Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-234

Az országgyűlés képviselőházának 234. képpen megbírálni a dolgokat. De ha már így hadonásztak a titkosság ellen, én szeretném hallani, látni azt az országot, ahol nyilt szavazás van és amely ország egyúttal mintaképe, követendő mintaképe lenne a nemzeteknek, a nemzetek ideálja lenne. Mutassanak egy ilyen országot, hozzanak iile egy ilyen példát, mutassák meg, álljon fel az urak közül valaki és nevezzen meg egy olyan országot, ahol nyilt szavazás van és amely országot általában a nemzetek mintaképnek, követendő mintaképnek tartanak. Ha tudnak egy ilyen nyilt szavazásos rendszerrel bíró országot mutatni, én méghajlom az önök érvei előtt. De egy ilyen országot megmutatni nem tudnak, mert Magyarországon kívül sehol Európában, de sehol az egész világon, nyilt szavazási rendszer nincsen. Ha ilyen különös specialitással állunk szemben, ha egy ilyen külön rendszerrel állunk szemben, akkor természetes dolog az, hogy mi szembeállítjuk — és szembe kell állítanunk — a házszabályrevizióval a titkos választójogot. Mert nem kell messze menni, hogy lássuk, milyen minálunk a közszabadság, milyen az államhatalomtól való függés, milyen a választójog. Csak előveszek egy mai napilapot. Nem is kell keresni, csak elővenni egy éppen ma megjelent lapot és erre hivatkozni. Tegnap a királyhelmeci petició dolgában tárgyalás volt és ott n peticionálók ügyvédje az egységespárti mandátum megtámadására vonatkozólag a következő érveket hozza fel: Húzzák, halasztják a petició elintézését és 'közben azokat a választókat kidobják a névjegyzékből, akik az ellenzékre szavaztak, hogy mire majd megsemmisítik a választást, addigra ne legyenek ezek választók. Ilyen eljárás Angliában és sehol a világon nincsen. Azt mondja továbbá ez az ügyvéd (olvassa): «Hatósági személyek fenyegetésekkel, itatással, vesztegetésekkel szereztek szavazatokat a hivatalos egységespárti számára. A szolgabíró a hivatalos egységespárti plakátjaival teleaggatott kortesautón járt, cigarettákat szórt a szavazók közé és büntetéspénzek elengedését helyezte kilátásba azoknak, akik a hivatalos egységespártira szavaznak.» Elmondotta, hogy a gróf Majláth- és a báró Sennyey-uradalom alkalmazottait, az uradalmak bérlőit és munkásait a bérlet elvesztésével és a munkából való elbocsátással fenyegették meg, ha a nem hivatalos egyságespártira mernek szavazni. Felsorolt eseteket, hogy ezeket a fenyegetéseket utólasr be is váltották s így többeket azok közül, akik a nem hivatalos egységesnártira szavaztak, munkanélkülivé tettek, elbocsátottak s ezek most nyomorognak és többen az üldözés következtében kénytelenek voltak kivándorolni Kanadába. (Br. Podmaniczky Endre: Ezt mondja ő! — Pronper Sándor: Ez az önök választójoga! — Eró'di-Harrach Tihamér: Bzl mondja a peticionálók ügyvédje! — Györki Imre: Ez bizonyítást nyert!) Ez az a SY.OV nyiltszavazásos rendszer, amelyet itt Kenéz Béla idealizált s amelynek példáját tényleg nem tudta felhozni és nem tudott hivatkozni egy államra sem, ahol hasonló választási rendszer állana fenn. (Zaj.) Egy másik esetben — egyszerű, közönséges eset — azt látjuk, hogy Miskolcon betiltanak egy gyermekmese-előadást. betiltják egv mesedélután megtartását. A végzés a következőképpen szól (olvassa): «A mesedélután megtartását nem engedélyezem», — mondja a főtanácsos —- «mert a szakszervezeteknek alapszabály szerint nem célja a gyermeknevelés, ülése 1928 december 14-én, pénteken. 519 már pedig a szakszervezetek csupán alapszabályszerű céljaiknak megfelelő működést fejthetnek ki.» (Propper Sándor: Már a gyermekektől is félnek! — Meskó Zoltán: Az mindig attól függ, hogy mit mesélnek! — Zaj. — Elnök csenget. — Propper Sándor: Már a 6aját árnyékuktól is félnek!) Ha ezeket a gyermekeket összehívnák egy mesedélutánra és ott azt mondanák nekik, hogy volt egyszer egy királyfi, aki eljövendő lesz, akkor egészen biztos, hogy ezt a rendőrtanáosos nem tiltaná be. (Meskó Zoltán: Nagyon helyes!) Ha arról mesélnének a gyermekeknek, hogy van egy szőke fiúcska, aki már aspirál a magyar trónra, akkor egészen bizonyos, hogy ez a mesedélután engedélyezve volna. (Derültség a szélsőbaloldalon.) De ha arról van szó, hogy egy kis teát adjanak ezeknek a gyermekeknek, és azok — nem tudom — elszavaljanak egy kedves kis iskolai verset és szórakozzanak... (Krisztián Imre közbeszól.) Elnök: Krisztián képviselő urat állandó közbeszó! ásaiért rendreutasítom! (Malasits Géza: Százesztendős lőcsei kalendárium! —Propper Sándor: Százesztendős jövendőmondó!) Propper képviselő urat másodízben figyelmeztetem, ne méltóztassék a szónokot zavarni! Farkas István: ... akkor ezt nem engedik meg. De még utalok egy magyar politikusra is. Gaal Gaston tegnap kénytelen volt itt kijelent en i ;i következőket (olvassa): «Amikor egyesülési jogunk nincs, amikor a sajtó nem teljesítheti itt azt a hivatását, amelyet a külföldön teljesít, amikor a választói jog — valljuk be őszintén — minden, csak nem ideális, akkor a há/.s/.abályreviziót megindokolni nem lehet. A választási eljárást illetően magánírói vett példával beszélhetek. Kevés képviselő van olyan szoros viszonyban kerületével, mint ón. Állítom, hogy mihelyt ez a kormány kimondja rám az anathémát, többé megválasztva nem leszek, lígy megbukom, mint a pinty.» (Ügy van! a szélsőba.odalon.) Ha Kenéz Béla mondaná el itt Gaal Gaszton beszédeit, Kenéz Bélánál is egészen bizonyosan beállana ez a körülmény, és ő többet ebbe a Házba be nem jöhetne, mert ez a kormány kegyétől fügtr. A kormány az, amely itt a választást befolyásolja a kormány az, amely most itt a parlamentarizmus utolsó maradékát is tönkreteszi, mert hiszen nincs szabályozva az államfő jogköre, n'ncs szabályozva az állam helyzete, nincs az állami legfőbb hatalom jogköre körülbástyázva. (Propper Sándor: Az államforma sincs eldönve!) A magyar házszabály védelem volt a kormányhatalommal és a királlyal szemben, védelem volt a legfőbb hatalommal szemben, és ez a kormányzat, amely a megyei és városi törvényhatósági önkormányzatot el akarja kobozni, amely arra készül, hogy a sajtót újabb bilincsekbe verje, amely nem ad egyesülési és gyülekezési jogot, ez a kormányzat most tönkreteszi a házszabályokat, ezt az egyetlen védőbástyát is, amely védekezésül szolgálhat az önkényuralom ellen, hívják ezt államfőnek, korniányelnöknek, vagy kormányzati többségnek, mindegy. A tény az, hogy Magyarországnak zilált, bizonytalan a közjogi helyzete s nincs rendezés. S nem a rendezéshez, hanem a házszabályezifforításhoz fognak. Titokzatos tehát a tervük, titokzatos a céljuk, amit nem vallanak be. mert egészen bizonyos, hogy először mást kellene tenni.