Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-223

216 Az országgyűlés képviselőházának 223. ülése 1928 november 22-én, csütörtökön. államok és az egyes vasúttársaságok különkülön megállapodásokat létesítettek. így bejelentem a t. Háznak, hogy mi is a minket érdeklő szomszédos államokkal már külön részletes megállapodásokban szabályoztuk —amint igen jól méltóztatnak tudni — az. átmenő vasúti szállítási forgalmat. A másik egyezmény, a hajózási egyezmény, a tengeri kikötők ügyének nemzetközi szabályozására vonatkozó kérdéseket öleli fel. Ez is a legteljesebb kölcsönösség és az egyenlő elbánás elvét mondja ki. A legfontosabb az, hogy az egyes államok hajói minden más állam hajóival teljesen egyforma elbírálás alá esnek, a kikötőket teljesen egyforma feltételek mellett használhatják, az illetékek, díjak, vámok és egyéb adók tekintetében teljesen egyforma elbírálásban van részük. A vitás esetekben mind a két egyezmény a nemzetközi bíráskodás elvét mondja ki és szabályozza,^ hogy milyen esetekben milyen nemzetközi bíráskodási eljárás követendő. Az egyezmény kimondja, hogy a parthajózás ki van véve az egyezmény rendelkezései alól, azonkívül természetesen a haditengerészet is, továbbá bizonyos vonatkozásban a kivándorlók szállítása is. E kérdés tekintetében ugyanis az egyezményt elfogadó államok külön fenntartással élhetnek. Miután a kivándorlási kérdés igen súlyos problémája Magyarországnak, tisztelettel bejelentem, hogy amint az egyezményt megerősítjük, mi is ilyen fenntartó nyilatkozatot szándékozunk tenni. Megemlítem még azt is, hogy az egyezménynek reánk nézve igen jelentőé pontja az, amely kimondja, hogyha egy állam valamely más államnak egy kikötő használatára vonatkozólag különleges kedvezményeket, előnyöket biztosít, ezekéi a kedvezményeket más állam a maga hajózása részére nem követelheti. Ez — amint méltóztatnak tudni — az Olaszország és Magyarország között a fiúméi kikötő használata tekintetében létesített megállapodás szempontjából igen fontos, mert ez azt jelenti, hogy Olaszországnak nem kell egy más állam hajózása részére is biztosítania azokat a kedvezményeket, amelyeket nekünk a fiáméi kikötő tekintetében biztosított. Amint említettem, leglényegesebb része mind a két egyezménynek az, hogy az egyenlő elbánás elvét a legteljesebb mértékben kimondja. Miután pedig ezek az egyezmények reánk nézve csak előnyt jelenthetnek, — mert ezáltal megint módunkban áll bekapcsolódni a nemzetközi forgalomba — tisztelettej kérem a t. Házat, méltóztassék a két egyezményt, ezt a törvényjavaslatot, úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A kereskedelemügyi miniszter úr óhajt nyilatkozni? Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter: Nem! Elnök: A miniszter úr nem kíván nyilatkozni. Ennélfogva a tanácskozást is befejezettnek nyilvánítom s következik a határozathozatal. Kérdeni a t. Házat, inéit ózta tik-e az imént ismertetett törvénvjn vaslatol általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvény jav; is latol általánosságban elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Griger Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét). Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a törvényjavaslat részletes vitáját. A címhez az előadó úr kíván szólni. Görgey István előadó: T. Ház! Precizitás kedvéért, minthogy az «átmenetügyi» szó nem precíz, illetőleg félreértésre adhat okot és nem is magyaros, a, következő címet ajánlom tisztelettel elfogadásra (olvassa): «A közlekedés és átmenő forgalom tárgyában 1923. évben Genfben tartott általános értekezleten megállapított okmányok becikkelyezéséről.» Kérném, méltóztassék elfogadni ezt az indítványt. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a törvényjavaslat címét eredeti s^ö^p^pzésben elfogadni, szemben az előadó úr által most beterjesztett indítványánnyal, igen vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadja el s így az előadó úr módosított szövegét jelentem ki elfogadottnak. Következik az 1. §. Kérem annak felolvasá gát. Szabó Zoltán jegyző (olvassa az 1. §4). Elnök: Az előadó úr kíván szólni! Görgey István előadó: T. Képviselőház! Ugvanannál az oknál fogva, mint a címnél az 1. §-ra vonatkozóan a következő szövegezést bátorkodom javasolni (olvassa): «Az ország törvényei közé iktattatnak a közlekedés és az átmenő forgalom tárgyában 1923. évi november hó 15. napjától december hó 9. na ójáig tartott általános értekezleten megállapított következő okmányok és pedig:...» Elnök: Kivan valaki szólni? Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. Kérdeni a t. Házat, méltóztatik-e az 1. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben az előadó úr által imént felolvasott módosítással, igen vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el, ennélfogva az 1. §-t az előadó úr módosításával jelentem ki elfogadottnak. Következik a 2. §. Szabó Zoltán jegyző (olüassa a 2. és 3. §-okat, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad). I Elnök: Ezzel a t. Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta s annak harmadszori olvasása iránt annak idején fogok a t. Háznak javaslatot tenni. (Propper Sándor: Szigorítjuk a házszabályokat és minden öt nercben születik egy törvény, vagy még hamarább!) Következik az 1927. évben Genfben tartott Nemzetközi értekezlet által a Nemzetközi Segélynyuitó Enryesülés tárgyában tervezet alakiában elfoe-adott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 635.) tárgyalása. Lukács György előadó urat illeti a szó! Lukács György előadó: T. Ház! A Nemzetek Szövetségének keretében alkotott egyik egyezményt van szerenesém elfogtfd.ásra ajánlani. Amikor a Nemzetek Szövetségéről szólunk, mindenkor vegyes érzelmekkel tesszük. A Nemzetek Szövetségének politikai működésével mi magyarok teljesen elégedetlenek vagyunk és ebben igazunk is van, mert a Nemzetek Szövetségének ?)olitikai működésében egyoldalúság nyilvánul meg. A Nemzetek Szövetsége a maga politikai működésében még most sem tud menekülni a háborús mentalitás befolvása alól és még mindig két részre osztottnak látja az emberiséget, a győzők és legyőzöttek kategóriájára; még mindig különböztetéseket tesz