Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-219

98 Az országgyűlés képviselőházának 21$, a Balatonra, mint kellett volna. Nem akarok rekriminálni, mert hiszen ha talán ez nem. is mondható egészen természetesnek, de azért mégis bizonyos tekintetben megérthető. A gaz­dag ember sem tudja nagy vagyonának egyes darabjait kellőképpen megbecsülni, addig, amíg egész vagyona felett rendelkezik; csak akkor tudja azokat kellőképpen értékelni, ami­kor valamely sorscsapás folytán vagyonának nagy részét elveszítette. Éppígy vagyunk mi is. A háború előtti idő­ben ezeréves hazánk telve volt természeti kin­csekkel. Megvolt akkor világhírű Tátránk, megvoltak Erdély vadregényes, hókoronázta bércei, megvolt a csodás Al-Duna vidéke, or­szágunk telve volt éppen az elveszített ország­részek területén gyógyfürdők és források se­regével. Ma sajnos, mindebből alig maradt meg nekünk valami és ma ha talán nem is egye­düli, de kétségkívül legnagyobb értéket képező természeti kincsünk a Balaton. Éppen ezért ma jobban meg kell ezt becsülnünk és jobban meg is tudjuk becsülni, amiről tanúskodik az, hogy a kormány éppen a háború utáni néhány év alatt nagyon sokat tett már a Balaton fej­lesztése érdekében, aránylag sokkal többet, mint amennyi történt a régi boldogabb időben, sokkal hosszabb évek alatt. Elegendő, ha rámutatok a . balatoni körút kiépítésére, amely a háború előtti jobb időkben csigalassúsággal haladt előre, a legutóbbi évek folyamán pedig a kormány jóvoltából ennek építése rohamos léptekkel indult meg, kiszá­míthatatlan hasznára az illető vidék lakossá­gának, nagy előnyére az idegenforgalomnak és feltétlenül igen nagy javára a munkások ezreinek, akiknek ez az útépítés munkát, ke­nyeret biztosít. Nagyon sok teendő van azonban még a Balaton fejlesztése körül. Hol vagyunk mi még attól, hogy az idegenek, a külföldiek előtt meg­kedveltessük Balatonunkat, hogy tényleg az idegenforgalom középpontjává tudjuk azt tenni? Hol vagyunk mi még ettől, mikor még a magyar közöinség nagy része is külföldön nyaral és ott költi el pénzét! Egyik legfonto­sabb kérdés a hajózás fejlesztése. A balatoni hajózás a legutóbbi évek fo­lyamán, amikor az már megfelelő kezekbe ke­rült, tényleg nagyot fejlődött. Szükség van azonban a további fejlesztésre is. A javulás jelentkezik abban, hogy a hajóforgalom na­gyobb mérvben indult meg a Balatonon a múlthoz képest, távol vagyunk azonban attól, hogy elérjük azokat az állapotokat, amelyek fennállanak a külföldön akár a svájci tava­kon, amelyek jóval kisebbek, mint a Balaton, akár a német tavakon, amelyek pedig teljesen nélkülözik a Balatonvidék természetes szépsé­geit. Szükséges, hogy a Balaton minden egyes partrésze egymással gyorsan járó hajókkal legyen összekötve, hogy ezek a hajók egyrészt a közlekedést szolgálják, másrészt pedig le­hetővé tegyék, hogy a közönség kellemes hajó­úton kereshesse fel a Balaton különböző part­jail és gyönyörködhessen annak szépségeiben. A hajózás megjavítása a Balaton idegenfor­galmát feltétlenül igen nagy mértékben nö­velni fogja. A hajózás fejlesztésének azonban legfőbb előfeltétele a kikötők kiépítése s ép­pen ezt célozza a jelenlegi törvényjavaslatnak a Balatonra vonatkozó része. A balatoni kikötők kiépítése le van fek­tetve e javaslatnak a Balatonra vonatkozó programmjában. Itt azzal a kéréssel vagyok bátor az igen t. földmívelésügyi miniszter úr­ülese 1928 november í5-én t csütörtökön. hoz fordulni, hogy legyen kegyes a törvényja­vaslatban felállított programm keresztülvite­lét akként eszközölni, hogy a balatoni kikö­tők építése az elsők között valósulhasson meg, soron kívül; és ebben a tekintetben, habár hangsúlyoznom kell azt, hogy az összes kikö­tők építése sürgősen szükséges volna, mégis legyen szabad azt kérnem, hogy azok között is a legsürgősebben négy kikötő építését le­gyen kegyes eszközöltetni és pedig először a balatonfüredi kikötő építését, amelynek kiépí­tése már a háború előtt tervbe volt véve és csupán a háború bekövetkezte miatt nem vál­hatott valóra s amely nemcsak a Balaton leg­régebbi és legnagyobb fürdőjének elsőrangú érdeke, hanem amelyhez egy nagyon jelentős vidéknek érdeke is fűződik. Másodsorban kegyeskedjék a balatonalmádi kikötő építését elrendelni, amely a Balaton jelen­leg feltétlenül legjobban fejlődő és egyik legegész­ségesebb fekvésű, talán legszebben is fekvő fürdő­jének kikötője lesz és amelyhez a nagy mögöttes rész érdekei is fűződnek, amely mögöttes rész­hez tartozik maga Veszprém városa és az egész Bakonyvidék. Harmadszor a keszthelyi kikötő építését, amely a Balaton partján fekvő egyedül városias jellegű helység kikötője, és negyedszer az alsóörsi kikötő építését, amely úgyszólván az egyedüli, teherszállítás lebonyolítására kellőkép­pen alkalmas kikötő, mert vas Hallomással köz­vetlen összeköttetésben van. Meg kell jegyeznem, hogy az alsóörsi kikötő kiépítése már legnagyobb részben meg is történt s ezért külön is elismeré­semet kell kifejeznem, különös tekintettel a nehéz viszonyokra, a földmívelésügyi kormányzat iránt. Ezzel kapcsolatban meg kell említenem, hogy a siófoki kikötőnek a kibővítése, amely már a múltban tervbe volt véve és szintén szerepel a programmban, a legelsősorban megvalósítandók közé tartozik, mert hb>zen nemcsak a balatoni hajózás fejlődése, hanem a Sió hajózhatóvá tétele is feltétlenül szükségessé teszi ennek mielőbbi ki­bővítését. A kikötők kiépítésén kívül más teendők is vannak a Balatonnal kapcsolatosan. Nagyon fon­tos a kotrómunkálatoknak az eddiginél nagyobb mérvben való folytatása, és pedig nemcsak kikötők létesítése és a hajózás lehetővé tétele érdekében, hanem a fürdőzés érdekében is. Sajnos ugyanis, a legforgalmasabb fürdőhelyek közvetlen közelé­ben is igen nagy területek vannak, amelyek tel­jesen posványosak, egészségtelenek, náddal van­nak telve, el vannak iszaposudva. Ezeknek kikot­rása a közegészségügy érdekében és ezáltal a für­dőzésre alkalmas területek növelésére is első­rangú érdek. Amidőn a legteljesebb elismeréssel vagyok aziránt, hogy a földmívelésügyi miniszter úr ebben a törvényjavaslatban tekintélyes összeget vesz fel a Balaton céljaira, mégis ki kell fejez­nem abbeli szerény nézetemet, hogy az itt felvett összeg mégsem áll arányban a Balaton jelenlegi jelentőségével. Azt kell tehát tisztelettel kérnem, hogy méltóztassék akár e törvényjavaslat kereté­ben, akár rövid időn belül újabb törvényjavaslat­ban, az itt a Balaton céljaira szánt beruházási összegeket megfelelőképpen emelni. T. Képviselőház! Miután az előttünk fekvő törvényjavaslat a legteljesebb mértékben szolgálja nemcsak ama vidék lakosságának éidekeit. ame­lyet az itt lefektetett vízügyi beruházások köz­vetlenül érdekelnek, hanem szolgálják az egész ország érdekeit ; miután azok a beruházások fel­tétlenül hasznosak és gyümölcsözők; miután ezzel a kormány a beruházásokra tett ígéreteknek egy részét valósítja meg : a törvényjavaslatot isme-

Next

/
Thumbnails
Contents