Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-223

214 'Az országgyűlés képviselőházának 223, dést és előrehaladást jelent a múlt állapottal szemben. Különösen bátor vagyok az igen t. Ház figyelmét felhívni arra, hogy a régi egyezmény általában csak «állatokról» beszélt. Az új egyezmény kiterjed a baromfiakra is, azonkívül az «állatok» kifejezés helyett megnevezi az egyes állatfajokat is. Kiterjeszkedik az egyezmény a kölcsönös forgalomra általában, mégpedig nemcsak az állatok, hanem az állati nyerstermékek, úgyszintén a vésztterjeszthető nyerstermények és tárgyak forgalmára is, és e tekintetben meghatározott r belépőállomásokra korlátozza ezek forgalmát. A jelzett állatok, termények és tárgyak forgalma származási bizonyítványhoz van kötve, amely az állati nyersterményekre nézve csak akkor szükséges, ha azok friss állapotban kerülnek kiszállításra. Az utóbbi esetben a származási igazolványban, amelyet mindenkor a helyi hatóság állít ki, igazolni kell, hogy az állatok, amelyekből az áru származik, levágás előtt és levágás után szabályszerű állategészségügyi vizsgálatnak vettettek alá és ezenkívül igazolnia kell azt is, hogy fogyasztásra alkalmasaknak deklaráltattak. Az élőállat-forgalomra nézve az új egyezmény a eéfirivel szemben a hasított körmű és az egypatás állatok tekintetében lényeges könnyítéseket tartalmaz, amennyiben a származási községgel kapcsolatos községek 40 nap óta tartó vészmentességének, továbbá annak igazolását is elejtette, hogy az állat 40 napot töltött-e abban a községben, amelyben a származási bizonyítvány kiállíttatott. Ejry további határozmánya az új állategészségügyi egyezménynek az, hogy az állatorvos által csupán csak az igazolandó, hogy a származási község a szállítás időpontjában \ (V/nií'iiti's voll s a betegségeknek a származási községben való szórványos előfordulása nem akadályozza ezen igazolvány kiállítását. Egyedül a ragályosaknak elismert és a szerződésben röviden felsorolt betegségekre nézve tartja fenn az új egyezmény a vészmentességi határidőket. A ragadós állatbetegségeknek a másik fél területére való behurcolása esetében elrendelhető preventatív és represszív korlátozások, valamint a tilalmi kérdések szabatos körülírást nyertek az új egyezményben s természetesen, amennyiben itt új ragadós állatbetegségről van szó, az ilyen tilalmi provideálás mindig csakis az erősen veszélyes betegségekre vonatkozik. Ezen egészségügyi egyezmény mellett találunk még egy zárójegyzőkönyvet, amely több intézkedést és határozmányt tartalmaz, amely magyar szempontból is figyelmet érdemel. Ezekből a határozmányokból a t. Ház figyelmét csupán csak két határozmányra óhajtom felhívni, amelyek a mi szempontunkból messzemenő érdekkel bírnak. Az egyik határozmánya a jegyzőkönyvnek vonatkozik arra, hogy az előírt feltételek megtartása esetén a forgalom külön engedély nélkül történhetik, továbbá arra, hogy az intézkedések zaklatásszerűek ne legyenek. Ez nagyon fontos határozmánya az új állategészségügyi egyezménynek, amennyiben jogalapot és biztosítékot nyújt arra nézve, hogy simán bonyolítsuk le a forgalmat s hogy az Olaszországgal való állategészségügyi forgalomban semmiféle zaklatás és egyéb zaklatásszerű forgalmi intézkedések erőszakosan nem fognak életbe léptettetni. Azonkívül ugyancsak ezzel kapcsolatban egy intézkedést tartalmaz a zárójegyzőkönyv, amely a transito-forgalom tekintetében biztoülése 1928 november 22-én, csütörtökön. sítja a zavartalan és közvetlen átvitelt. Állatforgalmunk kimélyítésének és növelésének szempontjából ez is nagyjelentőségű újítás. Fel kell említenem továbbá a zárójegyzőkönyv egy másik határozmányát, amely arra vonatkozik, hogy vágóállataink olyan vágó hidakra, ahova állatainkat vágóhidakkal kapcsolatos állatvásárok kikerülésével szállíthatjuk, akkor is küldhetők lesznek, ha nem is igazolható az előírt vészmentességi határidő. Ez a határozmány természetesen csaki akkor fogjelentőségre emelkedni, ha Olaszországban olyan vágóhidak létesülnek, amelyek vasúti vágányokkal bírnak, úgyhogy az állatok oda közvetlenül, a vágóhíddal kapcsolatos vásárok kikerülésével lesznek szállíthatók. Ezek nagyjában és egészében azok a rendelkezések, amelyek ebben az új állategészségügyi egyezményben a mi szempontunkból figyelmet érdemelnek és midőn ezek rövid ismertetésével fel akartam hívni a Ház figyelmét a fontosabb rendelkezésekre, annak a reményemnek kell kifejezést adnom, hogy ebben az új állategészségügyi egyezményben olyan instrumentumot nyertünk, amely Olaszország felé irányított állatforgalmunk kimélyítésénél igen fontos szerepet fog betölteni. Természetesen ez az állategészségügyi egyezmény, mint minden egyezmény ós kereskedelmi szerződés: csak keret. Ezt a keretet nekünk tartalommal kell megtöltenünk, a tartalommal való megtöltést pedig az fogja számunkra biztosítani, ha kétségtelenül kölcsönösen fennforgó érdekeinket paritásosán sikerül majd érvényesítenünk. Mivel erre megvan a reményünk, ezt az állategészségügyi egyezményt azzal vagyok bátor a t. Ház figyelmébe ajánlani, hogy azt általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassanak. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Griger Miklós jegyző: Friedrich István! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, töröltetik. Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A földmívelésügyi miniszter úr sem óhajt nyilatkozni. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. Kérdem » a t. Házat, méltóztatik-e az imént ismertetett törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? A Ház elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét olvasni! Griger Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és az 1—3. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: Ezzel a t. Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta, s annak harmadszori olvasása iránt kellő időben fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Most következik az 1923. évben Genfben tartott közlekedés- és átinenetügyi általános értekezleten megállapított okmányok becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 638.) tárgyalása* Görgey István előadó urat illeti a szó! Görgey István előadó: T. Képviselőház! A világháború befejezte után az egyes államok közötti nemzetközi forgalomnak újból való megindítása, a nemzetközi vonatkozású kérdéseknek rendezése egyre égetőbb szükségként merült fel. A Nemzetek Szövetsége röviddel a háború befejezte után összehívott egy ilyen értekezletet. Az első ilyen értekezletet, amely a közle-