Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-219

108 Az országgyűlés 'képviselőházának :

.'io, szánt idő letelt, a vitát megszakítom és előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki : a képviselőház 1929/30. évi költségvetéséről a gazdasági bizottság jelentésének tárgyalása, a viziberuházásról és egyéb vízügyi intézkedésekről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása, a kérvényi bizottság második sorjegyzákének tárgyalása, a mai napirendük 6. pontja alatt szereplő törvényjavaslat, valamint az Olaszországgal kötött kereskedelmi és hajózási szerződés becikkelyezéséről, az Olaszországgal kötött állategészségügyi egyezmény becikkelyezéséről, a pestis, a kolera, a sárgaláz, a kiütéses tífusz és a himlő ellen való ' védekezés tárgyában kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről, az 1927. évben Genfben tartott nemzetközi értekezlet által a Nemzetközi Segélynyújtó Egyesülés tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatok, végül a mai napirendünkön szereplő mentelmi bizottsági jelentések tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Most pedig a tegnapi ülésünkön tett bejelentésnek megfelelően következik a kereskedelemügyi miniszter úr írásbeli válasza Kabók Lajos képviselő úrnak a folyó évi július 10-ón előterjesztett interpellációjára Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a miniszteri választ felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa): T. Képviselőház ! Kabók Lajos országgyűlési képviselő úr a Képviselőház folyó évi július hó 10-én tartott ülésén panasz tárgyává tette, hogy a vasárnapokon Budapest székesfőváros területén az élelmiszerüzletek alkalmazottai délelőtt 9 óráig, vidéken pedig az összes kereskedelmi alkalmazottak délelőtt 10 óráig foglalkoztatva vannak, az üzletzárás után pedig körülbelül egy órán keresztül az üzlethelyiség rendbehozása és az áruk helyretétele körül foglalatoskodnak és ennélfogva az alkalmazottaknak vasárnap délelőtti pihenése meghiúsul. Ennek kapcsán a t. képviselő úr kérdést intézett hozzám, hogy hajlandó vagyok-e intézkedni aziránt, hogy az üzletek vasárnapokon az ország egész területén egész napon át zárva tartassanak. T. Ház ! Az iuari munka vasárnapi és Szent Istvánn;pi szünetelésének szabályozása tárgyában 1921 évi november hó 18-ikán 94.537 szám alatt kiadott kereskedelemügyi miniszteri rendelet különbséget tett a túlnyomóan élelmiszerek árusítására berendezett üzletek és a túlnyomóan egyéb cikkeket árusító üzletek vasárnapi zárvatartásának szabályozása tekintetében. Az élelmiszerüzleteket a rendelet értelmében vasárnapokon reggel 7 órától Budapest székesfőváros területén délelőtt 9 óráig, az ország egyébb területén pedig délelőtt 10 óráig lehet nyitva tartani. Az élelmiszerkereskedéseknek munkaszüneti napokon való nyitvatartását az irányadó tényezők túlnyomó töbüségének általam teljes mértékben osztott véleménye szerint azért kell lehetővé tenni, inert az említett üzleteknek vasárnapokon egész napon át való zárvatartása ezidőszerint még a fogyasztóközönség érdekeinek nem felelne meg, amennyiben megnehezítené egyes elsőrendű életszükséglet cikkeknek akadálytalan beszerzését. ülése 1928 november 15-én, csütörtökön. A közellátás érdekében múlhatatlanul szükséges, hogy az élelmiszerek munkaszüneti napokon Budapesten legalább két órán át, vidéken pedig három órán át beszerezhetők legyenek. Míg a mérvadó körök túlnyomó többsége az élelmiszerek vasárnapi árusítása tekintetében egységes állásponton van, addig az egyéb cikkek vasárnapi árusítása tekintetében már megoszlanak a véleményekAz egyik részről ugyanis az élelmiszerek körébe nem tartozó cikkek árusítására nézve a teljes vasárnapi munkaszünetnek elrendelését szorgalmazzák, utalva ennek a rendelkezésnek valláserkölcsi és társadalmi szempom okból nagy jelentőségére, valamint arra, hogy a viszonyok nem teszik szükségessé a nem élelmiszereket árusító üzletek vasárnapi nyitvatartását. A másik részről ezzel szemben azt hangoztatják, hogy a teljes vasárnapi munkaszünetuek elrendeléséről vidéki lakosságunk életviszonyaira, évtizedes szokásaira és jelentős közgazdasági érdekeire való tekintettel nem lehet szó. A helyzet az, hogy az élelmiszerek körén kívül eső áruk forgalombahozatalával foglalkozó kereskedelem vasárnapi munkaszünete tekintetéi en a viszonyok nem mindenütt egyformák. Vannak községek és városok, amelyekben egyes üzletágakra nézve a teljes vasárnapi munkaszünet nehézség nélkül bevezethető s abból nemcsak hátrány nem ér senkit, hanem valláserkölcsi és társadalmi szempontokból jelentékeny előnyök származnak. Itt Budapest területén mindazokat az üzleteket, melyekből nem élelmiszereket, hanem egyéb cikkeket árusítanak, már az idézett rendelet rendelkezése érdekében vasárnapokon egész napon át zárva kell tartani. Ezzel szemben a községek és városok túlnyomó részében olyanok a viszonyok, hogy az árusítást a vasárnapok néhány óráján át múlhatatlanul meg ki 11 engedni. Ezzel a helyzettel számolva, hivatali elődöm 94.537/1921. szám alatt kiadott rendelete 1. §-ában olyképpm rendelkezett, hogy a kereskedelmi és ipari árusítást munkaszüneti napokon vidéken reggel hét órától délelőtt tíz óráig engedte meg. Egyúttal azonban módot adott arra, hogy azokban a községekben és városokban, amelyekben a nyilt árusítási üzletet (boltot) fenntartó valamennyi vagy csak bizonyos üzletághoz tartozó érdekelt kereskedők kétharmada a községben, illetőleg városban, esetleg annak egy részében valamennyi, vagy csak bizonyos üzletágban, az egész éven át, vagy az évnek csak bizonyos szakában a teljes munkaszünetet kívánja, az elsőfokú iparhatóság, az érdekelt kereskedők kétharmada kívánságának megfelelően a teljes munkaszünetet rendelje el. Ez a lehetőség azonban a fentebb említett okokból nem terjed ki a túlnyomóan élelmiszereket árusító üzletekre. Ez látszott és látszik ma is a legmegfelelőbb megoldásnak, mert lehetővé teszi, hogy azokban a községekben és városokban, ahol a viszonyok megkívánják, a kereskedelmi és ipari árusítás munkaszüneti napokon reggel hét órától délelőtt tíz óráig akadálytalanul végezhető legyen. Azokban a községekben és városokban pedig, ahol a viszonyok megengedik, a kereskedelem egyes ágain belül a teljes vasárnapi munkaszünet érvényesüljön. A lehetőséggel a kereskedők több alkalommal éltek is, úgy hogy több városban és községben az élelmiszerek körébe nem tartozó cikkek árusítása vasárnapokon egész napon át szünetel és az üzleteket zárva tartják Röviden összefoglalva: a kereskedelem munkaszünete olyképpen van szabályozva, hogy Budapesten vasárnapokon csak az élelmiszerüzletek és ezek is csupán két órán keresztül tarthatók nyitva,