Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-223

224 Az országgyűlés képviselőházának 223 járványok között — természetesen egyéb .különbségek mellett — az is, hogy míg a háborút okos fők, okos elmék gondosan előkészítik, gyűlölködéssel és sokszor hírvággyal fűtik, szítják és táplálják, addig ezek a járványos betegségek egészen más okokra vezethetők viszsza, rendszerint azonban alattomosan támadjak meg az egyes népeket a messze Keleten. Míg azonban a háborúnak mégis osak véget vet a kölcsönös gyűlölködés lassú lelohadása, vagy egy újabb generációban felnövekedett politikai faktorok vagy diplomaták lassanlassan ina« meggyőződésre jutnak, addig a népeknek és nemzeteknek minden erejüket össze kell szedniük egy ilyen járványos betegség megfékezésére; zajtalan munkára, orvosi munkára és megértésre, emberies érzésre van szükség. A pestisnek, kolerának, sárgaláznak, kiütéses tífusznak és a himlőnek melegágya a messsze Kelet, ahol ezek a betegségek nem a gyűlolködöknek és nem a kapzsiaknak palotájában születnek meg, hanem a nincsteleneknek és a kultúrától távol élőknek elhanyagolt ódáiban ütik fel fejüket, pusztítanak Igen nagy számban és szedik áldozataikat. Ezeknek a járványoknak csápjai nem rövidülnek meg azzal, lia a nemtelen emberi indulatokat megfékezzük, hanem a kuitúrnemzetek csakis úgy vehetnék elejét a kulturálatlan népek nagy veszteségeinek s ezeket úgy szüntethetnék meg, ha a föld színén és a föld mélyében rejlő kincsek mohó kiaknázása helyett és mellett az ottani népek egészségügyi kultúráját emberies érzéssel hatékonyabban felkarolnák. Nem mondom, hogy e tekintetben semmi sem történik a nagy nemzetek részéről, különösen azok részéről, amelyek a messze Keleten érintkeznek azokkal a nemzetekkel, azonban sokkal súlyosabb és sokkal nehezebb kötelességek várnak ezekre a nemzetekre azért, mert hiszen kincseiket onnan aknázzák ki. Míg azonban a háború sebeit gyógyítandó, egyes nemzetközi nagyságok több-kevesebb jóindulattal összeülnek és képmutató arccal javaslatokat terjesztenek elő s minden kockázat nélkül önmaguk javára hatalmi szóval döntenek is, addig nem ezeknek soraiból és nem ezeknek támogatásából rekrutálódnak azok az ezrek, akik nemes önfeláldozással, sokszor az itthoni kényelemnek és egyéni jólétnek félretételével, viruló egészségüket kevéssé becsülve, mint névtelen mártírjai az egészségügyi kultúrának, magában a veszedelem központjában igyekeznek a súlyos betegségeket megfékezni. Gondoljunk csak azokra a hős lelkekre, akiket itthon hontalanokká tett a gyűlölködés, de akik a messze Keleten mégis nagy szeretettel szolgálják közvetve az ő hazájukat, közvetlenül pedig az általános emberi jót, az egészségügyet s ezek legelejét: a járványos betegségek elleni küzdelmet. A betegségek melegágya — mint mondtam — a messze Kelet. A Keletnek a Nyugattal való kereskedelmi és személyi forgalma folytán azonban a civilizáltabb európai területeket is meglátogatják ezek a járványos betegségek, de olyan államokat és olyan területeket is, amelyeket éppen a gyűlölködés és bírvágy juttatott olyan helyzetbe, hogy sem egészségügyi, sem higiéniai, sem egyéb kultúrszempontokból sem fognak soha az európai kultúrnépek közé emelkedni. Megnyitotta a gyűlölködés a Balkán útját egészen Európa szívéig, hogy most már a Balkán az ő évtizedes közismert nyugtalanító, rettegtető, romboló munkáját ezen a téren is nyugodtan elvégezhesse a még mindig nem tisztán ulese 1928 november 22-én, csütörtökön. látó nagyhatalmak támogatásával. Hisszük, hogy a nemzetek erre a veszedelemre is feí fognak ügyelni, amikor a saját nemzetük és saját fiaik pusztulása derekasan, fogja őket erre figyelmeztetni. Egy újabb háború réme a nagyhatalmakat nem fenyegeti, legalább nincs előjel arra, hogy fenyegetné, de a járványos betegségek réme időközönként a Nyugat kapuin is dönget és kopogtat és most már nem kétszínű, vigyorgó arccal ülnek össze tárgyalni és lefejezni ezt a rémet, ezt a gyűlölt ellenséget, hanem igenis, a humánus gondolkozású, borús homlokú tudósok emelik fel szavukat és figyelmeztetik a veszedelemre a diplomatákat és államférfiakat. E veszedelem elleni harcra minden kultúrnemzet segítő kezére szükség van, miután eddig a sokszor említett Balkán veszedelmet könnyű kézlegyintéssel gyorsan elintézték. A magyar nemzet a Nyugat és Kelet között eddig is külön felhívás nélkül mintaszerűen szolgálta az egészségügy kultúráját és — Istennek legyen hála — még csonkaságunkban sem vagyunk megakadályozva abban, hogy legintenzívebb szolgálatot tegyük. Itt is segédkezet kivan a magyar nemzet nyújtani a Nyugatnak, amelynek hozzánk való felhívása ezen nemzetközi egyezmény prezentálása formájában jelentkezik. A többi nemzetek közül a magyar nemzet sem maradhat ki; nem maradhat ki az érdeklődők sorából. A magyar nemzet mélységesen belátja, hogy az emberi közös jót szolgálni az egészségügy terén nemcsak nemes hivatást jelent, de egyúttal súlyos kötelességet és mi. a magyar nemzet, vállaljuk ezt a kötelességet. becsülettel meg- is akarjuk tartani, nemcsak becikkelyezni ezt a törvényjavaslatot, hanem annak minden egyes pontját tisztességgel, becsülettel teljesíteni is. Maga a törvény javaslat csupán két szakaszból áll. Az első szakász felsorolja a járványos betegségeket és tartalmazza azt, hogy a pestis, kolera, sárgaláz, kiütéses tífusz és himló elleni védekezésről szóló párizsi nemzet közi egyezményt törvénybe iktatjuk, a második szakasz pedig az életbeléptetés Időpontjai állapítja meg és felhatalmazza a népjóléti és munkaügyi minisztert arra, hogy annak végrehajtásáról gondoskodjék. Még megjegyezni kívánom, hogy 67 állam írta már eddig alá ezt a nemzetközi egyezményt, kisebb és nagyobb államok egyaránt. A törvényjavaslatot részleteiben ismertetni abban vagyok bátor, hogy a törvényjavaslat a két szakaszon belül öt címből áll. Az első cím általános rendelkezéseket foglal magában és pedig azokat a rendszabályokat, amelyeket az egyes államok a fertőző betegségeknek területükön való megjelenésük alkalmával követni kötelesek. Bejelentési kötelezettség van abban az esetben, ha valamely betegség nyoma vagy jelensége jelentkezik az illető állam területén vagy azon kívül. Ezt a jelenséget a nemzetközi közegészségügyi hivatalnak tartoznak az egyes államok bejelenti ni. Kötelezzük magunkat továbbá arra, hogy ugyanennek a nemzetközi közegészségügyi hivatalnak bizonyos kérdésekre tájékoztató felvilágosítást adjunk. Az I. cím a valamely területrészről jövő személyekre vagy árukra alkalmazható vagy nem alkalmazható intézkedések feltételeit tartalmazza. Szól a kikötőkben megjelenő hajók mikénti behajózásáról s a ragálynak vagy ragólymentességnek bejelentési kötelezettségéről, továbbá arról, hogy mit kell pestismentes