Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-234

526 Az országgyűlés képviselőházának 234. ülése 1928 december 14-én, pénteken. szebbmenő megszorítást. Az államháztartás költségvetési előirányzata felett a pénzügyi bizottságban szokásban volt általános vitát megszüntetni. Csak a tárca költségvetési előirányzata fol cl 1 ismer általános vitát, amely csak egy napig tart. Egy napig tart a pénzügyi bizottságban minden tárca költségvetési előirányzatának részletes vitája is. A felszólalás idejét a házszabálymódosítás 15 percben állapítja meg, amely felszólalási idő meg nem hosszabbítható. A költségvetésről szóló törvényjavaslatot és az indemnitási törvényjavaslat letárgyalására csak egy-egy napot enged, amelyeknél szintén kizárja a beszédidő meghosszabbítását. A zárszámadásokról nem is lehet kritikát mondani. Erre vall, hogy a házszabályok a zárszámadások tárgyalását egyáltalában nem is említik. Csak sejteni lehet, hogy a zárszámadás tárgyalása a Képviselőház ügykörébe tartozik, abból, hogy az felemlíti a zárszámadásvizsgálóbizottságot. Következtetés útján annyit megállapíthatunk, hogy az általános vitát kizárja a zárszámadásokra nézve, a részletes vita szabályozását meg nyílt kérdésnek hagyja. Világos, hogy ha a mostani házszabály bizottsági tárgyalásának rendszerét összehasonlítom a kontemplált rendszerrel, akkor megállapíthatom, hogy a házszabályoknak módosítása nem a királykérdés megoldására, hanem a zárszámadási és költségvetési jog teljes kisemmizésére készül. Alátámasztja ezt a véleményemet a zárszámadásoknak és a költségvetési előirányzatoknak plenáris tárgyalástervezete. A módosított házszabályok, a költségvetési előirányzatok általános vitájában az eddigi húsz napot tízre szállítják le; a tervezet az egyes miniszteri tárcák általános vitájában megtartja az egy napot, de leszállítja az egyórai beszédidőt félórára, az egyes miniszteri tárcák részletes vitájában pedig csak tizenöt perc beszédidőt enged. Hangsúlyozom, hogy a módosított házszabályok sem az általános vitában, sem a részletes vitában nem engedi meg a beszédidő meghosszabbítását A zárszámadásokról nem szólhatok, mert nem tudom, mi a kormány szándéka. Ügy gondolom, azt szeretné elérni, ne legyen a plénumban tárgyalás, mire példa volt a közelmúltban. Háromévi zárszámadási az előadó ismertetése után felállással fogadta fogadta el a Ház. Igen t. Ház! Szeretném kifürkészni, hogy a t. kormánynak tulajdonképpen mi a célja a zárszámadási és költségvetési jog teljes kisemmizésével. Elismerem, hogy ma a teljes hatalom birtokában van. Csak nem az a vezérelve, hogy aki bírja, marja? Vagy abban a hitben él, hogy a mostani ingatag, süllyedő és gerincsorvadásos társadalom nem ébred a költségvetési és zárszámadási jog kisemmizésének tudatára, csak akkor, amikor látja, hogy az adóztatás egész joga a kormány kezébe csúszott át. ami szabad költekezésre ad lehetőséget. Merem remélni, hogy a kifejtettek után a t. többség nem helyezkedik arra az álláspontra, hogy ezt a módosított házszabályi elfogadja, legalább én nem fogadhatom el addig, amíg a t. kormány a következő törvényjavaslatokai elő nem terjeszti: 1. a miniszteri ügykörök tárcánkénti megállapításáról, a miniszteri felelősség érvényesítéséről, a miniszteri számadási per viteléről, 2. az államháztartás viteléről, az állami tisztviselők számadási peréről, 3. és a legfőbb állami számvevőszék hatáskörének újabb megállapításáról. A törvényjavaslatok beterjesztésének szükségességét a t. többségi pártnak feltétlenül el kell fogadnia, ha osztja a t. többség a házszabályok módosítására kiküldött 33-as bizottság javaslatát és ha főképpen osztja annak indokolását. Ebben az indokolásban ugyanis az jegecesedik ki, hogy azért kell házszabálymódosítás, hogy a tárgyalások menetében és szakszerűségében kövessük a modern államokpéldáját. Az egész indokoláson ez a vezérfonal vonul végig. Elfelejti azonban a t. túloldal, a többségi párt. hogy azokban az államokban, amelyeket a többségi párt modern államoknak nevez, meg vannak azok a törvények, amelyeknek címe alatt az imént törvényjavaslatok sürgős előterjesztését kértem. De az észszerűsége is ezt kívánja. A t. többségi párt először a házszabályt, az alkotmány biztosítékoknak, hogy úgy mondjam a tornyát akarja felépíteni. Nem számol azzal, hogy ez a torony fundamentum nélkül, az alkotmányos jogok kiépítése nélkül feltétlenül összedől és akkor eltemeti magát az alkotmánybiztosítékokat. Szerettem volna, ha képviselőtársaim nagyobb számban hallgatnak meg engem. Ha tudom azt, hogy ilyen részvétlenséggel viseltetnek ilyen nagyfontosságú kérdéssel szemben, akkor egészségemet nern kockáztattam volna. Most a Háiznak minden tagjához azt a kérelmet és felhívást intézem, hogy a házszabályok módosításának kérdésében emelkedjünk fel a tőlünk elrabol! és a sorvasztó betegségeeret gyógyító Kárpátok magaslatára, hadd hallja meg az egész világ, hogy mi a magyar né|>et az alkotmányos jogok birtokában boldoggá akarjak tenni. A/.l hiszem, hogy ezzel a felhívással fel tudom rázni ennek a Háznak a részvétlenségét, meg tudom a Ház tagjaival értetni, hogy az én határozati javaslatomat el kell fogadniok; el kell fogadnia az egész kormánynak, mert ha csak egy is van közöttük, aki el nem fogadja, az szembehelyezkedik a nemzetnek, a népnek legvitálisabb érdekeivel. Nem tudjuk, hogy holnap ki fog ülni ezekben a bársonyszékekben, biztosítékok kellenek tehát minden eshetőséggel szemben s ezeket a biztosítékokat nyújtja az én határozati javaslatom, amely a következőképpen szól (olvassa): (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) «Indítvány arról, vegye le a t. Ház a házszabály módosításának a tervezetét a napirendről és utasítsa a t. kormányt, hogy addig is, amíg az általános védkötelezettség életbeléptetésének akadályait megszünteti, alkotmányos alapon rendezze a katonák toborzását, a zsoldos hadsereg időnkénti fogyatékának pótlására. Utasítsa a t. Ház a kormányt arra is, terjessze elő három hónapon belül a következő törvényjavaslatokat: 1. a miniszteri ügykörök tárcánkénti megállapításáról. — bírósági ha tásköri törvény van, de hatáskört megállapító törvény nincs — a miniszteri felelősség érvényesítéséről és a miniszteri számadási pernek viteléről, 2. az államháztartás viteléről, az állami tisztviselők felelősségéről és számadási perének viteléről és 3. a legfőbb állami számvevőszék revideált hatáskörének a megállapításról.» (Rassay Károly: Helyes!) Én remélem, hogy a Ház ezt az indítványomat megfontolás tárgyává teszi. Most lesz három napi szünetünk és ez a szünet elég idő arra, hogy e kérdések felett a Ház tagjai