Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-218

'Àz országgyűlés képviselőházának 218. Ülése 1928 november 14-én, szerdán. 53 val elLentétben van, amennyiben az idézett törvényszakasz előírja, hogy az állatok által vontatott járműveknél az állatok egyikének mindig csengővel kell ellátva lennie. E helyett az egyezmény 7. pontja ezt nem követeli meg, hanem előírja, hogy sötét időben vagy pedig e.ijel minden járműnek fehér fénnyel ki kell világítva lennie. Ezért tehát az 1890 : l. te. egyes szakaszait hatályon kívül kell helyezni. Ez a módosítás és hatályon kívül helyezés azonban magát a törvény lényegét nem érinti, csak pusztán egyes rendészeti szabályokat vál­toztat meg. Fontos azonkívül ennek a törvénynek ren­delkezése azért is, mert felhatalmazást nyer a belügyminiszter úr és a kereskedelemügyi mi­niszter úr a tekintetben, hogy a közúti közle­kedés egységes szabályozása céljából egy sza­bályrendeletet adjon ki. Ez a szabályrendelet éppen úgy, mint a külföldi, nyugati államok­ban, egységesen fogja szabályozni a közúti köz­lekedés kérdéseit és egy hasonló kódexet fog teremteni, mint a francia Code de la Route, amely minden egyes forgalom, tehát az auto­mobil-forgalom szabályozását is magába fogja ölelni. T. Ház! Én a magam részéről csak egy ké­réssel kívánok a belügy- és a kereskedelem­ügyi miniszter urakhoz fordulni. Ezen szabály­rendelet megalkotásánál méltóztassanak ügye­lembe venni azt a körülményt is, amely Buda­pest utcáin napról-napra tapasztalható és amely minden jóérzésű emberben visszatetszést szül. Én, aki a Margidhíd mellett lakom Budán, minden nap, minden órában azt tapasztalom, hogy a lelketlen fuvarosok a kocsikat annyira megrakják, hogy a szegény állatok, amelyek a napi munkában különben is teljesen ki vannak merülve, ezt a terhet nem képesek elvontatni. Eltekintve attól, hogy az ilyen járművek megakadván, a forgalmat a legnagyobb mér­tékben zavarják, nem méltó egy kultúrország fővárosához, hogy, ezt a lelketlen állatkínzást nézze. (Ügy van! Ügy van! jobb felől.) Azért nagyon kérném a belügy- és kereskedelemügyi miniszter urakat, hogy ezt a kérdést oldják meg, mégpedig akként, hogy a legszigorúbb büntetésben részesítsék azokat a fuvarozási vállalatokat, amelyek ilyen lelketlenül megter­helik az állatokat. Ezek után tisztelettel kérném, méltóztassa­nak a szóban lévő törvényjavaslatot úgy álta­lánosságban, mint részleteiben is elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Nincs senki felirat­kozva. Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást is befejezettnek nyilvánítom. Kö­vetkezik a határozathozatal. Kérdem at. Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem ;t cím olvasását. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a törvény­javaslat címét és 1—2. §-ait, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad. — Olvassa a 3. §-t). Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Gáspárdy Elemér előadó: T. Képviselőház! A közlekedésügyi bizottság ennek a paragra­fusnak első mondatában «Az 1. §-ban említett egyezmény» szavak helyett «Ennek a törvény­nek» szavak felvételét hozza tisztelettel javas­latba. Megjegyzem, hogy ez a módosítás a tör­vényjavaslat új szövegezésében már keresztül is vitetett. Csak ezeket kívántam megjegyezni, kérném a 3. §-nak ezzel a módosítással való el­fogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 3. §-t a bizottság szövegezésében elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a 3. §-t a bizottság szöve­gezésében elfogadta. Következik a 4. §. Kérem a jegyző urat, szí­veskedjék a 4. § szövegét felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a d. §-t). Elnök: Az élőadó úr kíván szólni. Gáspárdy Elemér előadó: T. Ház! A 4. § egy újabb bekezdéssel bővült, amely következő­képpen szól (olvassa): «E törvény életbelépé­sének napját a kereskedelemügyi miniszter a belügyminiszterrel együtt állapítja meg.» Ez a beszúrás a törvényjavaslat új szöve­gezésében szintén érvényesítve van. Szükség volt erre azért, mert a törvény, a belügy- és a kereskedelemügyi miniszter urak egyöntetű el­határozására fog életbelépni, nem pedig a be­cikkelyezés megtörténte után. Csak ezeket vol­tam bátor megjegyezni és kérem a szakasznak ezzel a módosítással való elfogadását. (Helyes­lés jobbfelől.) Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kö­vetkezik a. határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a 4. §-t a bizottság szövegezésében elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a 4. §-t a bizottság szövegezésé­ben elfogadta. Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részletei­ben is letárgyalta; annak harmadszori olva­sása iránt napirendi indítványom során fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Napirend szerint következik a vízi beruhá­zásokról és egyéb vízügyi intézkedésekről szóló törvényjavaslat (írom. 624.) tárgyalása. Ezzel kapcsolatban bejelentem a t. Háznak, hogy a földmívelésügyi miniszter úr Szabó Nándor miniszteri tanácsos urat megbízottként bejelentette, ennek következtében az illető mi­niszteri tanácsos úr a házszabályok 204. §-n értelmében a Házban helyet foglalhat és szük­séghez képest fel is szólalhat. Az előadó urat illeti a szó. Marschall Ferenc előadó: T. Ház! Az előt­tünk levő törvényjavaslat a pénzügyi kereteit van hivatva megalapozni azoknak a munká­latoknak, melyek a víz«znbályozás, nemkülön­ben a vízgazdaság terén immár halaszthatat­lanokká váltak. Méltóztatnak tudni, hogy első ízben a kilencvenes évek törvényhozása fog­lalkozott ezzel a problémával összefüggően, amikor ezekre a célokra 114 millió aranykoro­nát szavazott meg. Az 1908 : XLIX. te. terem­tette meg azonban azt az egységesen átgondolt vízi beruházási programmot, amelynek kereté­ben 1929-ig 192 millió pengő lett volna felhasz : nálandó Darányi Ignác és jel"« munkatársai nagyméretű koncepe iájának kereszt ül vi (elére. Sajnos, a háború és az utána következő nehéz idők az 1908: XLIX. te. végrehajtásai. megakasztották úgyhogy az 1908:XLIX. tc-nek csak töredéke kerülhetett megvalósításra. Pe­diy ha azok a munkálatok a normális körül­mények között végrehajthatók lettek volna, ak­kor 3678 kilométer hosszú hajózható víziúttal 8*

Next

/
Thumbnails
Contents