Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-218

52 Az országgyűlés hépviselöhazánah 218. ülésé 1928 november 14-én, szerdán. Görgey István képviselő úr. mint a kül­ügyi és a közgazdasági bizottság előadója ki­van a Háznak jelentést tenni. Görgey István előadó: T. Ház! Van szeren­csém beterjeszteni a külügyi és a közgazdasági bizottság együttes jelentését az egyes külálla­mokkal való kereskedelmi és forgalmi viszo­nyainak rendelkezéséről szóló 616. számú tör­vényjavaslat tárgyában. Kérem a jelentést ki­nyomni ni, szétosztatni s annak idején napi­rendre tűzetni, a javaslat tárgyalására pedig a sürgősséget kimondani. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyo­matja, szétosztatja, s annak napirendretűzése iránt később teszek a t. Háznak javaslatot. Egyben kérdem, méltóztatnak-e a sürgős­ség kimondásához hozzájárulni, igen vagy nem? (IgenJ) A Ház a sürgősséget kimondja. A kereskedelemügyi miniszter úr kíván szólani. Herrmann Miksa kereskedelemügyi minisz­ter: T. Ház! Tisztelettel benyújtom a törvény­javaslatot: a Washingtonban 1927. évi novem­ber hó 25-én kelt nemzetközi rádió-távíró­egyezmény becikkelyezéséről. Kérem a javas­latnak a kinyomatását, szétosztását s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közlekedési és a külügyi bizottsághoz való utalását. Elnök: A most beterjesztett törvényjavas­latot kinyomatjuk, szétosztatjuk s előzetes tár­gyalás és jelentéstétel végett kiadjuk a közle­kedésügyi bizottságnak. Most pedig áttérünk napirendünkre. Napi­rend szerint következik a házadó kivetési kul­csának újabbi megállapításáról és a községek segélyezési alapjáról szóló törvényjavaslat (írom. 614.) harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a tör­vényjavaslat szövegét felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a törvényja­vaslat szövegét). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori ol­vasásban is elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olva­sásban is elfogadja s azt tárgyalás és hozzá­járulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Következik a Lengyel Köztársasággal kö­tött adóügyi egyezmények becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 610.) harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a tör­vényjavaslat szövegét felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a törvényja­vaslat szövegét). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmad­szori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmad­szori olvasásban is elfogadja s azt tárgyalás és hozzájárulás végett a Felsőházhoz teszi át. Következik a szabadhajózást űző magyar tengerhajózási vállalatoknak állami kedvezmé­nyekben való részesítéséről szóló törvényjavas­lat (írom. 613.) harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a tör­vényjavaslat szövegét felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a törvényja­vaslat szövegét). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori (ol­vasásban is elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olva­sásban is elfogadja s azt tárgyalás és hozzá­járulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Napirendünk szerint következik a gépjáró­művek közúti forgalmának szabályozása tár gyában 1926. évi április hó 24-én Párizsban aláírt nemzetközi egyezmény becikkelyezésé­ről szóló törvényjavaslat (írom. 621.) részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a tör­vényjavaslat címét felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a törvény­javaslat címét, amelyet a Ház észrevétel nél­hül elfogad. — Olvassa az 1. §-t). — Láng János! Láng János: Nem jelentkeztem. A vízügy­höz jelentkeztem szólásra. Elnök: Nem kíván szólni a képviselő úr. Kivan valaki szólni az 1. §-hoz? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, akkor azt, meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. §. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a 2. és 3. §-t, amelyehet a Ház észrevétel nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részi étéiben is letárgyalta, ós annak harmad­szori olvasása iránt napirendi javaslatom so­rán fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Napirend szerint következik a közúti köz­lekedés szabályozása tárgyában 1926. évi ápri­lis hó 24-én Párizsban aláírt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvény­javaslat (írom. 622.) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Gáspárdy Elemér előadó: T. Képviselőház! A gépjárművek közúti forgalmának szabályo­zása tárgyában 1926. évi április hó 24-én Pá­rizsban létrejött nemzetközi egyezménnyel kapcsolatosan egy másik egyezmény is létre­jött, amely a közutak forgalmának szabályo­zására vonatkozik és olyan szabályokat tar­talmaz, amelyek a gépjárművek közlekedését megkönnyítik. Ez a nemzetközi egyezmény az előbbi egyezményt teljes mértékben kiegészíti. Nem a gépjárművek forgalmát szabályozza azon­ban, hanem a közúti közlekedést, vagyis mind­azokat a rendszabályokat tartalmazza, ame­lyek az út használóira kötelezők. így nevezetc­sen szabályozza a közutakat használó gyalo­gosok közlekedését, előírja azokat a rendsza­bályokat, amelyeket az állatok által vontatott kocsik és szekerek tartoznak betartani, meg­határozza azokat a rendszabályokat, amelyek a megelőzésre és kitérésre vonatkoznak, elő­írja mindazokat a szabályokat, amelyek a ke­resztezésre vonatkoznak, szóval a közúti köz­lekedést teljes egészében szabályozza, főleg azért, hogy az automobilforgalmat megköny­nyítse. Számtalan előírást tesz, nevezetesen előírja, hogy minden járműnek éjjel kivilá­gítva kell lennie, azonkívül meghatározza, hogy miként történjék a közutakon az állat ok hajtása, gulyáknak, csordáknak vezetése. Ez a szabályozás azonban a Magyarorszá­gon fennállott útrendészeti szabályokkal némi tekintetben ellentétben is van és a mi régi rendszabályainkat, amelyeket részben kereske­delemügyi és a belügyminiszteri rendeletek tartalmaznak, valamint amelyek az 1890:1. tc­ben vannak lefektetve, a nemzetközi egyez­ménynek megfelelően módosítani kell, részben pedig hatályon kívül is kell helyezni. Így az 1890:1. tc.-nek több szakasza volna hatályon kívül helyezendő. Megemlítem, hogy a hivat­kozott törvény 112. §-a az egyezmény 7. pontja-

Next

/
Thumbnails
Contents