Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-235

542 Az országgyűlés képviselőházának 235. ülése 1928 december 18-án, kedden. nem fogadja el, de indokolásról, hozzászólásról, gondolatok kifejtéséről és eszmék felvetéséről szó sem lehet. Mennyivel szebben fest ez a tárgyalás az angol házszabályok szerint, ahonnét ezt a részi kiszakítva áthozták a többségi vélemény szerkesztői! Az angol házszabályok szerint a már bizottságilag előkészített javaslatok a Ház bizottsága elé Ikerüinek, ameiy úgy adódik, hogy a Ház plénuma az általános vita lezárása után bizottsággá alakul át. Különbség tehát a bizottság és a plenáris tárgyalás között nincsen, csak annyiban, hogy az einök más. Egyenjogi'i képviselők vannak jelen a bizottsági tárgyalásokon, egyenjogúak szólhatnak hozzá és részleteiben tárgyalják le a törvényjavaslatot. > Nálunk ezzel szemben egy kis bizottság fogja letárgyalni. Igaz, megadja a többségi javaslat ;i lehetőséget a felszólalásra a bizottságonkívüliek számára is, ha előzőleg konkrét indítványt nyújtottak be. (Tomcsányi Vilmos Pál: Egyidejűleg!) Szavazni azonban aJkkor sem szavazhatnak. Nyilvánvaló dolog tehát, hogy a többségi vélemény különbséget állít fel képviselő és képviselő között ét lehetetlenné teszi i.zt, hogy egyes képviselők magában a döntésben, magában az állásfoglalásban egyes törvényjavaslatokkal szemben részt vebessene'k. T. Ház! A bizottsági tárgyalás lefolytatása után következik a Ház részletes tárgyalása. Miként már az előbb említettem, itt tulajdonképpen csak szavazásról van szó. Ugyancsak menynyivel más ez az angol házszabályok szerint, ahol a third read ingnél is módjában, jogában van minden ;

képviselőnek felszólalni. Módjában van, jogában van indítványokat tenni, kifogásokat emelni egy-egy javaslattal ezemben és megtörtént m ni egyszer, nasi például az angoloknak egyik legfontosabb törvényénél, hogy visszaküldték a third read ingnél egy egy paragrafust újabb letárgyalás céljából. (Szilágyi Lajos: Nem baj! — Zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Rubinek István: Ezzel szemben a kisebbségi vélemény fenntartja a jelenlegi helyzetet és a bizottsági tárgyalás után, amelynek részleteire majd később fogok rátérni, jön a Ház általános tárgyalása és jön a Ház részletes tárgyalása. A kisebbségi vélemény szerint indítványokat benyújtani még a bizottsági tárgyalás után is lehet a Ház plénumában, az általános vita kezdetén. Tudjuk, hogy sokszor a bizottsági tárgyalás befejezése és a Ház általános vitájának kezdete között napok telnek el. Foglalkozik a sajtó a bizottságilag letárgyalt törvényjavaslattal, foglalkoznak egyes érdekképviseletek a törvényjavaslatokkal és merülnek fel gondolatok, id'ák, amelvekuefc m* g valósít á*H feltétlenül szükségszerű a törvényjavaslattal szemben és csak javára válik a javaslatnak. A kisebbvélemény megadja a módot minden kénviselőnek, hogy magáévá téve egy-egy indítványt, az általános vita kezdetéig a Ház plénumában azt benyújthassa, (östör József: Kezdetéig! — Szilágyi Lajos: Kezdetéig! Ez a fontos! Szóval vita közben nem!) Szilágyi t. képviselőtársam most azt az ellenvetést teszi, hogy csak az általános vita kezdetéig, a vitánál többé nem lehet indítványt benyújtani... (Szilágyi Lajos: Vagyis nem lesz vita, ahol indítványt nem lehet tenni!) Elnök: Szilágyi képviselő urat kérem, ne méltóztassék parallel beszédet mondani! Rubinek István: Éppen most óhajtok erre a kérdési-e kitérni és válaszolni. A kisebbségi vélemény nemcsak arra nyújt módot, hogy javaslatokkal indítványokkal jöhessenek a képviselők a Ház általános vitája kezdetéig, de megadja a módot és lehetőséget a bizottsági letárgyalás után a részletes vita során is a Házban való felszólalásokra, a gondolatok felvetésére, gondolatok, eszmék kicserélésére, kifogások megtételére, az egyes törvényjavaslatok és szakaszok ellen, s megadja a módot, hogy egy-egy indítványt az előadó és a miniszter magáévá téve, indítvány alakjában is elfogadhasson %ß keresztülvihesse azt magán a törvényjavaslaton. A kisebbségi vélemény tehát megadja a módot a törvényhozás munkájának utolsó stádiumában is a törvényjavaslat tökéletesítésére. (Tomcsányi Vilmos Pál: A másik is!) Ha már most nézzük ezeket a különbségeket, a fő különbséget három körülményben lehet megtalálni. Először a szólásszabadság terjedelmében, másodszor az indítványozási jog terjedelmében és időbeli határában és harmadszor az érdemleges vitának a bizottságokban való mikénti lefolytatásában. Az én meggyőződésem szerint minden házszabálynak olyannak kell lennie, hogy a törvényhozás minden szakaszában, a törvényhozás minden részében mód, alkalom és lehetőség adassék arra, hogy a törvényjavaslatokon módosítások legyenek végezhetők. (Szilágyi Lajos: Hallatlan! Nem bántja a lelkiismeret a képviselő urat, hogy így adja elő a dolgokat?) Nem tudom, mit ért ezalatt t. képviselőtársam, mert az imént magyaráztam ni eg, hogy a kisebbségi vélemény lehetővé teszi a törvényalkotás utolsó stádiumában is a módosítás lehetőségét. Erre t még részletesen kitérek. Nem értem a t. képviselő úr ellenvetését. (Szilágyi Lajos: Azt nem értem, miért méltóztatik így előadni?) Majd megmagyarázom. (Zaj — Halljuk! Halljuk!, a jobboldalon.) Tökéletes törvényeket csak úgy lehet hozni, ha a törvényhozás utolsó stádiumában is megvan a lehetősége annak, hogy azon a törvény en. ha vannak hibáik, azok kijavíttassanak, ha vannak hiányok, azok pótoltassanak. (Ügy van! — Szilágyi Lajos: A miniszterek vagy az előadó, de nem a képviselők!) Erre is majd lészletesen kitérek. \ Tomcsányi Vilmos t. képviselőtársam azt mondotta, hogy a szólásszabadság mint egyéni jog csak addig terjedhet, ameddig nem gátolja a törvényhozás munkáját. (Tomcsányi Vilmos Pál: Igen!) Ezt én teljesen osztom, azonban ez a szólásszabadságnak csak az egyik határa. Van e«nek másik határa is. Ezt a tételt megfordítva is lehetne felállítani oly módon, hogy a szólásszabadságot csak addig szabad korlátozni, amíg ez a korlátozás nem gátolja a törvényhozást törvényhozói munkájának teljesítésében. (Ügy van! Ügy van! Helyeslés és taps a jobboldalon. — Szilágyi Lajos: Rendben van, ezt nem ellenzi senki! Nyitott ajtót dönget.) Mert amiként a szólásszabadsággal való visszaélés meggátolhatja r a törvényhozást a maga munkájában és amiként meg kell adni a módot minden tökéletes házszabálynak ahhoz, hogy a szólásszabadsággal való visszaéléseket meggátolhassa, ugyanúgy minden házszabálynak figyelnie kell arra, hogy a szólásszabadságot ne szüntesse megt hanem legfeljebb korlátozza azok közé a keretek közé, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a törvényhozás a maga munkáját tökéletesen teljesíthesse. (Tomcsányi Vilmos Pál: Ebben a kérdésben nincs a két álláspont között különbség.) Nagy különbség van, t. képviselőtársam. (Simon András Angol nyugalmat kérünk az angol-magyar rendszerhez! — MeskQ