Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-218

58 Az országgyűlés képviselőházának 218. ülése 1928 november 14-én, szerdán. meghiúsították. E ténynek perdöntő koronatanuja Radó Kálmán volt kormánybiztos, aki 1898. március 5-én a következőket mondotta (olvassa): «Teljesen osztom az előttem szóló képviselőtársamnak azon nézetét, hogy az államhatalomnak és a törvényhozásnak kötelessége ezeken a bajokon segíteni, annál is inkább, mert a Rábaszabályozás azon szerencsétlen sorsban részesült, hogy a földkataszter keresztülvitele előbb törtónt meg, mint a szabályozás és éppen száraz évek lévén, a kataszteri tiszta jövedelemnek kiszámításánál mint biztosan jövedelmező földek lettek elkönyvelve. Később jött a szabályozás a nedves esztendőkben. Akkor volt látható, hogy a biztos termőföldeket víz borítja.» Tehát feltétlenül szavahihető, szakértő, hivatalos, állami kormányközeg állapította meg, hogy az ártér kataszteri tisztü jövedelmének megállapítása igazságtalan volt s feltétlenül revízióra szorul. S ha most még megemlítem, hogy az érdekeltségnek évi állami földadója 669.687 pengő, hogy ehhez a községi, törvényhatósági és egyéb adókon kívül, még 467.530 pengő Rábaszabályozási adó járul, hogy a közvetlenül érdekelt kerületemben a Kábaszabályozási adó kétszerese a földadónak és ha rámutatok arra. hogy az érdekeliség Rábaszabályozási munkálatokra eddig körülbelül 60 millió aranykoronát rótt le és ha rámutatok arra, hogy évek során nem egyszer történt, hogy a kormány parancsára, az autonóm társulat akarata ellenére is foganatosítottak munkálatokat és kiadásokat, ha végül hivatkozom azokra a fontos, általános és magasabb közgazdasági szempontokra és érdekekre, amelyekre a törvény indokolása is támaszkodik, akkor nyugodt lekiismerettel kérdezhetem: nem kell-e nekünk inkább a Rábaszabályozási érdekeltség ellen a múltban elkövetett égbekiáltó igazságtalanságokat szanálni, mint az érdekeltségre újabb és igazságtalan terhet zúdítani'? (Ügy van! a baloldalon.) Hozzáfűzöm és ismétlem, igazságtalan terhet, mert az 1885 : XV. tcikk 9. §-a világosan kimondja, hogy a Rábaszabályozó Társulat érdekeltségére háramló teher nem lehet nagyobb, mint az az értékemelkedés, amely az egész szabályozás folytán eléretett. (Ügy van! a baloldalon.) Már pedig ez az értékemelkedés nagyon problematikus, nagyon vitás, de semmiesetre sem aránylagos a szabályozási terhekkel. Nem tudom, nem is akarom elhinni, hogy ez a kormány, amely vallomása szerint keresztény és nemzeti alapon áll, amely nevében és programmjában a kisgazdatársadalomra, mint sziklára támaszkodik, szűkkeblűbb, merevebb álláspontra helyezkedjék ama tőzsgyökeres, színtiszta, fajmagyar földmíves néppel szemben, mint a liberális kormány, amely az 1904. évi XXXIX. te. 11. §-ában a szóbanforgó vízimű felépítésére a teljes előirányzati költségnél, 230 ezer koronánál nagyobb, magasabb összegű segélyt, ÍJánossy Gábor: 250 ezer aranykoronát adott!) 250 ezer aranykoronát engedélyezett, szemben ezzel a törvényjavaslattal, amely az építési munka költségei fedezésének legfeljebb egy negyedrészét vállalja. Nagyon kérem az igen t. földmívelésügyi miniszter urat, tegye megfontolás tárgyává ezt a kérdést és gondolja meg-, hogy ő e víziművel voltaképpen ellenértéket kap a földmívelésügyi táica javára és így semmiképpen sem gyakorol bőkezűséget, még abban az esetben sem, ha az állam az egész költség fedezését vállalja magára. A földmívelésügyi miniszter úr abszolút | jóindulatáról meg vagyok győződve, de azt hiszem, hogy a pénzügyi kormányzattal való tusában maradt alul, (Jánossy Gábor: Ott van a baj!) a pénzügyi kormányzat okoz neki nehézséget. Ám győzze meg a pénzügyminiszter | urat, aki úgy látszik, kapacitálható ember, ! (Ügy van! a baloldalon.) mert kapacitálható ! embernek mutatkozott be, (Jánossy Gábor: Majd megkörnyékezzük!) hogyha mereven ragaszkodik elődje álláspontjához, akkor üzleti szempontból is igen nagy hibát követ el, (Zaj a jobboldalon.) mert 126 község adóalanyait teszi tönkre, (Jánossy Gábor: Ügy van! írva van, majd elmondom!) akik elmennek, kivándorolnak, vagy megszöknek, (Jánossy Gábor: Ez igaz!) már pedig ez nagyobb kárt jelent annál a 750 ezer pengőnél, ami ellenkező esetben még gazdasági szempontból és az állam pénzügyeinek szempontjából is jó befektetést jelent. Legyen szabad végül arra hivatkoznom, hogy Magyarország legkulturáltabb és legderekabb népéről van szó, (Ügy van! a balol! dalon.) hogy e nép soraiban analfabéta alig , akad, (Ügy van! a bal- és a jobboldalon.) és az elmúlt vészes időkben kommunista is alig ke| rült ki belőle, (Jánossy Gábor: Úgy van! Úgy van!) sőt az ellenforradalmi mozgalmakban tevékeny résztvett, amiről Szamuellynek a csor; nai és kapuvári temetőkben porladozó néma áldozatai minden hangos és ékes szónál is féI nyesebben tanúskodnak. Válságos időkben a nemzeti hadsereg zöme is e négv megyének fiaiból került ki és azt is ; konstatálhatom, hogy a honvédségnek javai része is ezekből a rétegekből, ennek a négy \ megyének fiai közül rekrutálódik. Államhű ez a nép, megérdemli tehát, hogy a kormány is hűséggel fizessen a hűségért. Úgyis az a panasz, hogy a kormány jóindulatának több keevével halmozza el a tiszavidéki népet, mint a Dunántúlt. Pedig a túladunai nép úgy vallásosság, mint kultúra szempontjából feltétlenül értékesebb a tiszavidéki népnél. (Jánossy Gábor: Egyformán kell kezelni, ha tiszavidéki. ha dunántúli!) Én megmondom véleményemet. j Ez az én véleményem! (Jánossy Gábor: Egyi formán kell kezelni minden magyar embert! — I östör József: Ezt kívánjuk: az egyforma keze; lést!) T. Ház! Bár feltétlen bizalommal viseltetem a földmívelésügyi miniszter úr egyénisége I iránt, agrárpolitikáját pedig az ország szem, pontjából üdvösnek és áldásosnak tartom, | mégsem vagyok abban a kellemes helyzetben, hogy a törvényjavaslatot elfogadjam, mert akkor én veszíteném el választóim bizalmát, mégpedig joggal. (Jánossy Gábor: Nono. dehogy \ veszítené el! Sokkal erősebb az a bizalom!) Ellene sem akarok szavazni, mert a törvényjavaslatban tervezett vízi beruházásokat és egyéb vízügyi intézkedéseket szükségesnek tartom. (Jánossy Gábor: Akkor mit csinál? Sem Î mellette, sem ellene, hát hogyan?! Nem is 1 luteránus!) Ellenben határozati javaslatot ! nyújtok be, amelyik így szól (olvassa): «A Kép• viselőház a 615. számú törvényiavaslatot a víz• ügyi, pénzügyi és földmívelésügyi bizottságokhoz azzal utasítja vissza, módosítsák akként a törvényjavaslatot, hogy a 7. §-ban felsorolt munkálatok az érdekeltség újabb megterhelése I nélkül az állam költségén eszközöltessenek». Ajánlom határozati javaslatomat elfogadásra. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Szabóky Jenő! Szabóky Jenő: Mélyen t. Képviselőház! Azt hiszem, nem maradok egyedül azzal a felfogá-