Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.
Ülésnapok - 1927-229
Az országgyűlés képviselőházának 229. ülése 1928 december 6-án, csütörtökön. 381 különcnek a kedvétől van függővé bével Meri magának a formai jognak és a szabadság egyes garanciánál többre kill, bogy becsülje a nemzet létének, a nemzeti lét feltételeinek fenntartását.» Ugyanebben az időben Andrássy Gyula gróf a képviselőházban így beszélt (olvassa): «A képviselőházban él a nemzet. Csodálatos dolog, hogy Magyarországon azok, akik minduntalan szabadságról beszélnek, nem tudnak azon parlamentnek jobb szabályokat adni, amely parlament Magyarországnak állami önállóságát és önkormányzatát a legerősebben biztosítja.» Justh Gyula pedig ilyenképpen ítélte el az obstrukciót (olvassa): «Én mindig ellensége voltam a rendszeres cbstrnkciónnk. Volt idő, mikor a pártban szálltam síkra ellene és másfélórás beszédben fejtettem ki álláspontomat. — A nemzetiségekről és a szociáldemokratákról ne is beszéljünk. Magában véve már az abnormális dolog, hogy a költségvetés tárgyalása hosszú hónapokon át tart s naponként csak négy-öt órai időt szentelhet neki és legalább nyolc órai idő kell a költségvetés tárgyalására. — Ami a katonai kérdést illeti, azt rendezni kell, mert ha már van hadseregünk s költünk rá, annak bizony harcképesnek is kell lennie. Ha van egy gonosz ellenzék, — mondotta Justh Gyula — a mostani házszabály mellett megakadályozzák akár a magyar hadseregei is mert csak 20—30 ember kell hozzá, hogy ne legyen belőle semmi.» Csak jellemzésül vagyok bátor felemlíteni és hivatkozni arra a koalíciós eljárásra, amikor Justh Gyula ilyen indokkal: «Nem engedem a vitát folytonos ismétlésekkel elnyújtani», «felesleges beszéd, nem adom meg a felszólalásra való jogot», «logikátlan az, amit a képviselő úr mond», a Képviselőiház 1907. december 10-iki ülésben, tehát egy napon, 47 képviselőtől vonta meg a szót. (Peidl Gyula: Tehát akkor is tudtak elnökölni! — Rubinek István: Justh Gyula!) Rá kell térnem mos! már arra, hogy a parlament házszabályainak kijátszása s ennek keretén belül eery obstrukció lehetősége a mai körülményeik között, a mai helyzetben lehet-e alkotmánybiztosíték. Erre a kérdésre N nemmel kell felelnem. Előrebocsátom azt, hogy én az obstrukciót egy példátlan politikai hipokrizis melegágyának tartom... (Propper Sándor: Hol az obstrukció? — Jánossy Gábor: Csak akadémikus jellegű az. amit mond!) Megmondottam, hogy a politikai kutatás eszközeivel akarom megindokolni a mostani bázszabályrevizió szükségességét. (Jánossy Gábor: Űgy van!) Mondom: én az obstrukciót a politikai hipokrízis melegágyának tartom amely nemcsak megölője az elvek nagy és komoly harcának, de igen sokszor megcsnfoló.in a zászlóra írt nagy jelszavaknak is. Igenis, t. képviselőtársaim, az obstrukció melegágya a gyűlölködésnek, mégpedig nemcsak a politikai gyűlölködésnek, hanem a társadalmi gyűlölködésnek is. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon. — Jánossy Gábor: A személyi bar coknak!) A házszabályok szakaszainak kijátszása és ennek keretén belül az obstrukció lehetőségé szerény véleményem szerint szöges ellentétben van a felelős kormányrendszerre] és csak arra alkalmas, hogy az elvek alapján, amelyek helyességéről, vagy helytelenségéről most nem akarok beszélni, mondom: az elvek alapján, vagy elvek nélkül összeverődött kisebbségnek kiszolgáltassa a felelős kormányrendszert és a többségi pártot. egyetlenegy esetben lebetne a házszabályok alkotmánybiztosítéki jellegéről beszélni: n.kkor, de csakis akkor, ha a parlamentarizmus az egész világon és nálunk is nem a parlamenti többség elvének alapján épülne fel, hanem az egyes kérdésekben alkalmilag, ad hoc képződnék ki egy többség, (Ügy ran! jobbfc/öl.) amely azután a parlament házszabályai nak legszigorúbb megtartásával keresztülvinné a maga akaratát. Készséggel koncedá lom, hogy ez esetben a házszabály lehet alkotmánybiztosíték. Ez esetben lebetne szó arról, hogy kapacitáció, vagy propaganda útján az egyes kérdésekben kialakul egy többség, mely azután keresztülviszi a maga akaratát. De — engedje meg igen t. képviselőtársam — ma. amikor a parlamentarizmus az egész világon a parlamenti többsé»- elvének alapján épül fel: ma, amikor a többségi pártot nem az egyet kérdésekben való állásfoglalás. Iianeni a homo gén gondolkozás, az azonos világfelfogás és az azonos koncepció tartja össze, kérdem: lehet-e, szabad-e és nem felismerése-e a lehetőségek nek ilyen körülmények között, ;i házszabályok nak alkot mánybiztosítéki jelleget tulajdonítani? T Ház! A nélkül, bogy szíves türelmüket hosszabb Ideig igénybevenném, (Halljuk! Hall juk! jobbfelől.) bátor leszek most még rámutatni arra, bogy én a rigorózus házszabályoknak, a parlament működését minden körűimé nyák között biztosító és az obstrukció lehető ségét kizáró házszabályoknak éppen az ellen /(''ki működés szempontjából tulajdonitok az ország érdekében álló rendkívüli fontosságot. Méltóztassanak megengedni, hogy állításaimat megmagyarázzam. \ Az ország mai helyzetében, oly viszonylatban, mint a mai. amikor sem a dinasztia, sem egy összbirodaloin amelynek mi alkotó részel voltunk érdekei, sem egv velünk szoros szövetségben álló más hatalom szempontjai nem befolyásolják törvényalkotásunkat, ma, amikor egyedül és kizárólag a nemzet egyete mes érdekei szabják me«: irányvonalunkat, szerény véleményem szerint a rigorózus ház szabályok súlyos fegyvert jelenteneik a mindenkori parlament] kisebbség kezében. Kérdem: V»n-e egy parlamenti kisebbségnek na gyobb érdeke annál, minthogy a technika] obstrukció fegyvereit félretéve, a kormányt szorítsa minél több, minél erősebb, minél alkotóbb, minél komolyabb tevékenységre, minél több szociális, gazdasági, kulturális törvény alkotás elkészítésére és a parlament elé való benyújtására^ Ha a parlament szekere nem merül el az obstrukció fekete kátynjában. hanem az ország nehéz helyzetének megfelelő komoly, országépítő munkát végez, akkor vagy belekénysze rül a kormány abba. hogy rendre, sorra hozza elénk azokat a javaslatokat, amelyek az ország ezernyi baján, nyomorúságán vaunak hivatva segíteni, vagy pedig, ha ezt nem teszi, tannbizonyságát adja annak, hogy minden komo lyabb munkára és minden komolyabb kormányzat] ténykedésre képtelen. Ha én ülnék az önök helyén, igen t. túloldal, méltóztassék nekem megengedni, én nem adnám meg a kormány nak azt az előnyt, hogy a parlamenti munkaképtelenség kényelmes és jó fedezéket biztosító sáncai mögé rejtőzköd hessék és a kormányzati tevékenység elmara dásáért a parlament] munkaképtelenség köpenyével takarózha,ssék. (Propper Sándor: Egészen fantasztikus!) Igen, a házszabályok erejével kényszeríthető a kormány a kormányzati 57*
