Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-228

356 Az országgyűlés képviselőházának 228. ülése 1928 december 5-én, szerdán. amelyekkel szemben a t. belügyi kormánynak erélyesen gyors tempót kell diktálnia, és figyelmeztetnie kell arra, hogy íme méltóztassanak a maguk házatáját rendbentartani, méltóztassanak mindenféle vonatkozásban olyan gazdasági, pénzügyi és szociálpolitikai helyzetet teremteni a városi gazdálkodásban, hogy az a kormány jóváhagyásával találkozhassak. Ezt a kritikát, igen t. belügyminiszter úr, gyakran hallotta a főváros vezetősége. Hiszen élénken emlékszem arra is, amikor bizonyos hiteltúllépések voltak, amikor a t. miniszter úr vezette a vizsgálatot a maga részéről, de ugyanakkor a főváros is vizsgálatot vezetett, hogy igen súlyos megintő és elítélő szavai voltak a kormányzatnak a főváros gazdálkodásáról. Mi, akik a főváros presztizsét igen a szívünkön hordjuk, teljesen honoráltuk a miniszter úr álláspontját, hogy ezekben a kérdésekben csakugyan a teljesen tiszta és becsületes gazdálkodás szellemének kell érvényesülnie. Nekem azonban az a gyanúm, igen t. miniszter úr, és ne méltóztassék ezt zokon venni, hogy a kormányzat részéről a fővárossal szemben animozítás nyilatkozik meg, olyan állandó tendencia, amely a főváros önkormányzati tekintélyét kívánja lejáratni. Ebben keresem az okát annak is, hogy egy ilyen, egészen bagatellnek látszó kérdésben a t. belügyi kormány nem siet intézkedni és hagy bennünket, hagyja a fővárost, hagyja a törvényhatóságot lehetetlen helyzetbe kerülni, amikor tudvalevő dolog, hogy ezeket az iskolákat gyorsan fel kell építeni, amikor tudvalevő dolog, hogy Budapest közoktatásügyének óriási ártalma, szár niazik a késedelemből. Szinte úgy látszik, mintha tudatosság volna ebben, nem a miniszter úr részéről, én nem állítom éppen, de mintha itt egy általános és tudatos tendencia nyilvánulna meg abban, hogy minél nagyobb bajba és zavarba kerüljön a főváros, mert annál inkább érvényesülhet a kormánynak az az intenciója, hogy a fővárosi gazdálkodást és vezetést tehetetlennek minősítse. Méltánytalan dolog ez, ha így van, mert ha & főváros egy ilyen nagyszerű és komoly lépést tesz és ezt nem tudja effektuálni tisztán azért, mert a miniszter úr ügyosztályának késedelmes intézkedése ezt lehetetlenné teszi, akkor az odium eshetik a fővárosra, de nekünk kötelességünk felfedni ennek igazi okait. Én tisztelettel kérem a miniszter urat, méltóztassék fölvilágosítani arról, mi a maeryarázata annak, hogy egy ilyen egészen kisjelentőségű ügy még mindig nem derült elintézésre, amikor ez az ügy magában a miniszteriális elintézésben nem lehet nagy horderejű, a főváros szempontjából pedig igen jelentékeny. Learutóbb ugyanis a fővárosi közoktatásügyi bizottságának ülésén szóbakerült ez a kérdés és ott mindnyájan csodálkoztunk ezen. Először felelősségre vontuk a közoktatásügvi tanácsnokot, mi van az iskolákkal, miért nem történik meg az építkezés, és csodálkozva kellett hallanom, hogy a belügyi jóváhagyás még mindig késik. Ezeket voltam bátor a t. miniszter úr figyelmébe ajánlani és kérem megnvuetató válaszát. Elnök: A belügyminiszter urat illeti a szó. Scitovszky Béla belügyminiszter : T. Képviselőház! Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az igen t. képviselő úr interpellációjára válaszomat nyomlan megadhatom és remélem, hogy válaszom olyan lesz, amilyent a képviselő úr is teljes megnyugvással fog tudomásul venni. A székesfőváros 1928. évi költségvetésében elhatározta, hogy 165.000 pengő költséggel három iskolát létesít, és pedig a Lenke-úton, a Czeglédiúton és a Római-fürdő telepen. Közgyűlési határozatában tényleg elhatározta f, évi április havában, hogy ezeknek az iskoláknak megtervezésére; pályázatot hirdet és e tervezések elkészítésének költségeire 32.000 pengőt kontemplál. Ezt a határozatot jóváhagyás végett a belügyminiszterhez terjesztették föl. Én a kérdésben, minthogy új iskolák építéséről van szó, mielőtt a magam döntését meghoztam volna, a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fordultam. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak ezekre az építkezésekre az volt az észrevétele, hogy drágálta az építkezéseket és drágálta az építkezés szervezésére hirdetett pályázatokra szánandó összeget is. Ezzel a véleménnyel jött vissza ez az ügy a belügyminisztériumhoz. Magam szintén méltányosnak találtam a kultuszminiszter úrnak ezt az álláspontját és felfogását, mert félő volt, hogy a tervpályázat alapján megindulandó tervezés révén a megállapított költségek keretein belül az építkezés nehezen lesz végrehajtható és az itt kontemplált összegek is meglehetősen nagy mértékben túlhaladják az állami építkezések költségeit. A takarékosság elvének érvényesítése nemcsak a felügyeleti hatóságnak kötelessége, hanem elsősorban magának az autonómiának is."Rövid úton értesítettem a fővárost arról, hogy ezek az aggodalmaim forognak fenn, mire a székesfővárostól azt az értesítést kaptam, hogy ők maguk is arra a belátásra jöttek, a pályázati hirdetményeket visszavonták és maga a főváros építészeti ügyosztálya készítette el az iskolák építéséhez szükséges tervezeteket a költségvetésekkel együtt. Ilyenformán kilátás van arra, hogy a költségvetésben megállapított költségek keretein belül a pályázati hirdetményre és a pályázatra szánt 32.000 pengőnek megtakarításával a három iskola felépíthető lesz. Már most azt hiszem, hogy sem a belügyminisztériumnak, sem a kultuszminisztériumnak eljárásával ebben a tekintetben semmiféle késedelem elő nem állott, mert hiszen a tervek a székesfőváros építészeti, úgy gondolom, VI. ügyosztályában készen vannak és így a közgyűlés elhatározásától függ, hogy a terveket elfogadja-e 1 A hozott határozatot, ha jóváhagyást igényel, hozzám természetesen felterjesztik, és minthogy iskolaügyekről van szó, a kultuszminiszter úrnak is betekintést kell nyújtanunk az építkezési tervekbe. Ezeknek rövid idő alatt való elintézésével hozzájut a széke>fővátos ahhoz, hogy az építkezéseket elkezdhesse. Tehát ennél az ügynél az autonómia sem szenvedett csorbulást, haes ik altban nem, hogy sikerült megtakarítást elérni a főváros részére. Azt hiszem, hogy ez az autonómiának elsősorban kötelessége. iNeni vindikálom magamnak azt az érdemet, amely nem engem illet, hanem a székesfővárost, mert belátta, hogy olcsóbban tudja saját közegeinek tervezete alapján az iskolákat elkészíttetni, mintha nyílt pályázat és tervezés útján akarta volna ezeket az építkezéseket létrehozni. Egekben kívántam a Házat az ügy érdemére vonatkozólag tájékoztatni és kérem, hogy méltóztassanak válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Pakots József: T. Képviselőház! Ha jól értettem a miniszter urat, akkor a késedelemnek az volt az oka, hogy az ügy átkerült a kultuszminisztériumhoz is (Scitovszky Béla belügyminiszter: Azt nem mondtam!), hogy a kultuszminisztérium az építési tervpályázatok felett bírálatot gyakoroljon. Ezt nem egészen tudom megérteni. Elismerem a kultuszminisztérium illetékességét arra nézve, hogy a közoktatás ügyét