Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-223

'Àz országgyűlés képviselőházának 223. ülése 1928 november 22-én, csütörtökön. 213 szünk abban a helyzetben, hogy a magyar királyi kormány ugyanúgy gondoskodhatik a végrehajtásról, mint a Romániával és Jugoszláviával kötött szerződések végrehajtásánál. Az egyezmények következtében egy még idáig elő nem fordult helyzet teremtődött. Ugyanis itt nem az egyes önkormányzati testületek igénye vagy vagyona állott elő, ba nem az önkormányzati testületek osztatlan, közös tulajdonában álló vagyontömeg és menynyiség, amelynek megvan a határozott rendeltetése; azonban még az a végleges kulcs sem ismeretes, amely szerint az illető autonóm testületek igényei kielégíthetők lesznek. E célból és hogy a már bevált igazgatási tervek, irányelvek és intézkedések további folyamata biztosítható legyen és hogy bizonyos, az eljárás so rail szükségesnek talált jogi állapotbeli rendelkezések és adminisztrációs intézkedések törvényes alapja és kerete meglegyen, terjesztette elő a magyar királyi belügyi kormány ezt, az együttes bizottságok által elfogadásra ajánlott törvényjavaslatot. Ennek első rendelkezése éppen az. hogy ennek az osztatlan közös tulajdont képező vagyontömegnek egy jogi személy adassék, amely jogi személy a következő címet viseli: »önkormányzati testületek kárpótlási vagyona«, s amely jogi személy által a magábanfoglalt vagyonérték fölött való rendelkezési jogot a törvényjavaslat, az eddigi gyakorlatnak is megfelelően, a magyar királyi belügyminiszter hatáskörébe utalja. Ez következik abból az imperiumból és hatáskörből, amellyel a magyar királyi belügyi kormány az autonómiák igazgatásának felügyeletét és ellenőrzését illetőleg bír. Ez következik az eddig követelt gyakorlatból, intézkedésekből s a praktikumban, a valóságban bekövetkezett és az autonóm testületek érdekeit szem előtt tartó, sőt nem várt eredményeket hozó eljárásból is, amely az eddigi va gyonérték kezelését és gyümölcsöztetését biztosította. Példaként fel van itt hozva az orosi gazdaság sorsa. Románia kiegyenlítésül átengedett az átcsatolt Zsadány község határából hozzá -vetően négyezerholdas területet. Ez a négyezerholdas birtokterület igen kis rész kivételével szikes legelőből állott, amelyet a m. kir, belügyminiszter úr hoszab időre előnyös feltételek mellett bérbeadott, úgyhogy a bérlő köteleztetett invesztíciók megtételére. Ennek eredményeképpen csatornázás, vadvizek levezetéseés a szikes talaj megjavítása következett be és most az eddigi 180 holdnyi szántófölddel szemben ott a feltört legelő, hozzávetőleg 1800 hold, bőven és jól termő, helyesen invesztált gazdaságilag jói kezelt szántófölddé változott át. Nagyjában ugyanez a helyzet a jugoszláv állani által átengedett és azelőtt Szabadka váras tulajdonában volt mezőgazdasági területre nézve is. További rendelkezése a javaslatnak az, hogy a magyar királyi belügyminiszter úr felhatalmazást nyer arra, hogy az így kezelt és együttesen adminisztrált vagyonok jövedelmét akkor, ha már az autonóm testületek igényei kielégíttetnek, egyes további javadalmazásokra, illetöleg egyes autonóm testületek beruházási oélp kat szem előtt tartó segélyezésére fordíthatja azért, mert okos, méltányos és igazságos, hogy egyes ilyen autonóm testületeid, amelyek nemcsak azzal szenvedtek, hogy területük jelentékeny részét elvesztették, hanem azzal is, hogy gazdaságilag kedvezőtlenebb helyzetbe jutottak, — különösen akkor, ha adófizetőik jelenté- I kény részét, útjaikat, azt a gazdasági fogyasztó hátteret, amely a városok közelében feküdt, elvesztették — amint ennek lehetősége megnyílik, de természetesen anélkül, hogy a többi autonóm testület érdekei érintetnének: jutalmazásban részesíttessenek. Ez nem jelenti a miniszteri diszkrecionális jogkör túllépését, mégpedig azért nem, mert csak akkor következik be a jutalmazás és segélyezés, ha már a kárpótlási igényeket kielégítették. Magának a vágyónál lagnak elosztásáról nincs szó, ezt most nem tervezik. Megjegyzendő végül, hogy csak beruházási segélyekre adhatja a magyar királyi belügyminiszter a segélyeket, magáról a vágyónál lagról pedig — a javaslat szerint — annak idején a törvényhozás fog határozni. Ezeket voltam bátor a javaslat általános rendelkezéseiről mély tisztelettel előterjeszteni. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr sem óhajt nyilatkozni, s ezért a tanácskozási befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatik e a t. Ház a most tárgyall törvényjavaslatot a közigazgatási és Igazságügy] bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a javaslatot elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét olvasni. Griger Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—6. §-át. — A Ház a címet és a szakaszokat észrevétel nélkül elfogadja). Elnök: Ezzel a t. Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. A törvényjavaslat harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Következik az Olaszországgal kötött állategészségügyi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (Írom. 628.) tárgyalása. 'Marsahall Ferenc előadó urat illeti ;i szó. Marschall Ferenc előadó: T. Ház! (Halljuki Halljuk!) Eddig két állategészségügyi egyezményt sikerült kötnünk, az egyiket Ausztriával, a másikat Csehországgal. A most tárgyalás alá kerülő javaslat a harmadik állategészségügyi egyezményről ad nekünk számot, amelyet Olaszországgal sikerült megkötnünk. Az Olaszországgal kötött régi állategészségügyi egyezmény, amint méltóztatik tudni. 1906-ból datálódik. Azóta az állategészségügyi tudomány és az állategészségügyi szolgálat is olyan fejlődésen ment keresztül, hogy állatforgalmunkra a régi egyezmény határozatai sem eléggé világos jogalapot, sein kellő tám pontot nem nyújtanak. Ezért új egyezmény megkötésére kellett lépéseket tennünk, amelynek keretében felhasználva 22 év tapasztalatait, arra irányultak törekvéseink, hogy Olaszországgal való állatforgalmunk érdekei lehetőleg messzemenő ós biztos védelmet nyerjenek. A kereskedelmi szerződéssel egyidejűle«- indultak meg a tárgyalások az állategészségügyi egyezményre vonatkozólag és miután ezek a tárgyalások a kölcsönös jóindulat és megértés szellemében folytatódtak, ez év jú litis 4-én aláírásra is került az új állategészségügyi egyezmény. Ha ezt az új egyezményt a régi egyez mennyel Öszehasonlítjuk, azt fogjuk látni, hogy az új egyezményben érdekeinket messzemenő módon sikerült megóvni, megvédeni. A/ új egyezmény a régivel szemben számos I olyan határozmányt tartalmaz, amely fejlő32*