Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.
Ülésnapok - 1927-234
Az országgyűlés képviselőházának 234. dásukat, meggyőződésüket, legjobb szándékukat beleviszik ebbe a vitába. (Úgy van! Ügy van! a jobboldalon! — Györki Imre: Gaal Gaston is kijelentette, hogy nem tartja érdemesnek a részletes vitában résztvenni!) Gaal Gaston képviselőtársunk megtette a kötelességét, mindig is megteszi; elmondta a véleményét. Én is elmondom a véleményemet. Ez a képviselők elemi kötelessége. (Propoer Sándor: Azt akarják, hogy ne teljesíthessék, azért szűkítik a szólásszabadságot!) Hogy nem szűkítik, azt a szónokok egész sora bizonyította; de különben ezt bizonyítani nem is szükséges. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak!. Jánossy Gábor: Két okból szólalok fel, t. Képviselőház. (Zaj.) Elnök: Meskó Zoltán képviselő urat kérem méltóztassék most már csendben maradni. Jánossy Gábor: Először is azért szólalok fel, mert azok közé a kevesek közé tartozom ebben a tiszteletreméltó pártban, amelynek tagja vagyok, akik az indítvány benyújtása alkalmával felszólaltak az indítvány mellett, és akkor arról az oldalról a t. szocialista képviselő urak részéről azt a nem mondom, gyanúsítást, — hiszen az urak nem szoktak gyanúsítani — (Mozgás a foboldalcn.) hanem azt a megállapítást méltóztattak felém röpíteni, hogy hiszen minek szólalok fel. minek pártolom ezt az indítványt, amikor úgyis megszavazom majd látatlanul úgyis lenyelem szőröstől-bőröstől azt, amit a miniszterelnök úr akar és amit ez a párt akar. Szóval teljesen felesleges itt beszélnem. Én akkor azt mondtam, hogy látatlanul semmit sem nyelek le, semmit sem fogadok el, hanem mindenkor (Meskó Zoltán: Csak utólag!) férfias egyenességgel, nyíltsággal meggyőződésemet követem és lelkiismeretem szavára hallgatok. Ezt akarom ma bebizonyítani. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Várnai Dániel: Megnézi mit nyel le!) Másodszor azért szólalok fel, mert ha talán feleslegesnek látszik is ez a beszéd, hiszen azt hallottam és hallom többízben hangoztatni, hogy a vita ki van merítve, — az iaz, hogy rendkívül tartalmas, érdekes, tanulságos, lelkesítő felszólalásokat, beszédeket hallottunk — azt azonban senki sem tudja megállapítani, hogy a vita ki van-e merítve (Meskó Zoltán: A klotűrrel mi lesz akkor 1 ? Ki állapítja meg?) mert a szívekbe és vesékbe senki sem lát, senki sem tudja, hogy kinek mi lakik a lelkében és kinek milyen gondolatai vannak. Csak a jó Isten tudja azt, hogy mi van az én rajongásig szeretett pártvezéremnek, a nemz-et vezérének, Bethlen István miniszterelnök úrnak (Éljenzés « jobholdolm.) a fejében, meg a pesti virstliben, (Mozgás.) éti jó, hogy csak ő tudia, mert ha ezt tudnók mi halandó emberek, akkor a miniszterelnök úr legnagvobbszabású terveit, gondolatait elgán csolnák, és ha tudnók, hogy mi van a pesti virstliben, akkor nagyon kevés ember enne pesti virstlit tormával. (Györki Imre: Jó öszszehasonlítás: a pesti virstli és a miniszterelnök!) Kérem, ez egy régi adoma, amelyet felelevenítettem azért, hogy szociáldemokrata barátaim haragiát kissé megenyhítsem a haza érdekében. (Györki Imre: Csak megállapítom, hogy jó hasonlat!) Mélyen t. Képviselőház! Őszintén megvallom, hogy átolvastam ezt az alapos, rendkívül lelkiismeretes gonddal készített javaslatot, annak igen sok kardinális, jellegzetes megülése 1928 december 14-én, pénteken. 521 állapításával, rendelkezésével nem érthetek egyet. (Zaj.) Én szükségesnek tartottani és szükségesnek tartom a házszabályok módosítását. Azt is megmondottam, hogy ezt már akkor szükségesnek tartottam, amikor ebbe a Házba bejöttem. Amikor engem Isten kegyelméből és a celldömölki választókerület független meggyőződésű választóinak nyilt választáson megnyilvánult szabad elhatározásával képviselővé választottak, s a politika mezejére ráléptem és belekeveredtem ebbe a csúnya, nem valami kellemes foglalkozásba, első dolgom az volt, hogy a Ház irodájában egy régebbi kiadású házszabálykötetet kértem és kaptam. Ezt elkezdtem olvasgatni. Nem az volt ez, amely itt van a Ház asztalán, henem régebbi kiadás, amelyben nagybetűs, középbetűs, kisbetűs és egészen apróbetűs rendelkezések, csillag alatti és mindenféle 1., 2., 3. pont alatti megjegyzések foglaltattak és foglaltatnak. Ezt elkezdtem olvasni, tanulmányozni. Hála Istennek, nem estem a fejem lágyára és három évtizeden keresztül a törvényeket alkalmaztam és tanítottam egy jegyzői generáción. 0 k, de őszintén megmondom, hegy a házszabályok tanulmányozásába egy kicsit nemcsak belefáradtam, hanem anynyira belekeveredtem, hegy nem ismertem ki magamai és nem tudtam tisztán megállapítani, hegy tulajdonképpen mi is a Ház rendje, mi tulajdonképpen az elnöknek, vagy a képviselőkrek joga és kötelessége a Ház tanácskozásaiban. Tehát ebből a szempontból, — mint akkor is mondottam első felszólalásomban — a házszabályok dzsungeljében rendet kell teremtenünk és határozottan körvonalaznunk kell azt. hogy mihez tarthatja és tartsa magát a Ház mindenkori elnöksége és minden képviselő. Ezért tartottam és tartom szükségesnek a házszabályok ilyen aránylagosan nyugodtabb, csendesebb időkben való végleges rendezését. Azt nem várom ettől a javaslattól és ennek megvalósításától, hegy átalakítja az ország közvéleményét és megváltoztatja ennek a Háznak arculatát, hogy emelje enrek a Háznak tekintélyét, vagy színvona'át. (Propoer Síndor: Nye pozvolim parlament lesz!) Megmondottam első felszólalásomban és most is azt mondom, hogy rajtunk áll. minden egyes kénviselön. minden egyes törvényhozón, a mi több munkánkon, a ml lelkiismeretességünkön, a mi kötelességérzetünkön és köjfelességteljosítésünkön, hogy ennek a Háznak és a mindennapi é'etnek, az országos közvéleménynek nagyobb köze legyen egymáshoz. hogy a kettő összefonjon. (Ügy van! Ügy van! a jrbbcldalon. — Propper Sándor: Ezután 8 hónapi nyári szünetre mehetünk! Az lesz az eVő!) Nem tehetem, hogy ne mondjak el megint önöknek t. képviselőtársaim, ne mondjak el minden képviselőnek, minden embernek, aki ember és magvar, egy üzenetet, egv tanítást. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Honnan jön ez az üzenet, honnan jön ez a tanítás? (Propper Sándor: A pesti virsliiből talán?) A segesvári völgy felől, egy ismeretlen sírból, a legnagyobb magyar költőnek, a legnagyobb magyar szálai dsághősnek, a legkeményebb, a legönérzetesebb. a legacélosabb jellemű magyar embernek, Petőfi Sándor ajkáról jön ez az üzenet. (Propper Sándor: Akinek verseit nem szabad szavalni, mert a rendőrség betiltja!) Én sohasem szavalok, mert nem vagyok szavalóművész, én beszélek, én kiöntöm a lelkemet. Szeretném, ha ez az üzenet a segesvári völgyből, az onnan felénk szálló szellőből, vagy égzengésből, villámlásból, Petőfi lelkéből szállna ránk és átalakítana minket. (Propper Sándor: Még kell átalakítás?)
