Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.
Ülésnapok - 1927-217
Az országgyűlés képviselőházának 217. ülése 1928 november 13-án, kedden. 29 nak tekintendő helyiségek esedékes bére fejében további rendelkezésig annyi pengőt kell fizetni, ahány aranykorona az illető lakás vagy lakásnak tekintendő helyiség alapbére. Ha ezt vesszük, ezt alkalmazva, kijön az, hogy az 500 aranykorona helyett e rendelet alapján 500 Pengő alapot számítva, ennek adója lesz 1929-re lb%-os kulcs mellett 80 pengő. Itt is burkolt emelés van tehát az 1928-as adóval szemben. Ahol szabad egyezkedés van, ott természetesen a 2%-os kulcsleszállítás ugyan adókevesbletet eredményez, azonban nem szabad eltelejteni azt, hogy 1927-ről 1928-ra olyan nagymértékben emelték föl a házadót, nemcsak Hódmezővásárhelyen, hanem csaknem az egész országban, pláne ott, ahol nem kötött, hanem szaOad'bérek vannak, hogy abból ez a bizonyos 4^-os csökkentés nagyon keveset jelent, voltaképpen csak csepp a tengerben. Aránylag kevés háztulajdonos van vidéken, akinek sok lakója lenne, egy-két lakója van, akkor aránytal; J'jiil nagy adót rónak rá. Ha sok lakója van, akkor jobban jön ki, de ha kevés lakója, vagy egy lakója van, akkor voltaképpen ráfizet a házai;a, mint azt bizonyítani fogom. (Fábián ö ela : Halljuk !) T. Ház! Itt van például Szabó Lajos nyugaLmazotl tanító, lakik Hódmezővásárhelyen, öatthyány-utca 6. szám alatt. Ennek a Szabó |/«i.los nyugalmazott tanítónak, aki egész életén keresztül dolgozott, van egy háza, amelyből két s zobát bérbeadott egy ügyvédnek, az előszoba val együtt 960 pengő évi bérösszeg mellett. -Neki magának pedig megmaradt három szopj .la. Ha számításba vesszük a 960 pengő évi '"'J't és tekintetbe vesszük azt, hogy úgy renj l(1 ke/ik a miniszter úr annak a házbirtokosli;i '< lakásával, (olvassa): «aki házának általa «©m lakott részét bérbeadta, úgy azt a ház ''''""beadott részéért tényleg fizetett bérhez vi• konyítva kell értékelni» — akkor, ha éhhez ^«zonyítva értékeljük azt a három szobái. «melyben a nyugalmazott tanító lakik, aki életének egész keresményét és Összes verejtékéi Pejefektette abba a házba, amely jelenleg a In Rldona, kijön az, hogy 1440 pengőben lett értéj,. e az a 'három szoba, amelyben ő lakik. Az a doja ennek folytán 432 pengő lett. Hódmezővásárhelyen ennek pótadója 393 pengő, ez ösz<ten Sen ^ 25 pengő s kap a bérbevevő ügyvédtől •>w pengőt. Méltóztassék ebből a 825-öt levonni: j'p Pengője marad ennek a nyugalmazott tanítónak hasonlóképpen, — hogy úgy mondjam — ^e ebből kell a házát fenntartani, tatarozni. •Pi házba tőkét fekteteti bele, s annak a kamat; ,ini ak is ki kell jönnie és elvégre megérdemli *«.. aki egész életén keresztül dolgozott, hogy |?P ft t házában legalább is ingyen lakjék. Az állam nem is sokkal többet hagy meg neki, mert 135 pengője marad a fizetett bérből, ame•Vet tisztán magáénak mondhat. , T. Ház! Menjünk tovább! Ha az illető házPí'ajdonos házában nincs helyiség, amelyet oerbeadott. akkor adóztatás végett összehasonítás útján a szomszédos házak bérelt lakásait || e |i tekintetbe venni, — mert kimondja a reni*?^' hogy (olvassa): «Ha bérbeadott helyiség . 'He.s valakinek a házában, a szomszédos bérelt /'K/isok és üzletek házbérével való összehasonhoi* ű tján állapítandó meg a bérbe nem adott .'ejyi.ségek haszonértéke» — itt ifi nagyon sok Jy^ágtalanság jön ki és elvégre az eljáró erjzügyi hatóságoknak és városi, vagy községi jtuoniyatali közegeknek jóakaratából vagy belof f to l füffS". hogy a törvényt, illetve a rende« «let mikép alkalmazzák. Tág lelkiismerettel «Jóságos «areolást végezhetnek az illető adófizető polgárokon; ha pedig méltányosabban akarnak eljárni, ezt tényleg gyakorolhatják. Nem szabad, t. pénzügyminiszter úr, hogy a törvények, illetve a rendeletek ilyen kibúvó ajtókat hagyjanak azok számára, akik azokat végrehajtják. Ha a t. pénzügyminiszter úr csakugyan a tettek embere, akkor méltóztassék ezen a kellemetlen paragrafuson gyökeresen változtatni. Méltóztassék egyszerre, egy csapásra megszüntetni azt a rendszert, amely jelenleg megvan és amely rendszer intézkedései nek éppen a végrehajtásai eszközlik. jelenleg nagyon sok felesleges munkával a városi és a községi adóhivatalok. Méltóztassék elrendelni, hogy ne kelljen vallomásokat adni, csakis ott, ahova új bérlő jött, vagy a bér összegére nézve változás állott be. Egyébként a vallomás beadása több szempontból zaklatást jelent. Az az egyszerű ember nem is tudja, hogy miképpen értékeljen, amikor haszonértékvallomást kell adnia. Nagyon sokan vannak, akik azt hiszik, hogy a ház értékének bizonyos részét kell bevallaniuk ós sakkal többet vallanak be haszonértékül, mint amennyit hivatalból állapítanak meg a környéken lévő házak után. Mivel pedig régi uzus, hogy az adózás terén, általában a pénzügyi politika terén, lefelé sohasem arányosítanak, hanem mindig csak felfelé arányosítanak, — ha az illető többet vallott be haszonértékül, mint amennyi a tényleges haszonérték azon a vidéken vagy a körzetben, semmiesetre sem fogják azt hivatalból lejjebb szállítani. Ha kevesebbet vallott be, akkor ott van a pénzügyi hatóság, az eljáró adóhivatal és egészen vígan felfelé arányosít. (Elnök csenget.) Kérem, t. Képviselőház, méltóztassék megengedni, hogy még pár adatot elmondhassak s ezért kérem a beszédidő tíz perccel való meghosszabbítását. Elnök: Kérdem, méltó'ztatnak-e a tíz percnyi időmeghosszabbításhoz hozzájárulni? (Igent) l'g.v látom, hogy a Ház az engedélyt megadta; méltóztassék folytatni. Kun Béla; Nagyon kérem, t. pénzügyminiszter ái-, méltóztassék a vallomások beadásának hatálya alól kivenni főképpen a munkásházakat, mert a törvény kimondja, hogy a munkásházak után is vallomást kell adni s ha nem adnak vallomást felszólításra sem, akkor tíz százalék bírsággal sújtatnak, ha pedig későn adnak vallomást, akkor öt százalékos a bírság. Mindez zaklatást jelent, elkeseredés! okoz; ezt nemcsak az ellenzék szempontjából kell megváltoztatni, hanem annak az igazságosságnak szempontjából is. amelyre mindig hivatkoznak, a kormány intéző köreiben is. A házadó kulcsa békében 11% volt, azután 20%-ra emelkedett, majd lejjebbszállt 18%-ra, jelenleg pedig 16%-ra szállítja le a törvényjavaslat a kulcsot vidéken. Ez azonban — amint rámutattam — nem jelent adócsökkentést az egész vonalon. Ezt bizonyítom azzal, hogy például Hódmezővásárhelyen 1927-ben 2,792.000 pengő volt az adó-összkirovás, 1928-ban 3,032.000 pengő, tehát a többlet 238.000 pengő volt. Mivel a földadó nem emelkedett, új kataszterezéfi nem történt, és kereseti- s jövedelemadóban sem volt nagy emelkedés, ' világos, hogy ezt az emelkedési összeget a házadóból vették be. Mintha a pénzügyi hatóság. Illetőleg a pénzügyi kormányzat úgy látta volna, hogy van meg egy térület, amely nem volt teljesen kimunkálva». Akkor rávetették magukat a házakra és «kimunkálták ezt a területid. Miért?
