Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-225

272 Az országgyűlés képviselőházának 225. ülése 1928 november 28-án, szerdán. sági jelentés tárgyalása Bodó János képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. büntetőtörvényszék megkere­sése alapján a budapesti kir. főügyész Bodó János országgyűlési képviselő mentelmi jogá­nak a felfüggesztését kéri a következő tény­állás alapján. A Budapesten 1927. január 22-én megjelenő Magyar Hirlap politikai napilapban: «A l'a lu Szövetség nyilatkozata a Fenyves Ferenc is­koláinak kisajátítása ügyében» cím alatt köz­lemény jelent meg, melynek tartalmát Feny­ves Ferenc budapesti lakos magára nézve sé­relmesnek találva, a budapesti kir. büntető­törvényszék előtt a cikk szerzője ellen bűn­vádi feljelentést tett sajtó utján elkövetett rá­galmazás vétsége címén. A közlemény névte­lenül jelent meg s annak szerzője gyanánt a lap szerkesztősége Bodó János országgyűlési képviselőt nevezte meg, mely alapon a kir. fő­ügyész nevezett képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kéri. A közlemény inkriminált részei a követke­zők: «Az iskolaengedélyes tanárokkal ezután az erre vonatkozó kultuszminiszteri nudeletek határozott tiltó rendelkezései ellenére szerző­déseket kötött, melyek értelmében az iskola bevételeit hozzá szolgáltatják be, a kiadásokat ellenben Fenyves viseli... E Fenyves-féle «kultúrszövetség» tiszteletbeli elnökei voltak: Rákosi Jenő és Lukács Gvörgy dr. királyi szakfelügyelő... Herczeg Ferenc, Milotay Ist­ván. Lyka Károly, Kapi Béla, Olgyay Viktor, Radnay Gyula, Gombocz Endre stb. Természe­tesen a nevek tulajdonosai nem is sejtették, hogy e kultúrszövetség tisztikarában helyet foglalnak... Fenyves azonban az iskolánál al­kalmazott tanárok fizetését nem fizette... Vi­szont a 24 iskolából egypár hónap alatt több­százmilliót zsebre tett... A Falu Szövetsé­get... mellyel egy nagyohhszabású kultúrbot­lánytól szabadította meg ezt a szegény orszá­got.« A mentelmi bizottság az ügyet tárgyalás alá vette', melvben érdekelt képviselőt szemé­lyesen is meghallgatta. A mentelmi bizottság úgy találta, hogy a kifogásolt cikkben foglal­tak bűnvádi cselekmény tényálladékának is­mérveit magukban foglalni látszanak, miért is megállapítása után annak, hogy a megke­resés arra illetékes hatóságtól érkezett, a sze­mélyi összefüggés nem vitás s horv politikai zaklatás esete sem forog fenn, javasolja a t. Kép­viselőháznak, hogy Bodó János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni ? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t Házat, méltóztatnak-e elfogadni a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, hogy Bodó Já­nos képviselőtársunk mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag függesszük fel, i?en vagy nem? (Iyen!) A Ház a javaslatot elfogadja s Bodó János képviselőtársunk mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag felfüggeszti. Következik a 645. számú mentelmi bizott­sági jelentés tárgyalása Gál Jenő képviselő­társunk mentelmi üsyében. Az előadó urat illeti a szó. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Kép­viselőház! A budapesti kir. főügyészség Gál Jenő országgyűlési képviselő mentelmi jogá­nak a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság az ifj. Walla József cement­árugyár r.t. budapesti cég feljelentésére eljá­rást indított, mivel «Az Est» napilap 1927. már­cius 9-iki számában «Sürgős interpelláció for­májában a főváros közgyűlése elé kerül a Széchenyi-fürdő ügye» feliratú cikk tartalma az 1914 :XLI. te. 1. §-ába ütköző s 8. §-a szerint minősülő rágalmazás és a 24. §-ába ütköző hi telror.tás vétségének ismérvét látszik feltün­tetni A cikk szerzője Paizs Ödön hírlapíró, buda­pesti lakos, aki a rendőrségi nyomozás során azt vallotta, hogy a vonatkozó interpelláció a fővárosi közgyűlésen tényleg elhangzott, a cikkben ahhoz fűzött kijelentéseket előtte fent­nevezett képviselő azon célból tette meg, hogy azt a nyilvánossággal közölje. A mentelmi bizottság abból az etikai elgon­dolásból kiindulva, hogy a képviselő az újság­íróval szemben bizonyos tekintetben felelősség­gel tartozik és őt fedni tartozik azokért a köz­lésekért, amelyeket előtte abból a célból tett, hogy azok sajtó útján nyilvánosságra kerülje­nek, — annak megállapítása mellett, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vonatkozó cikk es nevezett kép­viselő személye között nem kétséges, politikai zaklatás eseté fenn nem forog s végül, hogy az inkriminált közlemény idézett kitételei bűncse­lekmény ismérveit magukban foglalni látsza­nak, azt a javaslatot terjeszti a t. Képviselő­ház elé, hogy Gál Jenő országgyűlési képvi­selő úr mentelmi jogát ebben az ügyben füg­gessze fel. Elnök: Kíván valaki szólnil! (Pakots József szólásra jelentkezik.) Pakots képviselő úr kíván szólni. Pakots József: Igen t. Képviselőház! Ez az eset, amelyet az igen t. előadó úr ismertetett, jellemző és tipikus esete azoknak a zaklatási tényeknek, amelyek gyakran kísérik a képvise­lőnek, a közéleti embernek működését. Gál Jenő képviselőtársunk mint a székesfőváros törvény­hatósági bizottságának tagja, a közérdeket elsősorban érintő olyan kérdéssel foglalkozott a főváros közgyűlésén, amely kérdéssel neki állásánál fogva feltétlenül foglalkoznia kellett, hogy ez az egész ügy, amely a főváros építke­zéseivel kapcsolatosan hiteltúllépésben nyilvá­nult meg, tisztáztassék. Az történt, hogy 1927. március 9-én Gál Jenő képviselőtársunk mint a fővárosi közgyű­lés tagja, interpellációt jegyzett be s a köz­gyűlést megelőzőleg, amikor az újságírók ér­deklődtek nála interpellációjának tartalma iránt, nem tett egyebet, minthogy azt az in­terpellációt, amelyet néhány pillanattal később elő is terjesztett a főváros közgyűlésén, ismer­tette az újságírókkal. Az egész kérdést meg kell világítanom, amikor a zaklatás esetét akarom itt megállapí­tani. Tény, az egész közvélemény tudja a fővá­ros vezetőségének jelentése és a lefolytatott vizsgálat alapján, hogy az a bizonyos építő vállalkozó cég a Széchenyi-fürdő építkezésénél százszázalékos hiteltúllépést produkált. A hu­szenüt milliárdban megállapított költségelőirány­zat tal szemben abban a pillanatban, amikor interpellációja elhangzott, már 50 milliárd épí­tési költségei mutatott ki és követelt a fővá­rostól. Ennek az egész kérdésnek megvizsgálá­sát célozta a közérdek szempontjából Gál Jenő t. képviselőtársunk interpellációja. Ez neki kötelessége volt és aki ebben őt meg akarja akadályozni, az voltakép a közérdek rovására

Next

/
Thumbnails
Contents