Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-230

Az országgyűlés képviselőházának 230. ülése 1928 december 7-én, pénteken. 413 11-én, kedden d. e. 10 órakor tartsuk, s annak napi­rendjére tűzessék ki a házszabály revíziós bizott­ság jelentésének folytatólagos tárgyalása. A napirendhez Pakots József képviselő úr kért szót. A szó a képviselő urat illeti. Pakots József: Igen t. Képviselőház! Végte­lenül sajnálom, hogy a napirend megállapításához való szólás jogát kell felhasználnom arra, hogy újra visszatérjek arra a kérdésre, amelyet a napi­rend előtt már szóvátettem. Hogy a házszabályok szelleméhez igazodjam, tisztelettel kérem, hogy méltóztassék a legközelebbi ülés napirendjére az u. n. taxi-ügyet, azt a botrányt kitűzni, annál is inkább, mert ez a kérdés az egész ország köz­véleményét súlyosan foglalkoztatja. Ügy a kor­mány, mint a főváros presztízse megkívánja, hogy végre teljesen tisztáztassék ennek az ügy­nek háttere és minden epizódja. Méltóztassanak megengedni azonban, hogy mindenekelőtt reíleksziókkal éljek a kereskedelem­ügyi miniszter úrnak napirend előtti felszólalá­somra adott válaszának egyes kijelentéseire. A t. miniszter úr Folkusházy alpolgármester ur nyilatkozatával szemben megállapítja ... (Herr­mann Miksa kereskedelemügyi miniszter : Nem is olvastam még Folkusházy nyilatkozatát ! ­Rassay Károly : De a labdázás már hónapok óta folyik a főváros és a miniszter vir között ! -— Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter: — He van fejezve ! - Fábián Béla : Be van fejezve? A kisiparosság nem akarja tudomásul venni ! — Egy hatig à jobboldalon : Fel vannak izgatva!) ... hogy a nagyvállalkozás taxi-rendszámokkal való megajándékozásának ötletét a főváros tanácsa vetette fel előtte. Ö maga a nagyvállalkozást mint egy elvi megoldási lehetőséget a maga részéről helyesnek találta. Helyesnek találta azoknál az «indokoknál fogva, amelyeket a főváros tanácsa előtte hangoztatott, amely indokok szerint egy nagyvállalkozás a garazsirozás, a kocsik karban­tartása s az utcáknak telefonokkal való felszere­lése dolgában több garanciát nyújt mint a kis­exisztencia. (Rassay Károly : Akkor miért nem csináltak nyilvános árlejtést ! Az egyetlen becsü­letes megoldás ! — Zaj. — Platthy György : Akkor szegény emberek kapják meg? — Rassay Károly: Most szegények kapták?) De hiányosa miniszter úr emlékezete abban az irányban, hogy milyen helyzeti energiája és pozíciója volt a kérdésben. A t. kereskedelemügyi miniszter úrnak tudva­levően a kereskedelem és az ipar érdekét kellene szolgálnia, mint kereskedelemügyi miniszternek. Amikor a kisipari exisztenciák megvédéséről és azok érdekeinek biztosításáról volt szó, első dolga az kellett volna, hogy legyen a miniszter úrnak, hogy azt mondja: tessék nekem kimutatást adni arról, kik azok a kis-exisztenciák, szakma­beliek, akik rászorulnak arra, hogy a maguk ipa­rának folytatásához ezekhez az engedélyekhez hozzájuthassanak. Akkor értesült volna a minisz­ter úr arról, hogy nem az a 280 rendszám — amelyet jóindulatúan emelt 280-ra épen a kis­exisztenciákra való tekintettel —, hanem sokkal nagyobb tömeg az, (Bródy Ernő: Szakmabeliek!) amely jogosan figyelem bevehető lenne. (Rassay Károly: Mi az. hogy kis-exisztenciák ! A Marta részvénytársaság! — Herrmann Miksa kereske delemügyi miniszter : De nem én adtam ki ! — Rassay Károly: Kérem a miniszter úr is felel!) Kétségtelen, hogy a miniszter úrnak lett volna még egy módja (Folytonos zaj. — Elnök csenget.) a helyes, becsületes és lehető álláspontot elfoglal­ni azzal, hogy a kisipari exisztenciák kielégítése után, ha még szüksége merült volna fel bizonyos rendszámmenuyiség beállításnak, erre nyilvános árlejtést hirdetett volna, de nem lett volna szabad ezt egyoldalúan odaadni egy nagy cégnek. (Herr­mann Miksa kereskedelemügyi miniszter: De nem én ! — Fábián Béla : 250 család kenyerét odaadták egy embernek. — Rassay Károly : Tizedannyi energia, mintaTalbut-ügyben biztosan megtette volna a hatását ! — Mándy Samu : ön­kormányzat van ! — Folytonos nagy zaj.) Elnök: Kérem a jobboldalon a képviselő ura­kat, hogy a közbeszólásoktól tartózkodjanak. (Folytonos zaj — Fábián Béla : Az autonómiát meg sem kérdezték!) Fábián képviselő urat szin­tén figyelmeztetem. Pakots József : A miniszter úr jogos érzé­kenységgel háríthatta volna el magától azt a gyanút, hogy ebben a kérdésben valamely vállal­kozásr kedvezményben akart részesíteni, ha meg­akadályozta volna ennek a nagyvállalkozás kezére való juttatását. Abban a pillanatban, amikor a miniszter úrnak módja volt óvást emelni a fő­város tanácsának felterjesztésével szemben és ezt elmulasztotta, engedje meg, hogy minden jogos érzékenységével szemben megállapítsuk, hoyy nekünk igazán kötelességünk, hogy a kisipari exisztenciák védelmét szóvátegyük ebben a kér­désben. (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Jogunk van arra, hogy kérjük a miniszter urat, méltóztassék megszámoltatni Budapesten azokat a szakmabeli iparosokat, akik itt érdekelve van­nak, hogy micsoda jogos igényeik lettek volna. (Zaj. — Rassay Károly : Búzaexport helyett haszon-exportot csinálunk külföldre. Svájcba! Ez iparpártoló politika? — Fábián Béla: Mindig szavalnak a kisipar védelméről! — Kun Béla: A tetteik éppen ellenkezők! — Zaj.) A miniszter úr megállapította azt, hogy nem fedi a tényeket Folkusházy alpolgármester úr nyilatkozatában foglalt az a tényállítás, mintha a miniszter úr kívánta volna a 300 taxiengedélynek a Baross­féle társaság részére való juttatását. (Zaj.) Engedelmet kérek, ha nem ismeri ezt a nyi­latkozatot, én már ebből egy passzust felolvastam, ismételje a miniszter úr, amit mondott. Ha azt mondja Folkusházy alpolgármester, hogy a IJaross­féle csoport, (Folytonos zaj. — Rassay Károly : Kik a tagjai ennek a csoportnak ? — Felkiáltá­sok : Külföldiek! — Berki Gyula. Dehogy! Azt mondják, hogy belföldiek ! Ügy van, mint a gyu­fánál, csak a ruha külföldi ! - Folytonos nagy zaj.) hogy a miniszter úr kívánta ennek a vál­lalkozásúak juttatnia 300 taxi-rendszámot, akkor jogos és természetes a feltevés, hogy előzményei voltak ennek a kérdésnek. Méltóztassék ezeket tisztázni... (Gál Jenő: Kik tárgyaltak a minisz­tériumban? A szakosztályi emberek kikkel tár­gyaltak a minisztériumban ? — Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter : Mindenki náluLk volt! — Rassay Károly: Mindenki? — Herr­mann Miksa kereskedelemügyi mini zter: Min­denki, aki jött ! Bérkocsisok ... — Fábián Béla : Arról van szó. hogy kik tárgyaltak a fővárossal ?) Elnök : Fábián Béla képviselő urat ismétel­ten figyelmeztetem, hogy közbeszólásoktól tartóz­kodjék. Pakots József: Amikor itt szakmabeli kisipa­rosok súlyos jogsérelmet szenvednek, s amikor a miniszter úr nem törődik velük, ugyanakkor lehetőséget nyújt arra s elnézi azt, mint a ma­gyar iparvédelem legfőbb, exponált képviselője, hogy idegen tőke kapcsolódjék bele a budapesti autótaxi-közlekedésbe, hogy az monopóliumot kap­jon s hogy innen több millió pengő menjen ki évente külföldre, a magyar pénz, szegény kisiparosok és a főváros fogyasztóközönségének rovására. (Hródy Ernő: Magyar hitbizomány Svájc részére!) Azt hiszem, hogy ez olyan kérdés, amely minden pártban egyformán a legnagyobb visszatetszést és felháborodást kell, hogy keltse. (Ügy van! a szélső­baloldalon.) Amikor mi mindig azon panaszkodunk,

Next

/
Thumbnails
Contents