Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-200

52 Az országgyűlés képviselőházának 200. ülése 1928 július 6-án, pénteken. Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Berki Gyula! Berki Gyula: T. Ház! A törvényjavaslat 8. §-át az egyik legfontosabb szakasznak tartom, mert én is abban a meggyőződésben vagyok, mint előttem szólott Szabó Sándor t. képviselő­társam, hogy nagyon sok birtok fog eladásra kerülni s a hitbizományi reform révén is nagykiterjedésű birtoktestek kerülnek majd parcellázás alá, úgyhogy ez a kérdés komoly figyelmet érdemel. Én elvileg azon az állásponton vagyok, hogy a gazdasági életbe való minden erősza­kos beavatkozás helytelen. A föld olyan, mint valami más árucikk. A magyar föld kérdése és ezzel kapcsolatban a magyar föld igazságo­sabb megoszlása nemzetpolitikai és szociálpo­litikai szempontból is olyan fontos kérdés, hogy én a magam részéről helyesnek tartom azt, ha a kormány e tekintetben fentartja ma­gának a legteljesebb beavatkozási jogot. Szük­ség van a parcellázás ellenőrzésére azért is, mert ha visszagondolunk a békebeli állapo­tokra, mit látunk? Azt látjuk, hogy magáncé­gek, ügynökségek s kicsiny tőkével rendelkező bankok is foglalkoztak parcellázásokkal s ezeknek a parcellázásoknak az lett^ a konzek­venciája, hogy a parcellázás folytán földhöz­juttatottaknak egy igen jelentékeny része anyagilag elpusztult, mert csak nehéz feltéte­lek mellett tudott pénzt szerezni és amellett annyi költség merült fel a parcellázás körül, hogy nem birta el a parcellázás révén föld­hözjuttatott ezeket a költségeket- A kormány­zat ellenőrzése tehát a parcellázások felett, az ebben a szakaszban biztosított ellenőrzés, meg­ítélésem szerint helyes ós indokolt. Felhivr; azonban a mélyen t. földmivelésügyi minister ur figyelmét a 8. § 2. bekezdésében foglalt arra a részre (olvassa): »hozzászámítva ehhez az időközben tett szükséges és hasznos beruhá­zások meglevő értékét és az eldarabolással kapcsolatban szükségszerüleg felmerült iga­zolt költségeket is.« Nem teszek külön inditványt erre vonatko­zólag, de nékem az a kifejezés, amely ebben a mondatban van, hogy: »szükségszerüleg fel­merült igazolt költségek« — túlságosan elasz­tikus, s ezért én felkérem a fölmivelésügyi mi­nister urat, hogy majd amikor ennek a tör­vénynek végrehajtási utasitását kiadni mél­tóztatik, ezeknek »a szükségszerüleg felmerült igazolt költségek«-nek meghatározását méltóz­tassék szigorúan precirozni, mert attól félek, hogy ez alá el fognak bujtatni olyan költsége­ket is, amelyek azután lényegesen növelni fog­ják a parcellázás folytán földhözjuttatottak költségeit, amit igen veszélyesnek tartanék. A magam részéről nem oszthatom azt a nézetet, amelyet előttem, szólott egy-két kép­viselőtársam fejezett ki, hogy nem helyes a törvényjavaslatnak az az intézkedése, amely megjelöl néhány intézetet, amelyek hivatássze­rűen foglalkoznak parcelázással, és hogy a szabadforgalom tárgyává kivánná tenni a par­celázásokat. Amint az előbb emiitettem, a múltbeli tapasztalatok szerint a parcellázás körül a gondokat és bajokat épen az okozta, hogy nem voltak hivatásszerű intézetek, amelyek ezzel foglalkoztak volna. Tekintettel azonban arra, hogy a megemlitett intézetek között vannak államilag alimentált intézetek, amelyeket a kormányzat azért, hogy közérdekű gazdasági céljaiknak meg tudjanak felelni, nagy össze­geikkel támogat, ennélfogva szükségesnek tar­tanám, hogy a mélyen t. földmivelésügyi mi­nister ur a földbirtoikreform kapcsán szerzett tapasztalatok alapján valahogyan belefoglalja a végrehajtási utasításba azt, hogy a Kép­viselőház és Felsőház tagjai és a köztisztvise­lők ezeknek az államilag alimentált intézetek­nek közreműködésével földet ne szerezhesse­nek. Mert — sajnos — meg kell állapitanom azt, hogy a földbirtokreformtörvény alapján is jelentettek be képviselők igényt a birtok­szerzésre, és nem a képviselő urak buzgósá­gán, hanem a földmivelésügyi minister ur és a ministerelnök ur beavatkozásán múlt, hogy ezek az igények nem érvényesülhettek. (Jánossy Gábor: Nagyon helyesen!) Mármost én rendkivül fontosnak tartom, hogy amikor mi állandóan azt hangsúlyozzuk, hogy a birtokpolitikái törvényekkel is a ma­gyar földmivelő nép és a középbirtokos osz­tály megerősitésének célját kivánjuk szol­gálni, (Jánossy Gábor: így vanl) akkor ilyen methodusok alapján politikusok és áltálában közéleti férfiak földet ne szerezhessenek. (Jánossy Gábor: Nagyon helyes!) Én a magam neszéről, miután államilag alimentált intéze­tekről van szó, ebben összeférhetlenséget látok fenforogni, akár köztisztviselőkről, akár poli­tikusokról van szó. Én ezt lényegesnek tar­tom, mert az a felfogásom, — én tisztában va­gyok ezzel — hogy a békebeli világban sem, ma pedig még kevésbbó lehet — hogy enyhe kifejezést használjak — kormányozni a kor­rupció teljes kizárásával. (Jánossy Gábor: Lehet, csak akarni kell!) De a korrupció mini­malizálásálra törekedni Vpártkülönbség: anélkül kötelességünk. (Jánossy Gábor: Teljes kizárá­sára!) Teljes kizárásról beszélni — sajnos — nem lehet, mert számolni Ikell a mai életben az embereknek az étvágyával, kapzsiságával és az ezzel összefüggő egyéb tényezőkkel. És ha Jánossy Gábor t. barátom azt gondolná, hogy még minimalizált korrupciót is nélkü­lözni lehet a közkormányzatban, (Jánossy Gábor: De mennyire lehet!) megjósolhatom, hogyha kormányra kerül, keserűen fogja tapasztalni, hogy ez lehetetlenség. (Jánossy Gábor; Próbáljuk meg! — Derültség.) De min­denesetre pártkülönbség nélkül érdekünk az, hogy az egész közéletet távol tartsuk még annaik a lehetőségétől is, (Jánossy Gábor: Igen helyes!) hogy a földbirtoktörvényt poli­tikusok vagy közéleti férfiak felhasználhassák saját céljaikra. Ezt igen melegen ajánlom a minister ur figeylmébe. Külön inditványt nem teszek, de remélem, hogy a végrehajtási uta­sításban figyelembe fogja venni ez az óhajtá­somat. A szakaszt különben elfogadom. (Helyes­lés a jobboldalon.) Elnök: Kivan még valaki szónif (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A földmivelésügyi minister ur óhajt nyi­latkozni. Mayer János földmivelésügyi minister: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Farkas István t. képviselőtársunk olyan bölcsen és okosan ér­velt szakasz mellett, (hogyha nem is 'lett volna meg a szakasz, az ő érvelésének hatása alatt, ezt meg kellett volna, csinálni. Miután azonban mindazok a célok és elvek, amelyeket ő hangoztatott, a szakaszban le vannak fek­tetve, én néni is tudom, miért érvel a kisembe­rek védelme szempontjából olyan hathatósan Farkas István t. képviselőtársam, amikor tel­jesen egyetértek vele mindazokban, amiket ő elmondott és teljesen azt célozták ezek az intézkedések, amit ő itt hangoztatott, hegy tudniillik azt a hadjáratot, amely a parcellázás

Next

/
Thumbnails
Contents