Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-200

Az országgyűlés képviselőházának 200. ülése 1928 július 6-án, pénteken. felf Hiszen valamennyien minden alkalommal beszélünk a hadiözvegyekről, hadíárvákról és hadirokkantaikról, de igen kevés alkalom van konkrété arra, hogy ezeken segíthessünk. Legtöbbször az ember a legnagyobb szomorúsággal érzi a maga tehetetlenségét a háború e szerencsétlen hajótöröttéivel szemben. Most itt van végre egy törvényes alkalom, egy konkretizált segitési mód az Országos Földbirtolkrendezőalap utján. Arra kérem tehát a minister urat, méltóztassék nekünk kimutatni, hogy az Országos Földbirtökrendezőalap betöltötte-e a maga célját, teljesitette-e a maga hivatását. Hiszen ez az alap ezen a címen létesült, a törvényben expressis verbis kifejezetten erre a célra alkottatott meg. Mi történt és hogyan áll ez a kérdés? Ebben a telkintetben teljesen tisztán óhajtjuk látni az eseményeket, a tényeket, hogy a magunk részéről is eleget tehessünk törvényhozói kötelességünknek. Én tehát itt felszólítom és felkérem a mélyen t. minister urat, hogy az Országos Földbirtökrendezőalap által a hadirokkantak, a hadiözvegyek és a hadi árvák részére juttatott földeldarabolásokról nekünk (kimutatást adni méltóztassék. (Helyeslés bálfelöl. — Rothenstein Mór: Nehéz lesz!) Hiszen ennek az Országos Földbirtokrendezőalapnak nagy bevételei vannak. Hiszen a törvényjavaslatnak idevonatkozó rendelkezése azt mondja (olvassa): »Amennyiben az ingatlaneldaraboló által az elidegenített ingatlanért bármily címen kapott ellenérték, több, mint 20%-kai meghaladja r az ingatlanért az eldaraboló által adott értéket (szerzési étrték)... az Országos Földbirtökrendezőalap javára ingatlaneldarabolási járulékot köteles fizetni. Ez a járulék mindig az ingatlaneldarabolót terheli. Az ingatlaneldarabolási járulék mérvét, továibbá megállapításának és beszedésének módozatait a ministerium rendelettel állapitja meg.« Miután minden ingatlaneldarabolási terv a. ministeriumhoz, kerül és a ministerium indokolás nélkül rendelheti el a feldarabolást vagy tagadhatja meg ahhoz való hozzájárulását, ennélfogva az ingatlaneldarabolási tervek végrehajtása esetén ebbe az Országos Földbirtokrendezőalapba tényleg nagy összegek fognak befolyni, amennyiben az ingatlanok a szerzési árhoz viszonyítva 20%-nál nagyobb összegért adlatnak el. Itt tehát igen nagy összegekről lehet szó. Én nem is merem feltenni, hogy ez nem igy történt s hogy ez az alap nem arra a célra használtatott fel, mint amire jelöltetett. Amennyiben* ez nem történt volna meg eddig, kérem, hogy a jövőben mindenesetre történjék ez meg, és a jövőben ezen Országos Földbirtökrendezőalap célja szerint a hadirofkkantak, hadiözvegyek és hadiárvák megfelelő módon jussanak földekhez. Még csak arról kell szólanom, amiről Szilágyi t. képviselőtársam is beszélt, r arról a monopóliumról, amelyet itt egyes intézeteknek adnak, ezekről a monopóliumokról, amelyek ennek a kormányzati rendszernek egyik tipikus tulajdonságát alkotják. Mindig és mindenütt, a gazdasági, a kereskedelmi és az.ipari élet minden terén monopóliumokat és privilégiumokat adnak s a szabadverseny eltiltásával kedvezményezett vállalatokat külön elbánásban, külön protekcióban részesítenek. Én a szabadverseny nevében mindig felszólalok e szisztéma ellen. Mert mi értelme és mi célja van annak, hogy a szabadversenyt ezen a ponton is elzárjuk? Miért kell ezen a ponton is a privilegizált vállalatoknak kezükbe kapni ok az egész kérdésnek intézését, az ügynek rendezését? T. Képviselőház! A protekcionizmusnak ez a kifejlett rendszere mindig különös kedvenceknek a támogatása. Ez nagyon helytelen irányzat, különösen a gazdasági élet terén. A gazdasági élet terén egy magyarázata és egy mentsége volna ennek, mégpedig az, hogy ezek az intézetek olcsóbban végzik el azokat a feladatokat, amelyek a törvény által reájuk vannak róva» és ezáltal a közönségnek'] egy bizonyos megkönnyebbülése volna elérhető. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Ezáltal volna egy hivatás, volna egy cél, amely ezeket az intézeteket indokolttá tennél De ha ez sem történik meg, ha nem olcsóbbak, akkor kérdem: mi a céljuk, mi a hivatásuk ezeknek, miért vannak kedvezményezve

I Miért történik az, hogy ahova a gazdasági élet terén belenyulunk, rögtön egy proktekcionált szövetkezettel vagy vállalattal találkozunk? Miért történik ez? Hiszen a'konszolidációnak alapfeltétele a szabad verseny, hogy mindenki a saját erejéhez mérten fejthesse ki a maga tevékenységét, senki külön privilégumban ne részesüljön. Hiszen ezeknek az intézeteknek elengedik azokat a kikötéseket, amelyek megvannak minden más ingatlaneldarabolóval szemben, tehát ezek különleges, kivételes, monopolisztikus, privilegizált helyzetben vannak. Én ez ellen vagyok ezen a téren és minden téren és nagyon kérem a mélyen t. kormányt, amely folyton a konszolidációt hangoztatja, hogy szokjék le végre erről a szenvedélyéről. Meat valóságos szenvedélyévé nőtte ki magát, hogy a szabad versenyt a forgalmi és üzleti élet minden terén megállítja, mindig és minden téren privilegizált vállalatoknak ad módot és alkalmat arra, hogy itten a közönségen uralkodjanak. Ismétlem, nem látom és nem tapasztalom azt, hogy ezáltal az eljárás megkönnyittetnék és ezáltal az olcsóbb lenne. Nem látok semmi ilyen tendenciát. De ha látnék is ilyen kikötést, még akkor sem járulnék ehhez hozzá, mert még akkor is én egyenlő jogokkal és egyenlő terhekkel kívánom ellátni a polgárokat. Senkinek a másik javára és a másik hátrányára külön privilégiumot . nem óhajtok adni. De az igen t. földmivelésügyi minister ur és az igen t. törvényjavaslat (Derültség a jobboldalon) ebben a tekintetben semmiféle feltételt nem köt ki. Elnök: A képviselő urat figyelmeztetem, hogy beszédideje lejárt. Szíveskedjék tehát beszédét befejezni. Bródy Ernő: Igen t. Képviselőház! Mindezeknek tekintetbevételével kijelentem, hogy én a javaslatnak ezt" a szakaszát nem fogadoni el és nagyon kérem a földmivelésügyi minister urat, hogy legalább is azok a cezaromániára valló nyilatkozatok, amelyek ebben a törvényjavaslatban foglaltatnak, azok az indiokolásnélküli Ítéletek hagyassanak ki. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Szabó Sándor! Szabó Sándor: T. Képviselőház! A napirenden lévő javaslatnak 8. szakaszához pár reflexiót én is hozzá kívánok fűzni. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Szilágyi Lajos t. képviselőtársamnak méltóztatott foglalkozni a szakasszal, és a képviselő ur azt hozta fel, hogy a parcellázásra törekvő vállalatok vagy egyének a helyi szokás szerint összeállnak, — akár birtokosok, akár nem birtokosok — hogy ugyant