Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-200

Az országgyűlés képviselőházának 200, ülése 1928 július 6-án, pénteken. 53 terén különösen a háború előtt megindult, megszüntessük. Az tudniillik, sokszor nem azt célozta, hogy földet juttasson a kisemberek kezére, hanem valósággal kizsákmányolta a kisembereket és nem egy eset volt olyan, hogy a parcellázó négyszáz-ötszáz hold földet tartott meg ezer holdból, — ingyen maradt meg neki (Ugy van! Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) — az elparcellázott részért pedig az egész vételárat behajtotta és tönkrement ugy az, akinek a birtokát parcellázta, mint ez a kisember, akinek kezére föld jutott, mert olyan áron juttatta kezére, amit az, kifizetni nem tudott és igy a parcellázó járt jól, a parcellázó gazdagodott. Hogy ezt mi tovább tűrjük, azt semmiféle közérdék nem indokolja, sőt ellenkezőleg, ezeket a visszaéléseket teljesen meg kell szüntetni. Mi nem akarjuk a parcellázást egyáltalában megakadályozni. Ott, ahol valamely intézmény parcellázni akar és rendes körülmények között fog bele munkálkodásába, ezt nem akarjuk megakadályozni, cisak azt akarjuk, hogy a kalózkodás ezen a téren megszűnjék és hogy bene következzék az az eset, amelyre az imént rámutattam, hogy a parcellázó meggazdagszik, mert a rendes, tisztes polgári hasznon túlmenő nagy hasznot biztosit magának egyes üzleteknél... (Zaj.) Elnök: Csendet kérek,

# t. képviselő urak! Mayer János földmivelésügyi minister: ... és ugy az, akinek a földjét parcellázták, mint azok, akinek kezére a föld jutott, tönkremennek. Azért szabályoztuk ezt a kérdést, hogy ezeket a visszaéléseket teljes mértékben megszüntessük. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt mondotta Farkas István t. képviselőtársam és Szilágyi Lajos t. képviselőtársam ugyancsak hangoztatta ezt, hogy egyes intézmények túlságos privilégiumokat kapnak. Ezek az intézmények, amelyekről itt szó van, igy az Altruista Bank, amely az 1911 :XV. te. alánján ugyanerre a célra alakult és a törvény értelmében teljlesen a földmivelésügyi minister felügyelete alatt áll, ugyancsak az Okh. amely az 1898:XXIII. te. alapján alakult, — amelynek, ha parcellázással bizzák meg, a naroellázási terveket szintén be kell mutatnia, jóvá kell hagyatnia a földmivelésügyi ministerrel és ebben a tekintetben teljesen a minister felügyelete alá kerül — mind olyanok, hogy itt a teljes ellenőrzés megvan. Azokra az intézményekre is áll ez. amelyeket Szilágyi Lajos t. képviselőtársam felhozott, mert hiszen a szakaszban benne van,, — amikor felolvasta a szakaszt, kihagyta ezt — h'O'íry azok az intézmények, amelyek a Pénzintézeti Központ kötelékébe tartoznak és ezekkel a parcellázásokkal esetleg foglalkoznak, a földmivelésügyi minister által jóváhagyott tervek alapján végezhetnek csak parcellázást. Arról van tehát szó, hogy megfelelő tőkeerős és parcellázásra berendezett, ezzel hivatásszerűen foglalkozó intézetek és intézmények foglalkozzanak parcellázással, nehogy ilyen kalózkodás következzék be amilyen a háború előtt igen gyakran előfordult, Szilágyi Lajos t. képviselőtársam a parcellázásnál egyes kategóriák kivételét kérte az alól. hogy kötelesek legyenek a törvény érteimében a parcellázásnál elért haszon 20%-át meghaladó összeget a földbirtokrendezési alapba befizetni. Ilyen kivételt

r tenni legnagyobb sajnálatomra nem áll módomban, (Helyeslés a jobboldalon.) általában mindenkire vonatkozik a törvény rendelkezése és az volna az igazi privilégium, ha ez alól a rendtelkézés KÉPVISELŐHÁZI KAPLÓ. XV. alól külön kivételeket tennénk. (Farkas István: Ez drágitja a földet!) Szilágyi Lajos t. képviselőtársam ugyancsak szigorú kritikát mondott abban a tekintetben, hogy azok felett az intézmények felett a parcellázásnál a felügyeleti jogot nem lehet elég hatásosan gyakorolni. Az alaptörvény 54. és 60. §-a vonatkoznak^ a felügyeletre, amely eddig az Ofb. hatáskörébe tartozott. Ezt a felügyeleti jogot az uj törvény — életbelépése után — a földmivelésügyi ministerre ruházza át. Ha méltóztatnak átolvasni az 54. lés 60. §-t, abból méltóztatnak látni, hogy olyan szigorú ellenőrzést kell gyakorolni a parcellázások felett, hogy itt a legerélyesebb beavatkozásra van joga a ministernek, abban az esetben, amennyiben ez szükséges volna. Bródy Ernő t. képviselőtársam az első bekezdés utolsó mondatát kéri törölni. Nem is volna különösebb akadálya annak, hogy ez töröltessék, mert hiszen a minister semmiféle döntését vagy intézkedését indokolni ruem. köteles, de mégis, mert már a törvény igy van, kérem, méltóztassanak eltekinteni ettől az indítványtól és méltóztassanak vele szemben az eredeti szövegezést megtartani. Bródy t. képviselőtársam a földbirtokrendezési alapról is felvilágosítást kér, hogy^ a földbirtokrendezési alap hogyan és mint áll, mi történt ezzel az alappal

1

? Az Országos Földbirtokrendezésialap a földbirtokrendezés végrehajtása során a földbirtokrendezés birói eljárásainál a költségek előlegezésére szolgált, mai állaga körülbelül 450.000 pengő. Ezen a készpénzen kivül körülbelül 2000—24000 katasztrális holddal tartoznak a földbirtokrendezési alapnak. Ez az állag a hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák, vitézségi érmesek stb. támogatására és közérdekű földbirtokpolitikai célok megvalósítására csak ezután lesz, felhasználható és csak azután, amikor már a föld

1birtokrendezési eljárások befejezést nyernek es a költségek előlegezése már nem lesz szükséges. Akkor lehet csak ezt az összeget rendeltetésének erre a céljára felhasználni. Eddig rendkívül előnyösen használta fel a Földbirtokrendezési Bíróság a költségek előlegezésére. Nem kellett az igénylőket előre zaklatni elolegbefizetéséért, hanem ebből az alapból előlegezte a Földbirtokrendező Biróság a költseSzabó Sándor t. képviselőtársam négy intézetet emlit meg. (Zaj. — Propper Sándor: Legalább a saját ministerüket hallgassák meg az urak!) Köztük az Altruista Bankot satöbbi — itt meg vannak említve — és annak <az aggodalmának ad kifejezést, hogy ez a négy intézet, ha esetleg nagyobbmérvü parcellázás fog megindulni, nem fog elég tőklével rendelkezni arra, hogy a parcellázást megfelelően eszközölni tudná és épen azért idevonatkozó; lag egy inditváinyt is tett, amelyet az előadó ur volt szíves magáévá tenni és előterjeszteni. Nekem nincs kifogásom az ellen, hogy ezt az inditváinyt elfogadja a t. Ház és hogy kiterjesztessék ez azoknak a pénzintézeteknek körén túl is, amelyeik parcellázással legálisan foglalkozhatnak, de Berki Gyula t. képviselőtársam a végrehajtási utasításban kéri •' szigorúan precirozni a parcellázási költségeket, nehogy ezen intézetek olyan költségeket is felszámíthassanak, amelyek azután igen súlyosan terhelnék azokat, akik részére a parcellát juttatni kivánja az intézet, amely a parcellázást esziközölni fogja. Megnyugtatom t, képviselőtársamat, hogy e tekintetben nagyon szigornak leszünk és 8