Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.
Ülésnapok - 1927-201
Az országgyűlés képviselőházának 201. ülése 1928. évi julms hó 10-én, kedden, Zsitvay Tibor és Puky Endre elnöklete alatt. Tárgyai : Binöki előterjesztések. — A könyvtári bizottság benyújtja előterjesztését néhai Gbiczy Ignác gyermekei által adományozott könyvgyűjtemény tárgyában.' — A földbirtokrendezós befejezése végett szükséges rendelkezésekről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Felszólalt : Rubinek István előadó. — Az Egyiptommal való kereskedelempolitikai viszonyunk rendezéséről szóló külügy ministeri jelentós tárgyalása. Felszólalt : Görgey István előadó. Az ipari tulajdon védelmére Hágában 1925. évi november hó 6-án aláirt nemzetközi megegyezések becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólalt: Szabó Sándor előadó. — Az 1928/29. költségvetési évben megvalósítandó beruházásokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak : Temesváry Imre előadó, Kabók Lajos, Haller István, Fábián Béla. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az interpellációskönyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Vass József, Bud János, Mayer János, Herrmann Miksa, gróf Klebelsberg Kunó, Pesthy Pál, gróf Csáky Károly. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 25 perckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Petrovics György jegyző ur, a javaslat mellett felszólalókat jegyzi Fitz Arthur jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Héjj Imre jegyző ur. Bemutatom a t. Háznak Szily Tamás képviselő ur levelét, melyben betegségére való tekintettel négyheti szabadságidő engedélyezését kéri. Méltóztatnak a kért szabadságot megadni? (Igen!) A Ház a kért szabadságot megadja. Bejelentem a t. Háznak, hogy az összeférhetlenségi állandó bizottság elnöke a Bárdos Ferenc [képviselő ur ellen tett összeférhetlenségi bejelentések kifolyólag átiratot intézett hozzám. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az átiratot felolvasni. Fitz Arthur jegyző (olvassa az összeférhetlenségi állandó bizottság jelentését): »Nagyméltóságú Elnök Url Bárdos Ferenc országgyűlési képviselő ellen az 1925 : XXVI. tcikk 139. §-a alapján tett bejelentés előkészitéise során az öisszeférhetlenségi állandó bizottság arról győződött meg, hogy nevezett törvény 139. §-a csak általánosságban mondja ki, hogy ezen ügyekben az öszeférhetlenség esetére megállapított szabályok szerint kell eljárni, de az eljárást szabályozó házszabályok ilyen esetre intézkedést nem tartalmaznak s igy kétséges, hogy ezen bejelentés az összeférhetlenségi állandó bizottság vagy az itélőbizottság hatáskörébe tartozik-e és ezek közül melyik az., amely a hivatkozott 1925 : XXVL KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XV. tcikk 139. §-ában megállapított összeférhetlenségi esetekben érdemlegesen itélni jogosult, miért is erre a körülményre további szivee intézkedés céljából Nagyméltóságodnak, mint a Képviselőház elnökének, a figyelmét felhívja. Fogadja Nagyméltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1928. évi május hó 23-án. Teleki Tibor gróf s. k., az. összeférhetlenségi állandó bizottság elnöke.« Elnök: T. Ház! Az összeférhetlenségi állandó bizottság elnöke, mint a felolvasott átj iratból méltóztatnak látni, felvetette a hatásI kör kérdését abban a tekintetben, hogy az J 1925: XXVI. tcikk 139. §-a alapján bejelentett ! összeférhetlenségi esetekben az összeférhetlen| ségi állandó vagy itélőbizottság hivatott-e dönteni. Minthogy ez a kérdés is egyike azoknak az I eseteknek, amelyekre nézve a házszabályok két! ségtelen rendelkezést nem tartalmaznak, azéirt j ugy vélem, hogy nekem, mint a Ház elnökéi nek, kötelességem javaslatot tenni a követendő eljárás tekintetében. (Halljuk! Halljuk!) Tekintettel arra, hogy az 1925:XXVI. te. 139. §-a alapján bejelentett összeférhetlenségit ügyeknél nem érdek-inkompatibilitásról, hanem ténykérdés megállapitásáról van szó, s miután az összeférhetlenségi törvény megalkotásakor ugy a törvényt előkészitő bizottság, mint maga a Ház kifejezetten azt az álláspontot foglalta el, hogy csak az érdekösszeférhetlenségi esetek kerülnek a jury elé, mig a ténykérdések elbirálása az állandó bizottság elé utalandó, ennélfogva — a házszabályok 235. §-a alapján — javaslom, mondja ki a Ház, hogy az 1925. évi XXVI. te. 139. §-a alapján bejelentett összeférhetlenségi ügyekben a biráskodást az ösz~ szeféirhetlenségi állandó bizottság gyakorolja. Meg kivanom jegyezni, hogy ebben a kérdésben elfoglalt álláspontom ismertetésére folyó hó 6-án pártközi értekezletet hivtam össze, 12
