Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-219

Az országgyűlés képviselőházának 219. ülése 1928 november 15-én, csütörtökön. 97 lyásunk nincsen, nem áll módunkban tehát a vízszabályozási munkák helyes mederben való tartását ott befolyásolni, ami kétségkívül igen nagy nehézség. Más oldalról azonban a w f oly ók­nak birtokunkban lévő alsó és középső folyá­sán a múltban létesített művek is a lefolyt idő alatt, amidőn azokat karbantartani nem tudtuk, nagymórtékben megrongálódtak, úgy­hogy a helyzet itt is nagyon megromlott. Nem­csak a karbantartást nem tudtuk folytatni, ha­nem nagyon természetesen még kevésbé foly­tathattuk azokat a kiegészítő munkálatokat sem, amelyekre feltétlenül szükség lett voina. Ennek következtében ma sokkal többet kell el­végeznünk, mint ha az elmúlt évtized alatt leg­alább is a rendszeres karbantartás folyhatott volna, amelynek folytatásához azonban anyagi erőink teljes mértékben hiányoztak. Egészen új helyzet állott tehát be, amely új feladatok elé állítja földmívelésügyi kor­mányzatunkat, amely ezeket a feladatokat kí­ván teljesíteni a jelen törvényjavaslatban le­fektetett Programm alapján. Az ebben a ja­vasaiban foglalt programm természetesen szű­kebb és látszólag szegényesebb, mint az 1908. évi XLIX. törvénycikkben lefektetett békébe 1 i programm. Természetszerűleg szűkebb, mert összeszűkültek azok a határok is, amelyek kö­zött mozoghat, megkisebbedett a terület, hiszen éppen vizeinknek túlnyomó nagy része került megszállt területre. Szegényesebbnek azonban csak látszólag szegényesebb, mert ha számbelileg aránylag sokkal csekélyebb összegekről van is szó. ha az itt szereplő tervbe vett befektetések összegét a jelenleg rendelkezésre álló csekély anyagi erőkhöz viszonyítjuk, akkor azt kell monda­nunk, hogy itt a békebelieknél is sokkal na­gyobbszabású tervekről, erőinkhez képest jóval nagyobbszabású teljesítményekről van szó. T. Képviselőház! Magyarország voltakép­pen agrár állam. A jelenleg előttünk fekvő törvényjavaslat elsősorban az ország mezőgaz­daságának érdekeit kívánja szolgálni. Azt szol­gálja, mert hiszen a szabályozásra szoruló fo­lyók mentén fekvő mezőgazdasági területeket kívánja megvédeni a víz romboló hatásától és azokon a termelést biztosabbá kívánja tenni. Ennélfogva azon vidék lakosságának elsőrendű életérdekét szolgálja. De közvetve szolgálja az egész ország érdekét is, mert hiszen egy agrár országban, amilyen a mienk is, a mezőgazda­ság érdeke voltaképpen egyet jelent az ország érdekével. A törvényjavaslat azonban ipari érdeket is szolgál, mert hiszen a mellett, hogy a víz rom­boló erejének kíván gátat vetni, az abban rejlő erőt, az abban rejlő energiát a hasznos alkotó munka szolgálatába akarja állítani. Ezt célozza a törvényjavaslat indokolása szerint a sorok­sári Duna-ágban létesítendő energiatelep ki­építésének terve és ugyancsak ezt célozzák azok az összegek is, amelyek egyes folyókon az ott fennálló malomüzemek fenntartását akarják a jövőben is lehetővé tenni. A közlekedés és a forgalom szempontjából is nagyjelentőségű ez a törvényjavaslat. Köz­tudomású ugyanis, hogy a vízi közlekedés, a hajóút a legolcsóbb módja a közlekedésnek, fő­leg a kevésbbé sürgőé, lassúbb szállítást meg­tűrő tömegesebb áruknál. Azok az intézkedé­sek tehát, amelyek az eddigi hajóutakat kíván­ják biztosítani, elsőrendű közérdekeket szol­gálnak, de éppen olyan közérdeket szolgálnak azok is, amelyek a hajóutakat bővíteni va ima k hivatva, amelyek az eddig nem hajózható fo­lyókat hajózhatókká kívánják tenni, ami által az ország egyes vidékei a forgalomba nagyobb mértékben lesznek bekapcsolhatók. Megvan azonban a törvényjavaslatnak a maga nagy szociális jelentősége és értéke is. A földmívelésügyi miniszter úr, aki mindenkor őszinte barátja volt a magyar munkásságnak, az e törvényjavaslatban tervezett heruházasok által a magyar munkásság tízezrei részére hosszú évek sorára állandó munkát, kenyeret és megélhetést biztosít. Ez pedig sokkal bizto­sabb orvosszere a munkanélküliségnek, ame­lyet igen gyakran hallunk felpanaszolni, — nagyon sokszor kevés alappal — mint a munka­nélküli segély, mert a munkanélküliségen csakis becsületes és tisztességes munkaalkalom biztosítása által lehet segíteni. Már csak ennél az oknál fogva is mindazoknak, akik a magyar munkásság érdekeit őszintén és igazán vise­lik szívükön, örömmel kell üdvözölniök az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Szociális érdeket szolgál a törvényjavas­lat 9. §-ábau foglalt rendelkezés is, amely a községek belterületén fekvő lakóházakat a vízitársulatok költségeihez való hozzájárulás kötelezettsége alól mentesíti. Éppen a múlt héten a házadójavaslat tárgyalása alkalmával voltam bátor itt a Házban kifejteni, hogy a falusi földmívesházak voltaképpen csak la­kásul szolgálhatnak tulajdonosaiknak, jöve­delmet nem. hoznak, azoknak terheit, adóját, az illető tulajdonos máshonnét eredő jövedel­méből kénytelen űzetni. Majdnem szórói-szóra ugyanezt mondja a törvényjavaslat indokolása, amely szintén megállapítja, hogy nem volna méltányos, ha ezeket a falusi házakat a közter­heken felül még újabb terhekkel és szolgál la tusokkal is sujtanók. T. Képviselőház! Részletesebben csupán két kérdéssel kívánok foglalkozni, két olyan kérdéssel, atneiyeket közelebbről ismerek, — a Sió és a Balaton kérdésével. (Halljuk! Hall­juk! a baloldalon.) A Sió szabályozása és hajózhatóvá tétele egyik Legfontosabb és legsürgősebb megváló sítandó feladat. Minden tekintetben osztozom e kérdésben előttem felszólalt Simon András igen t. képviselőtársam nézetében. A Sió ha­józhatóvá tétele által a Dunántúlnak egy tel­jesen agrárjellegű, színmagyar vidéke fog szo rosabban bekapcsolódni a forgalomba, ez teszi lehetővé a Balaton vidékének a Duna vidéké­vel való közvetlen összeköttetését. Olyan fon­tos gazdasági érdekek fűződnek ehhez, hogy szerény véleményein szerint ennek megváló sítása — elsőrendű feladat lévén — meg kell hogy előzzön más folyószabályozási terveket. Tisztelettel kórnem kell tehát az igen t. föld­mívelésügyi miniszter urat, hogy a Sió terve­zett szabályozási munkálatait a Legstirgô&eb ben folytattassa le és vegye fel Programm jába annak a tíz hajózsilipnek kiépítését is, amelynek létesítése már az 1908 : XLIX. te. szerint is elő volt irányozva, amelyeknek meg­valósulása azonban a bekövetkezett események folytán nem történhetett meg. Tisztelettel ké­rem, hogy ennek a programmée való felvéte­lével tegye lehetővé azt, hogy a Sió mielőbb hajózhatóvá legyen s a Duna és a Balaton vidéke közötti közvetlen kapcsolat minél előbb létesüljön. örömmel üdvözlöm a törvényjavaslatnak a Balatonra vonatkozó intézkedéseit. A Bala­ton olyan nagyfontosságú tényező, olyan nagy kincsünk, hogy ezt a legnagyobb mértékben meg kell becsülnünk és ennek érdekében min­den áldozatot meg kell hoznunk. A háború előtt, sajnos, nem fordítottunk annyi gondot

Next

/
Thumbnails
Contents