Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-223

Âz országgyűlés képviselőházának 223. ülése 1928 no rein her 22-én, estitörtökön. 2^5 vagy koleramentes vagy a kolerás vagy pestises hajónak tekinteni. A II. cím szól a Suezcsatornára s a vele szomszédos országokra vonatkozó különös rendelkezésekről. A III. cím a zarándoklatokra vonatkozó különös rendelkezéseket tartalmazza általános és részletes vonatkozásaiban. A IV. cím a felügyeletről és végrehajtásról szól, végül az V. cím bizonyos zárórendelkezéseket foglal ma gában, amelyek mellett természetesen vannak büntető rendelkezések is azokra a hajóskapitányokra vonatkozólag, akik a rendelkezéseket nem tartják be vagy ezeknek be nem tartása miatt a súlyos veszedelem továbbterjedését előidézik. Ezekben voltam bátor ismertetni a törvényjavaslatot és kérem, méltóztassék azt úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván a vitát bezárom. A népjóléti miniszter úr óhajt nyilatkozni. Vass József munkaügyi és népjóléti miniszter : T. Ház! Ha egészen világosan és előttünk talán közkeletű kifejezéssel akarnám megállapítani, hogy mi a célja ennek az egyezménynek, azt kellene mondanom, hogy célja a nemzetközi közegészségügyi defenzív közigazgatás azokra a betegségekre vonatkozólag, amelyek a javaslatban fel vannak sorolva. A közegészségügyi defenzív közigazgatás minden egyes fejlett kultúrájú államban - benső viszonylatban — a ragályos betegségek szempontjából rendkívül fontos. Nem minden államban van egyformán kiépítve, nem minden állam fordít kellő gondot arra, hogy állami vagy községi jellegű egészségügyi és közgazdasági szervezettel próbálja elejét venni az ország határai között a ragályos betegségek terjedésének. Annál inkább szükség van arra tehár, hogy nemzetközi viszonylatban az ilyen közegészségi defenzív közigazgatás kötelezővé tétessék és kiépítessék mert hiszen a javaslatban felsorolt ragályos betegségek valamennyien olyanok, amelyek egész nemzeteket, egész generációkat elpusztíthatnak, mert az orvosi tudomány egyelőre még, ha tömegjelenségek alakjában lépnek fel ezek a nyavalyák, nem tud velük megbirkózni. A tudománynak arra kell tehát törekednie, hogy egészségügyi — közigazgatási úton, szinte profilaktikus módon, próbálja elejét venni a betegségek fellépésének. Mivel ezek a betegségek rendkívül gyorsan terjednek, ezért szükséges az, ami itt a javaslatban kiemeltetik, hogy az illető paciscens állam kötelezze magát el'ször arra, hogy amint a betegség fellép és ha csak egy esetben is tudományosan megállapíttatott annak jelenléte, rögtön meg tesz minden intézkedést a közegészségügyi közigazgatás szempontjából, hogy a betegség a saját keretén túl ne tudjon terjedni. A második, amire kötelezi magát az, hogy a szomszédos államokat azonnal értesítik. A harmadik köelezettség pedig az, hogy értesíti a közegészségügyi központot, hogy az az egész felett a felügyeletet gyakorolhassa. A matéria azután a betegségek szerint természetesen feloszlik szárazföldi és tengeri, viziúti eljárásmódra. A szárazföldön megint feloszlik az áruszállítás és a személyszállítás dolgára. A tengeren nemcsak az áru- és személyszállításnak, hanem magának a szállítóeszköznek dolgát is figyelembe kell vennie, mert hiszen a hajó, amelyen az itt említett betegségek közül valamelyik kitört, bizonyos ideig nem alkalmas arra, hogy résztvegyen akár a személy-, akár az áruszállításban. De az áruszállítás fertőtlenítésének kérdése is —' tehát megint közegészségügyi, közigazgatási kérdés — rendkívül fontos, mert hiszen például keleti szőrmék segítségével a lehető legkönnvebben lehet a legrettenetesebb betegségeket ezer meg ezer kilométer távolságra elküldeni, és esetleg — ne adja Isten - a Keletről feladott szőrméből Parisban készült bundát Budapesten felvévén az illető hölgy, megkapja azt a nyavalyát, amely nem Párizsban, hanem Keleten honol, ott, ahol az illető állat élt, amelynek bundáját használták föl erre a célra. Nemzetközi viszonylatban tehát mintegy közegészségügyi rendőrséget kell felállítani; nem mintha külön szervet akarna ez a javaslat (elállítani, mert hiszen ez nem is lehetséges, de minden egyes magas szerződő fél kötelezi magát arra, hogy a saját határain belül a tudomány legmagasabb követelményei szerint végrehajtható minden módot felhasznál a fellépő betegség izolálására ós elnyomására, továbbá hatékonyan közreműködik abban az irányban, hogy a fenyegetett szomszéd államok mentesíttessenek. T. Ház ! Azt hiszem, nem kell bővebben fejtegetnem, hogy ennek minő jelentősége van ránk nézve, akik itt vagyunk Középeurópában, mint a legkeletebbre előretolt nyugati állam. Közvetlenül azután már a Kelettel érintkezünk, Kelet és Dél felé olyan államokkal érintkezünk, amelyek súlyosan vannak veszedelmeztetve az itt felsorolt betegségek egyikével vagy másikával, és amelyek közvetlenül abban a veszedelemben vannak, hogy kereskedelmük révén a távolabbi Keletről oda behurcoltatnak ezek a betegségek, amelyek azután hozzánk is betörhetnek a határokon át. Szükséges tehát, hogy a magyar nemzet a maga részéről ebben a szervezetben teljes elszánással résztvegyen. Ha azt méltóztatuak kérdezni t. Ház, hogy ennek az egyezménynek mi a szankciója, azt kellene mondanom, hogy nincs szankciója, mert hiszen büntetőexpedíciót nem kivan senki vezetni, nem is lehetséges. Ennek az egyezménynek erkölcsi szankciója van, amely két dologban nyilvánul meg. Az egyik az, hogy az a nemzet parafálta és elfogadta ezt az egyezményt ; a másik pedig az a törvényhozási aktus, amellyel az illető nemzet törvényhozása beiktatja az egyezményt törvényei közé. A törvényeket minden hivatalos faktor esküje szerint tartozik megtartani, másokkal megtartatni, és természetesen az egész nemzet erkölcsileg kötelezett saját törvénxeit megtartani. Ez tehát a szankciója, belső szankciója ennek az egyezménynek, amelynek nagy hasznáról, rendkívül nagy i elén tőségéről mi talán a magunk szűkös határai között, mentesen ezektől a szörnyű bajoktól, nem tudunk magunknak olyan könnyen fogalmat alkotni. De méltóztassék a képzeletet egy kicsit elnyargaltatni a messze Keletre, ahol nagy tömegek mozdulnak meg példának okáért zarándoklatok formájában. A mohamedán nagy ünnepekkel kapcsolatban százezrek, milliók mozdulnak meg, sőt halottaikat is magukkal viszik be nem balzsamozott állapotban, tehát rothadó ál a pótban. Hozzátartozik ez vallási szokásaikhoz és éppen ezért sem az angol, sem a francia egészségügyi kormány nem tud hozzányúlni ezekhez a begyökerezett, évezredes szokásokhoz. Elképzelhető, hogy minő szörnyű veszedelmeket rejt magában egy-egy ilyen tömeges vallási megmozdulás, vagy minő szörnyű veszedelmet rejt magában példának okáért, ha a kiütéses himlő elterjed az árukat és személyeket szállító, tehát vegyes hajókon, úgy hogy az emberiséget kell ezektől a nagy veszélyektől megszabadítani. És felhívom a t. Ház figyelmét arra, hogy nemcsak emberekre óvó, védő és profilaktikus rendszabályok végrehajtására kötelezi magát minden egyes paciscens tél, hanem az állatokra nézve is, nevezetesen azokra az állatokra nézve,