Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-225

Az országgyűlés képviselőházának 225. lentésére eljárást indított, mivel egy népgyűlésen feljelentőre olyan sértő kijelentést tett, ami az 1914 : XLI. te 3. §-ába üköző becsületsértés ismérveit látszik kimeríteni. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között kétséges, mert a feljelentés nem jelöli meg azt az időpontot, amikor a vonatkozó népgyűlés volt, de nem nevezi meg a népgyűlésen jelen volt hatósági közegeket és azokat a tanukat, akik a sértő kijelentést hallották, így semmi sem valószínűsíti azt, hogy a választási izgalmak között a sértés megtörtént volna, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Udvardy János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, hogy Udvardy János képviselőtársunk mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag a Ház ne függessze fel, igen vagy nem! (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta. Következik a mentelmi bizottság 548. számú jelentése rágalmazás vétségével gyanúsított Borbély-Maczky Emil országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T Képviselőház! A debreceni kir. főügyészség Borbély-Maczky Emil országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte. A sajószentpéteri kir. Járásbíróság megkeresése szerint Patvaros K. István upponyi lakos feljelentésére a bíróság eljárást indított ellene, mivel nevezett képviselő 1927 június 14-én Upponyban a községi bíróválasztás alkalmával feljelentőre olyan kijelentést tett. amit az 1904 : XLI. te. 3. §ába ütköző rágalmazás vétségének az ismérveit látszik kimeríteni. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között kétséges, mert a kihallgatott tanuk vallomásai ellentétesek és nem igazolják azt, hogy a sértő, kijelentés megtörtént volna, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy BorbélyMaczky Emil országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, hogy BorbélyMaczky Emil képviselőtársunk mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag a Ház ne függessze fel, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta. Következik a mentelmi bizottság 549. számú jelentésének tárgyalása párviadal vétsége miatt elítéli Szilágyi Lajos országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Szilágyi Lajos mentelmi jogának a felfüggesztését t kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint a 13tk. 298. § ába ütköző párviadal vétsége miatt jogerősen három napi ülése 1928 november 28-án, szerdán. 267 államfogházra ítélte, a bíróság annak végrehajtása iránt kíván intézkedni. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az öszszefüggés a megkeresés és nevezett képviselő között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Szilágyi Lajos országgyűlési képviselő men tel mi jogát ezen ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, hogy Szilágyi Lajos képviselőtársunk mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag a Ház felfüggessze, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta. Következik a mentelmi bizottság^ 550. számú jelentésének tárgyalása, sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Tamássy József országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Tamássy József országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a pestvidéki kir. törvényszék megkeresése szerint a «Kispesti Hiradó» 1927. február 17-én megjelent számában «Utóhangok a választásokról és^ Tamássy József országgyűlési képviselőnk» című cikkben foglaltakkal egy hírlapírónak adott interjú kapcsán magát azonosította volna, ami 1914 : XLI. te. 1. és 2. §-ába ütköző és a 3. §-a szerint minősülő rágalmazás vétségének az ismérveit látszik feltüntetni. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze függés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között kétséges, mert az iratok között semmi bizonyíték nincs arra, hogy gyanúsított képviselő a cikkben foglaltakat mondotta, volna, avagy azzal azonosította volna magát, zaklatás esetét látja fennforogni, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Tamássy József országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, hogy Tamássy József képviselőtársunk mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag a Ház ne függessze fel, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta. Következik a mentelmi bizottságnak 573. számú jelentésének tárgyalása Barthos Andor országgyűlési képviselő mentelmi jogának megsértése tárgyában. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! Barthos Andor országgyűlési képviselő 1928 május 25-én kelt s a Képviselőház elnökélhez intézett levelében mentelmi jogának a megsértését jelentette be, ami annak folytán állott elő, hogy a m. kir. műegyetem rektora kérdőre vonta azért a beszédéért, amelyet az építőipari érdekeltségek gyűlésén egy miniszteri rendelet bírálata alkalmával mondott, sőt a rektor az ezen ügyben hozzája fordult ifjúsági küldöttségnek azt a kijelentést tette, hogy ez az ügy a műegyetemi tanács elé tartozik s a tanács meg fogja tenni a szükséges