Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-200

Az országgyűlés képviselőházának 2 00. ülése Í928 július 6-án, pénteken. 69 nek tönkretéve, minden jogorvoslat kizárásával. , Én ezt az egy példát mondottam el, de hi-, szén mi nemes versenyre kelhetnénk, akik itt ülünk, hogy elmondjunk eseteket, amelyek brutálisabbnál brutálisabbak, elmondhatnánk egy egész sorozatot. Nem elegendő tehát, hogy mi ezt helyeseljük, hogy ebben valamennyien egyetértünk, mert elvégre kötelezettségünk van a polgárokkal szemben. Hát honnan keressenek jogorvoslást, segítséget ? (Pesthy Pál igaságügyminister: Kérjenek kártérítést!) Rendben van, minister ur, épen ezt akarom indítványozni és nagyon fogok örülni, ha a minister ur lesz szíves azt elfogadni, mert eddig nincsen kártérítés. Hát hová menjen az a fél kártérítésért, kihez menjen? (Pesthy Pál igazságügy minister: Fegyelmit lehet indítani ennek alapján az illető bíró ellen!) Dehogy, minister ur! Nagyon jól méltóztatik tudni, hogy ha egy biró téved, önmagában véve ezért még nem lehet kártérítési pert indítani. (Pesthy Pál igazságügy minister: Én már láttam biró ellen indított kártérítési pert!) T. minister ur, érezzük, hogy ez nem megoldás, annál is inkább, mert én nem állítom kifejezetten azt, hogy a törvény tudatos megsértésével jönnek létre ezek az Ítéletek. Ezek az ítéletek létrejönnek bizonyos gőzben, mert a biróságnak megköteti en hatalmat, diszkrecionális jogkört adnak. És ha elhangzanak itt a beszédek és elhangzottak már hét évvel ezelőtt, azt magyarázva nekik, hogy ők nagy politikumot kötelesek véghez vinni, hogy nekik nagy politikai szempontot kell szem elŐtttartaniok, akkor nem lojális, hogy most odaálljak és azt a bírót esetleg fegyelmivel és kártérítési kötelezettségekkel zaklassam, amikor ő talán nem csinált egyebet, mint hogy azt a politikumot akarta megteremteni, életrekelteni, amelyet itt a t. urak beszédéből a maga számára elképzelt. (Farkas Elemér: Ezért akarunk átadni egyes ; dolgokat a földmivelésügyi minister urnák!) ; Nézze t. képviselőtársam, szeretném én látni ! azokat a ministereket, akik mint magánembe- \ rek ki tudnák jelenteni azt, hogy Ofb. előtti ügyekben nem informálódtak és nem érdeklődtek. Szeretném, ha a ministerelnök ur is kije- j lenthetné azt, hogy ő soha sem törődött azzal, hogy az Ofb-nél milyen ügyek vannak folya- j maiban. Hiszen nagyon jól tudjuk, hogy ezekben az Ofb-nél folyó ügyekben a politikum ! fogantyújánál fogva igen előkelő helyekről | folytonos érdeklődés van. (Ugy van! Ugy van! , a bal- és szélsőbaloldalon.) Ez az igazság, ezt j tudjuk valamennyien. És sokszor bizony ezek I az érdeklődések mégis kénytelenek voltak meg- j hallgatásra találni, legalább abban, hogy az illető bíróság bizonyos magasabb szempontokat j honoráljon. Ez az igazság. Ennek tehát szerin- ' tem nem az az orvossága, hogy most már az elintézést is végrehajtó hatalom kezébe tegyük le. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Sokszor hallottam már: tessék tiszr telni a független magyar koplaló birókat! Kérem, én tisztelem a független magyar talpaló, koplaló bírákat és megkívánom, hogy ezek az ügyek tétessenek le a magyar bíróság kezébe, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) körülvéve mindazzal a garanciával, amely garanciát bagatellügyekben is szükségesnek tartottunk fentartani, nem hogy ilyen exisztenciális fontosságú ügyekben. (Ugy van! Ugy van! a bal-és a szélsőbaloldalon. — Bródy Ernő: Van perrendtartás!) ; Én a magam részéről módosítást fogok beterjeszteni. (Halljuk! Halljuk!) Egyik módosi- ' KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XV. tásom a 13. §. utolsó bekezdésére vonatkozik. Jobb hiányában terjesztem elő, mert hiszen nem értek egyet ennek a szakasznak szellemével, de előterjesztem azért, hogy ez a szakasz legalább azt célozza, azt valósítsa meg, amit az elhangzott kijelentések szerint — ugy látszik célozni kivan. A. 13. §. utolsó bekezdésében a »terjedelme« szó után és a »kérdésében« szó elé indítványozom, méltóztassék beiktatni »az ellenérték megállapítása, a visszajuttatási vagy vagyoni előny megosztási kérdés és az összegszerűség«. Hiszen pontosan le van irva, csak nehezen tudom elolvasni. Szóval azt óhajtom, hogy az elnöki tanács elé való appellátának legyen helye, nem csak ugy, mint a törvény szövege mondja: a megváltás és annak terjedelme kérdésében, hanem legyen helye az ellenérték megállapításának, a visszajuttatásnak, a vagyoni előny megosztásának és az öszszegszerüségnek kérdésében is. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Nem mehetek bővebben bele a kérdés fejtegetésébe, mert csak 25 percet kaptam és már is ég a lámpa. Már akkor magyaráztam, hogy a jelenlegi szöveg szerint ez nem igy van. Második módosításom pedig teljesen fedi azt, amit a t. minister ur egy közbeszólás alakjában mondott, (Pesthy Pál igazságügyminister: Hiszen meg is van!) hogy (olvassa): »az 1927 :VII. te. alapján eldöntött ügyekben a jelen törvény életbelépése után hat hónap alatt jogában áll bármelyik félnek a m. kir. Curia előtt keresettel élni annak kimondása iránt, hogy a vagyoni előny megállapítására vonatkozó jogszabályokat az Ofb. tévesen alkalmazta. A m. kir. Curia az ilyen ügyekben végérvényesen a polgári perrendtartás szabályainak megfelelően ítél.« (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Azt mondotta a minister ur, —- és valamennyien koneedáljuk — hogy lehettek visszaélések, tévedések. Nekünk azonban tovább kell mennünk egy lépéssel, s a korrigálás módját is meg kell keresnünk. Különösen meg kell keresnem azokon a pontokon, ahol kizárólag diszkrécionárius megítélés volt az alapja a birói ítéletnek. Én tehát a r magam részéről tisztelettel kérem, méltóztassék ezt az indítványomat elfogadni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Káin oki Bedő Sándor! (Felkiáltások a bal- és a szélsőbáloldalon: Szünetet kérünk! Már elmúlt két óra!) Káinoki Bedő Sándor: Öt perc alatt elmondom mondanivalómat. (Rothenstein Mór: Ki akarnak bennünket éheztetni! — Élénk derültség.) Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét megkezdeni! Káinoki Bedő Sándor: T. Képviselőház! Egészen röviden kivánok ehhez a kérdéshez hozzászólni, hiszen ez már meglehetősen sok oldalról megvitatást nyert. Rassay Károly t. képviselőtársamnak és barátomnak szavaira kivánok reflektálni. Amikor az ügyviteli szabályokról volt szó, akkor közbeszólást tettem, amely közbeszólásra vonatkozólag Rassay igen i képviselőtársam kifejtette a maga álláspontját, amelyet valamennyien tudunk, hiszen nagyon jól tudjuk azt, hogy a földbiriokrendezési eliárást nem lehet az általános perrendtartás szabályai szerint vezetni. (Bródy Ernő: Ez a hiba!) Ez a gondolat és ez az aggodalom nemcsak önöknek a fejében fordult meg, hanem a mienkben is. Teljesen tudatában vagyok annak.. .(Zaj a 10