Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-229

Az országgyűlés képviselőházának 229. ülése 1928 december 6-án, csütörtökön. 381 különcnek a kedvétől van függővé bével Meri magának a formai jognak és a szabadság egyes garanciánál többre kill, bogy becsülje a nemzet létének, a nemzeti lét feltételeinek fenntar­tását.» Ugyanebben az időben Andrássy Gyula gróf a képviselőházban így beszélt (olvassa): «A képviselőházban él a nemzet. Csodálatos do­log, hogy Magyarországon azok, akik mindun­talan szabadságról beszélnek, nem tudnak azon parlamentnek jobb szabályokat adni, amely parlament Magyarországnak állami önállósá­gát és önkormányzatát a legerősebben bizto­sítja.» Justh Gyula pedig ilyenképpen ítélte el az obstrukciót (olvassa): «Én mindig ellensége voltam a rendszeres cbstrnkciónnk. Volt idő, mikor a pártban szálltam síkra ellene és másfélórás beszédben fejtettem ki állásponto­mat. — A nemzetiségekről és a szociáldemokra­tákról ne is beszéljünk. Magában véve már az abnormális dolog, hogy a költségvetés tárgya­lása hosszú hónapokon át tart s naponként csak négy-öt órai időt szentelhet neki és legalább nyolc órai idő kell a költségvetés tárgyalására. — Ami a katonai kérdést illeti, azt rendezni kell, mert ha már van hadseregünk s költünk rá, annak bizony harcképesnek is kell lennie. Ha van egy gonosz ellenzék, — mondotta Justh Gyula — a mostani házszabály mellett meg­akadályozzák akár a magyar hadseregei is mert csak 20—30 ember kell hozzá, hogy ne legyen belőle semmi.» Csak jellemzésül vagyok bátor felemlíteni és hivatkozni arra a koalíciós eljárásra, ami­kor Justh Gyula ilyen indokkal: «Nem enge­dem a vitát folytonos ismétlésekkel elnyúj­tani», «felesleges beszéd, nem adom meg a fel­szólalásra való jogot», «logikátlan az, amit a képviselő úr mond», a Képviselőiház 1907. de­cember 10-iki ülésben, tehát egy napon, 47 képviselőtől vonta meg a szót. (Peidl Gyula: Tehát akkor is tudtak elnökölni! — Rubinek István: Justh Gyula!) Rá kell térnem mos! már arra, hogy a parlament házszabályainak kijátszása s ennek keretén belül eery obstrukció lehetősége a mai körülményeik között, a mai helyzetben lehet-e alkotmánybiztosíték. Erre a kérdésre N nem­mel kell felelnem. Előrebocsátom azt, hogy én az obstrukciót egy példátlan politikai hipo­krizis melegágyának tartom... (Propper Sán­dor: Hol az obstrukció? — Jánossy Gábor: Csak akadémikus jellegű az. amit mond!) Megmondottam, hogy a politikai kutatás esz­közeivel akarom megindokolni a mostani báz­szabályrevizió szükségességét. (Jánossy Gá­bor: Űgy van!) Mondom: én az obstrukciót a politikai hipokrízis melegágyának tartom amely nemcsak megölője az elvek nagy és ko­moly harcának, de igen sokszor megcsnfoló.in a zászlóra írt nagy jelszavaknak is. Igenis, t. képviselőtársaim, az obstrukció melegágya a gyűlölködésnek, mégpedig nemcsak a poli­tikai gyűlölködésnek, hanem a társadalmi gyű­lölködésnek is. (Úgy van! Úgy van! a jobb­oldalon. — Jánossy Gábor: A személyi bar coknak!) A házszabályok szakaszainak kijátszása és ennek keretén belül az obstrukció lehetőségé szerény véleményem szerint szöges ellentét­ben van a felelős kormányrendszerre] és csak arra alkalmas, hogy az elvek alapján, amelyek helyességéről, vagy helytelenségéről most nem akarok beszélni, mondom: az elvek alapján, vagy elvek nélkül összeverődött kisebbségnek kiszolgáltassa a felelős kormányrendszert és a többségi pártot. egyetlenegy esetben lebetne a házszabá­lyok alkotmánybiztosítéki jellegéről beszélni: n.kkor, de csakis akkor, ha a parlamentarizmus az egész világon és nálunk is nem a parla­menti többség elvének alapján épülne fel, ha­nem az egyes kérdésekben alkalmilag, ad hoc képződnék ki egy többség, (Ügy ran! jobb­fc/öl.) amely azután a parlament házszabályai nak legszigorúbb megtartásával keresztül­vinné a maga akaratát. Készséggel koncedá lom, hogy ez esetben a házszabály lehet alkot­mánybiztosíték. Ez esetben lebetne szó arról, hogy kapacitáció, vagy propaganda útján az egyes kérdésekben kialakul egy többség, mely azután keresztülviszi a maga akaratát. De — engedje meg igen t. képviselőtársam — ma. amikor a parlamentarizmus az egész világon a parlamenti többsé»- elvének alapján épül fel: ma, amikor a többségi pártot nem az egyet kérdésekben való állásfoglalás. Iianeni a homo gén gondolkozás, az azonos világfelfogás és az azonos koncepció tartja össze, kérdem: lehet-e, szabad-e és nem felismerése-e a lehetőségek nek ilyen körülmények között, ;i házszabályok nak alkot mánybiztosítéki jelleget tulajdoní­tani? T Ház! A nélkül, bogy szíves türelmüket hosszabb Ideig igénybevenném, (Halljuk! Hall juk! jobbfelől.) bátor leszek most még rámu­tatni arra, bogy én a rigorózus házszabályok­nak, a parlament működését minden körűimé nyák között biztosító és az obstrukció lehető ségét kizáró házszabályoknak éppen az ellen /(''ki működés szempontjából tulajdonitok az ország érdekében álló rendkívüli fontosságot. Méltóztassanak megengedni, hogy állításaimat megmagyarázzam. \ Az ország mai helyzetében, oly viszonylat­ban, mint a mai. amikor sem a dinasztia, sem egy összbirodaloin amelynek mi alkotó ré­szel voltunk érdekei, sem egv velünk szoros szövetségben álló más hatalom szempontjai nem befolyásolják törvényalkotásunkat, ma, amikor egyedül és kizárólag a nemzet egyete mes érdekei szabják me«: irányvonalunkat, szerény véleményem szerint a rigorózus ház szabályok súlyos fegyvert jelenteneik a min­denkori parlament] kisebbség kezében. Kér­dem: V»n-e egy parlamenti kisebbségnek na gyobb érdeke annál, minthogy a technika] ob­strukció fegyvereit félretéve, a kormányt szo­rítsa minél több, minél erősebb, minél alko­tóbb, minél komolyabb tevékenységre, minél több szociális, gazdasági, kulturális törvény alkotás elkészítésére és a parlament elé való benyújtására^ Ha a parlament szekere nem merül el az obstrukció fekete kátynjában. hanem az ország nehéz helyzetének megfelelő komoly, ország­építő munkát végez, akkor vagy belekénysze rül a kormány abba. hogy rendre, sorra hozza elénk azokat a javaslatokat, amelyek az ország ezernyi baján, nyomorúságán vaunak hivatva segíteni, vagy pedig, ha ezt nem teszi, tann­bizonyságát adja annak, hogy minden komo lyabb munkára és minden komolyabb kor­mányzat] ténykedésre képtelen. Ha én ülnék az önök helyén, igen t. túl­oldal, méltóztassék nekem megengedni, én nem adnám meg a kormány nak azt az előnyt, hogy a parlamenti munkaképtelenség kényelmes és jó fedezéket biztosító sáncai mögé rejtőzköd hessék és a kormányzati tevékenység elmara dásáért a parlament] munkaképtelenség köpe­nyével takarózha,ssék. (Propper Sándor: Egé­szen fantasztikus!) Igen, a házszabályok erejé­vel kényszeríthető a kormány a kormányzati 57*

Next

/
Thumbnails
Contents