Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-219

100 Az országgyűlés képviselőházának 219, vízitársulatok hatáskörén is kívül esnek. Ezek a kis patakok és folyók rendesen valamely községnek vagy uradalomnak a határában húzódnak el. Az elmúlt időkben a felügyelet talán nem volt elég szakszerű és elég szigorú s így bekövetkezett, hogy ezek a kis patakok eliszaposoddtak, s a régi kultúrterületek most már posványosokká lettek s mezőgazdaságilag nem használhatták úgy, mint a régebbi időbea. Nagyon sok esetben előfordult, hogy az érdekeltek nem végezték el a megfelelő munkát ; ezt egyik a másikra hárítja. Ilyen dolgok következtében ismert területeken régi nagy legelők és kaszálók használhatatlanokká váltak. Felhivom a miniszter úr figyelmét arra, hogy necsak az egyes nagy Dunaágakat, a Drávát és egyéb mellékfolyókat s azok vidékét méltassa figyelemre, hanem méltóztassék valósággal átrazziázni az egész országot s a maga hatáskörében minden kis patakot is felülvizsgálni s annak folyását biztosítani, hogy ezek minél kisebb területeken veszélyeztessék a lakosok gazdasági érdekeit. Szükáég van továbbá arra, hogy a földmívelésügyi miniszter úr figyelmét felhívjam, hogy állategészségügyi és gazdasági szempontból milyen káros az, hogy a gyáripar fejlődésével kapcsolatban a felesleges gyáripari vízeket és a szennyet rendesen levezetik a folyókba. A nagy folyó meg bírja emészteni a belé vezetett külömböző anyagokat, azonban a kicsi patakok vize megmérgeződik és nemcsak hogy ivásra, mosásra s az állatok itatására uem alkalmas, hanem valóságos bacillustanya vármegyéken keresztül. Méltóztassék gondoskodói arról, hogy ezeknek a patakoknak vize tisztán maradhasson meg, mert e nélkül nagyon sok helyen az állattenyésztést jóformán fenn sem lehet tartani. Ennek a javaslatnak óriási nagy jelentősége van szociális szempontból is s én erre helyezem a hangsúlyt. Nagyon jól méltóztatnak tudni, hogy a mezőgazdasági munkásuépnek nagyrésze várja azokat a nagyszabású beruházásokat, amelyek számára a munkaalkalmakat biztosítják. Nemcsak azok várják ezt, akik otthon mezőgazdasági munkával foglalkoznak, hanem van Magyarországnak egy speciális mezőgazdasági munkásrétege, a kubikus földmunkásság. Ezek a kubikus földmunkások a Tiszántúl laknak nagy tömegekben és ott valóságos városokat alkotnak. Békébeu megoldódott a kubikus munkáskérdés, mert nemcsak Magyarországot látták el elsőrangú, páratlan, versenyen felülálló munkaerővel, hanem a magyar kubikus egész Európát járta és külföldön is hatalmas nagy munkával sietett azon államok kultúrájának emelésére. Ma azonban a trianoni határvonal lehetetlenné teszi, hogy ipari, sőt mező gazdasági munkások is külföldre mehessenek, ma odakint nem vállalhatnak munkát, ide vannak kényszerítve, hogy Csonkamagyarország belső életében éljék le életüket. A kubikos munkás speciális munkát végez ; nem mezőgazdasági munkás, mert neki a mezőgazdasági munka könnyű munka. Ezt legyen szabad csak azzal a megtörtént esettel megvilágítanom, hogy amikor a trianoni szerződés idenyomorította a békési kubikos munkásokat és az első években mezőgazdasági téren feleskukorica vállalással és egyéb mezőgazdasági munkával vélték megoldani a téli kenyerük megkeresését, a kubikos munkások egy része már a nap első szakában eldobta a kapát, nem azért, mert a munkát nem bírta, hanem eljárását egy magyaros mondással kísérve, azt mondotta : ez a könnyű munka, ez nem nekik való, hiszen ők a legnagyobb erőfeszítéshez szoktak hozzá, hatalmas földmunkák végzéséhez, amelyek annyira megerősítették őket, hogy Európának elsőrendű kubikos munkásává váltak. Ezért a miniszter úr ügyeimébe ajánlom ütése 1928 november 15-én, csütörtökön. ezeket a nagy tömegben élő munkásokat, akik a saját községük területén nem tudnak megélni, nem tudnak elhelyezkedni, akiknek földkérdését föld hiányában a földbirtokreform sem oldotta meg. A kubikos munkások egy része már földmunkás-vállalkozó szövetkezetbe van tömörülve és várják a munkaalkalmakat, amelyeket számukra ennek a törvényjavaslatnak a végrehajtása fog biztosítani. Különösen hangsúlyozottan a miniszter úr figyelmébe ajánlom, méltóztassék odahatni, hogy ezek a szervezetbe tömörült földmunkások a legnagyobb előnyben részesüljenek az ilyen munkavállalkozásokban, hogy ne a nagy munkavállalók vágják zsebre a nagy hasznot, míg a kubikosok aránytalanul csekély bérért végzik a nehéz munkát, hanem e/.ek a szövetkezetbe tömörült munkások jussanak munkához és így azok a jövedelmek, amelyek a szövetkezésben rejlő erőnél fogva a munkák kiadásánál felmerülnek, teljes mértékben a vállalkozó szövetkezetek tagjainak jussanak. Ezzel kapcsolatban még csak azt vagyok bátor a miniszter úr figyelmébe ajánlani, hogy kövesse szociálpolitikai szempontból nagynevű elődjének, Darányi Ignácnak azt a nagy tervszerű építő munkáját, amely sok minden nagyszabású terv mellett még a legkicsinyebb dolgokban is az ő kiválóságát mutatta. Jól emlékszem ifjú koromra, amikor a Felvidék népét akarta menteni azzal is, hogy a többi sok között a kis folyóknál nemcsak zsilipekről gondoskodott, nemcsak a környék földjeit akarta a mezőgazdaság számára termővé tenni, hanem magát a folyót is termővé akarta változtatni, hogy ebből a nép számára valami keresetforrás fakadjon. Ilyen volt a rák- és a haltenyésztés védelme, amelyekkel a miniszter a felső vidékeken új termelési ágakat is honosított meg. Ezzel azt a célt szolgálta, hogy az országban felmerülő rák- és halszükségletet is itthon lehessen kielégíteni. Amikor elindul ez a nagyszabású munka, amely folytatása a miniszter úr eddigi munkálkodásának, ezt én is örömmel üdvözlöm és kérem a miniszter urat, hogy az általam igen röviden érintett kérdéseket, a munkálatok végrehajtásánál figyelembe venni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Gubicza Ferenc jegyző : Csák Károly. Csák Károly : T. Ház ! (Halljuk ! Halljuk /) Azt hiszem, nincs ennek a javaslatnak egyetlen vonatkozása sem, különösen a nagy szempontokat a szociálpolitikai, közgazdasági és közlekedési szempontokat tekintve, amelyet az előttem felszólaltak ne érintettek volna. Nekem kis kérdések maradtak és ezekkel a kis kérdésekkel, kisemberek nagy bajaival és az elhagyatott vidékek panaszaival igen szívesen foglalkozom, mert úgy érzem, ez kötelességem nemcsak azért, mert arról a vidékről jöttem ide, ahol a vízszabályozás hiánya a legnagyobb átok, hanem azért is, mert az a kérdés, amelyet én is fel akarok vetni, az ország határainak védelmével függ össze. A franciák nagy geográfusa, Elisée Reclus mondotta, hogy kontinentális fekvésben Magyarország a világ legtökéletesebb geográfiai egysége. Ügy tudom, hogy valamelyik franciaországi vízügyi kongresszuson idegen szakértők konstatálták azt, hogy Magyarország vízrajzi egységének megbontása a békeszerződések egyik legnagyobb ballépése volt. Sajnos, megtörtént, Magyarország vízrajzi egységét a trianoni szerződés megbontotta, is pedig megbontotta olyan irányban és módon, hogy ez addig, amíg a revizió meg nem érik és meg nem történik, úgyszólván irreparabilis marad. Hiszen a hajóutaknak hosszában való átszövése úgyszólván hajóutakat tesz tönkre, közgazdasági egységeket bont fel, és hiába mondta