Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-234

Az országgyűlés képviselőházának 234. akkor az életbemaradásának biztosítására nézve minden eszköz jó volt. Most azonban, az idők folyásával vissza kell vezetni alkotmányos életünket ezredéves medrébe. Azt nem keli nekem itt indokolnom, hogy a nemzet véreit katonai szolgálatra csak a nemzetnek magának szabad hívni, a nemzetet pedig az államfő képviseli az országgyűléssel együtt, amit ezredéves alkotmányunk gyakorlata megdönthetetlenül igazol. Amikor a 35.000 főből álló hadsereget felállítottuk, a trianoni béke mellett a legénység toborzására, külön törvényt hoztunk. Ez alkotmányunk szerint nem j is lehet máskép. Csak természetes tehát, hogy ebben'a zsoldoshadseregben beálló fogyaték ; pótlására a toborzási engedélyt csakis maga a nemzet, az országgyűlés adhatja meg. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék a napirenden levő tárgyhoz közeledni. Strausz István: Azt hiszem, mindjárt rátérek a konklúzióra és az elnök úr is meg fogja nekem engedni, hogy ez az alkotmányjogi kérdés nagyon szorosan idetartozik a házszabály módosításának vitájába. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) A trianoni békével nem ellenkezik és nem ellenkezheíik a nemzetnek az alkotmányos álláspontja, hogy maga akarja megadni a katonák toborzásának engedélyét. Ennél a nagyfontosságú kérdésnél mérlegelni kell azt, hogy fennálló törvényeink alapján a legfőbb hadúri jogot a kormányzó úr ő főméit ósága gyakorolja, de csak olyan hadsereg felett, amelynek léte fonalát a nemzet tartja kezében az országgyűlés útján. Itt kapcsolódon] be a házszabály módosításának kérdésébe és itt állapítom meg azt. hogy a házszabály módosításával a toborzási engedély logikusan összefügg. Tudjuk, hegy a most érvényben levő házszabály szabadabb szólásra ad lehetőséget. Ez a lehetőség eszköz arra, hogy olyan kormányt, amely a nemzet bizalmát egészen elvesztette, lemondásra kényszerítsem A mostani házszabálymódosítás alapján azonban ez az eszköz, ez a lehetőség egészen megszüntettetik és ha nem éled fel a Képviselőháznak ujoncszedési, toborzási joga. akkor a Képviselőháznak nincs meg a lehetősége a kormány túlkapásainak megszüntetésére hatékonyan fellépni. Azt hiszem, hogy ezt az álláspontomat a többségi párt is magáévá teheti, mert a többségi párt vezérszónoka, Lakatos Gyula igen t. barátom a párt szempontjából remek beszédében fejtette ki, hogy a házsznbálymódosítás nem a'mostani többség részére, hanem arra az időre készül, mikor ez a többség kisebbségbe kerül. Nézetem szerint elengedhetetlen feltétele a 'házszabálymódosításnak az. hogy a kormányzat alkotmányos alapon rendezze a katonai toborzást. Elengedhetetlen feltétele a házszabálymódosítás elfogadásának az is. hogy a zárszámadási és a költségvetési jog olyan módon bástyáztassék körül, hogy ez a két jog — mint a boldogabb, iohb időkben — a legerősebb fegyver legyen a Képviselőház kezében a kormányzás visszásságainak a megszüntetésére és — ha kell — a kormány megbuktatására. Ez a két jog nemcsak legerősebb alkotmány biztosíték veit a múltban, hanem a többi ! nlkolináüybiztesítéknak erőt adó fundamentuma. A költségvetési és zárszámadási iog alánján nemcsak az államháztartásnak, hanem J» kormányzatnak is minden ága és minden ügye körül olyan szemlét tarthat a Ház ülése 1928 december lé-én, pénteken. 525 időnként, — és pedig rövidebb időközökben — amelyek a kormányzatnak egészen a veséjéig nu'lyednek. Sajnos, e két jog gyakorlásának ma nincsen meg a szilárd alapja. Mi okozta az alap lazulását? Elsősorban az okozta, hogy a szanálási törvény életbeléptetése által a pénzgazdálkodásban egészen új rendszer honosíttatott meg. Elég, ha csak arra utalok, hogy az utalványozásban és az elszámolásban a csekk-, a clearing- és a giro-rendszert léptették életbe. Ezáltal az állampénztárnak, az adóhivatalok feladatköre megszűnt és a pénzgazdálkodás ma a. potatakarékpénztárnál és a Magyar Nemzeti Banknál folyik le. (Rassay Károly: Ellenőrizetlenül!) Ennek az új rendszernek életbelépte által az államszámvitelről szóló törvény majdnem egészen összeomlott. Rendelkezéseit saját belátása, meni akarom modani, hogy saját igényei szerint kiadott rendeletekkel pótolta. Ezt a szabadosságot, — hogy úgy fejezzem ki magamat — felhasználta a kormány arra. hogy a költségvetés tagozatát egészen leépítse. Hangsúlyozottan kiemelem, hogy az előirányzásban a kormány azt a rendszert honosította meg, hogy a bevételeket nem teljes hozamukkal irányozta elő, azért nagy feleslegek jelentkeztek, amelynek egy jórészét nem éppen gazdaságosan basznál ta fel a saját ma<ra által kiválasztott eélokra. A pénzgazdálkodás ellenőrzését háttérbe szorította a kormány azáltal is, hogy az állam bevételeinek tekintélyes részét alapokba utalta. Az alánok ellenőrzése ped'g még nincs rendezve. (Úgy van! a szélsőbalcldalon.) E mellett az alapok egy részét titkosnak minősítette. (Rassay Károly: Ez így van! Mi van a kivándorlási alappal?) amely minősítés által a Tel használás ellenőrzését egészen kizárta. (Rassav Károly: Nincs a költségvetésben semmiféle alap!) Ne méltóztassék ezt a kérdést lek'csinyelni! Az alapokba utalt és ott felhasznált állami bevétel mintegy 1400 millió pengős legutóbbi költségvetési bevételnek 20%-át teszi. De, hogy tovább folytassam, az új rendszer folytán az államháztartásban a legfőbb állami számvevőszék részére az ellenőrzés szemoortiából egv egész nagy terült megközelíthetetlenné vált. Erre a területre állapította meg — amikor még a túloldalon ült — egy volt pénzügyminiszter, Kállay Tibor igen t. barátom, hogy a kormány boszorkánykonyhája. Azt is fel kell még említenem, hogy a költségvetési törvénvbe felvett rendelkezéssel a részletes tárcazárszámadásokat a kormány megszüntesse. A kormány reményeket keltő hayi jelentéseket léptetett életbe. Ebben a jelentésben azt tárja fel. hogy mennyivel több bevételt vesz be havonként, mint amennyi költségvetésileg^ előirányozva volt. Ez azt látszik bizonyítani, hogy milyen boldogok itt az adóalanyok. Ez azonban csak szivárványfény, amelynek háta mögött igen sötét felhők húzódnak meg, amelyek azokból a tényezőkből tevődnek össze, amelyeket nagyon jól ismerünk, az adóhátralékokból, az adóhátralékok után fizetett késedelmi kamatokból és az adóvégrehajtási Iköltségekből. *• Az elmondottak alapján legven szabad a t. képviselőtársaimhoz azt a kérdést intéznem, hegy az állam érdekeivel, felelősségérzetükkel összeegyeztethetőnek találják-e azt hogy ezt a tiázszabálymódcsítást elfo^a^ják? Mit is foglal magában ez a házszabálymódosítás, a budget és a zárszámadási jogot illetőleg? A legrnesz78*