Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-200

46 Az országgyűlés képviselöházánah natot (kérek t. képviselőtársam, én nagyon jól tudom, hogy állt a dolog, nekünk pereink voltak, íamikor lelepleztük «gyes politikusok parcellázási manővereit és spekulációit. Nem akarok neveket említeni, hiszen van köztük olyan is, aki tagja volt a Nemzetgyűlésnek, de azért sem akarom felemliteni, mert meghalt az illető, különben pedig messzire vezetne, ha ezt a kérdést itt fejtegetni alkarnám. Kétségtelen azonban, hogy ennek a föld­birtokreformnak a célja az volt, hogy földhöz juttassa a népet. Most itt beiktatnak a tör­vényjavaslatba egy parcellázási szakaszt az­zal a megszorítással, hogy a protekció egész rendszerét beékelik ebbe a szakaszba. Olyan privilégiumot kapnak egyes intézetek, olyan kiváltságot kapnak a földparcellázásra, hogy kétségtelenül újra statuálják itt a kijárások­nak sokaságát, a kijárásoknak lehetőságét és azok a szegény emberek, akik földéhesek, és az a földbirtokos, aki földjét másképen értéke­siteni nem tudja, ki lesznek szolgáltatva an­nak a rendszernek, amely ebben a szakaszban le van fektetve. Miről van itt szó? Arról van szó, hogy a parcellázás jóváhagyása, a birtokföldarabolá­sok jóváhagyása épen ugy a minister hatás­körébe fog tartozni, mint ahogyan oda tarto­zik az adás-vételi szerződéseik elfogadása vagy az elővételi jog, mint ahogyan oda tartozik a többi ügy is, ugy ezek is oda fognak tartozni a minister hatáskörébe. Ez a szakasz rendel­kezik arról, hogy: »a földmivelésügyi minis­ter az engedélyt feltételek teljesítéséhez köt­heti, sőt közérdekből indokolás nélkül megta­gadhatja«. Hogy feltételekhez kötheti, hogy a földmivelésügyi minist érnek ezt a jogot ado­mányozza a törvényjavaslat, ez még magában véve nem volna baj, ha ez így történnék, ha ezen keresztül az a szempont érvényesülhetne, hogy ez ' a törvényes rendelkezés megvédi a szegény embereket, a kisembereket és a kis­emberek érdekit fogja szem előtt tartani. Ha ezt látnánk és ez csendülne ki a kor­mány eddigi gyakorlatából, akkor ezt a ren­delkezést el lehetne fogadni. De nem ez csen­dül ki belőle, mert hiszen azt látjuk, minden­hol, ahol kisemberekről, ahol munkások érde­keiről van szó, hogy vannak törvényes ren­delkezések, de azok a törvényben lefektetett rendelkezések tisztán és egyoldalúan a nagy­birtok javára érvényesülnek, mert a szegény emberek ezt érvényesíteni nem tudják. (Mayer János földmivelésügyi minister: Nem igy van!) T. minister ur, ne tessék a fejét rázni, mert ez nem változtat a tényen, (Mayer János földmi­velésügyi minister: Az nem változtat a tényen, hogy ilyen ferdén kritizál!) hogy a munkabér megállapítások soha sem történnek a munkás­ság javára. Az ön fenhatósága alatt működő munkabérmegállapitó bizottságok rendelkezé­seivel lehet igazolni állításomat, mint aho­gyan ezt már igazoltam is. (Mayer János föld­mivelésügyi minister: Nem arról van most szó!) De itt még nagyobb a veszély, mert ha itt kis parasztembereket, öt-hat holddal biró em­bereket visznek be a parcellázás műveletébe, ha itt a parcellázást végrehajtó pénzintézet zsarolást követ el, van is mit elvenni attól a kisembertől. (Mayer János földmivelésügyi minister: A parcellázó banktól vesszük el!) Már volt is rá olyan eset, hogy kis paraszt­emberek, akiknek volt öt-hat hold földjük, részt vettek ilyen parcellázási műveletben és elvesztették kis földjüket, viszont keresett a bank, kerestek a közvetítők, kerestek az ügy­200. ülése 1Ù28 július 6-án, pénteken. védek s a dolognak a vége az lett, hogy a kis parasztember a maga öt-hat holdját ráfizette a parcellázásra, (Mayer János földmivelés­ügyi minister: Ebben igaza van, ezt akarjuk megakadályozni!) Ha a t. minister ur ezt akarja megszüntetni, akkor miért nem adott földet ezeknek az embereknek, miért kell itt parcellázni, miért kell itt közbevetni bankokat, intézményeket, miért nem egyenesen nekik adjuk a földet, hogy ne legyenek kitéve a parcellázási hiénák műveleteinek, mint aho­gyan ki voltak téve eddig is?! T. Ház! A szakasz egyik rendelkezése föld­birtokrendező alapot létesít a földbirtokreform céljaira. Itt tehát lazok, akik parcelláznak^ még külön 20%-ot fizetnek le a földbirtokreform céljaira, mert hiszen az egyik rendelkezés ezt tartalmazza (olvüssa): »az Országos Földbir­tokrendezőalap javára ingatlaneldarabolási já­rulékot köteles fizetni. Ez a járulék mindig az ingatlaneldarabolót terheli-« Most azután kivé­teleket statuál a következő rendelkezés (ol­vassa): Az előzői bekezdésekben foglalt rendelke­zések alól kivétetnek azok az ingatlaneldara­bolások, amelyeket a Magyar Földhitelinté­zetek Országos Szövetsége, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete, az Országos Köz­ponti Hitelszövetkezet, vagy a Pénzintézeti Központnak tagjai sorába tartozó olyan pénzintézet végez vagy közvetít, amely törvény vagy alapszabályai értelmében a földmivelésügyi minister által jóváha­gyott tervek alapján ingatlaneldarabolások­kal hivatásszerüleg foglalkozik.« Itt tehát statuál a szakasz egy hivatásszerű, iparszerü foglalkozást a parcellázások számára. Ezek az intézetek, amelyek itt fel vannak sorolva, privilégiumot élveznek más in­tézetekkel szemben, akik parcellázást akar­nak folytatni. De jellemző ennél a dolognál, hogy pl. a Kisbirtokosok Országos Földhitel­intézete is be van véve, a beruházási javas­latban pedig azt látom, hogy a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézeténél alapítványi tőkék jegyzésére a kormány kétmillió pen­gőt vett fel. Ez az intézet tehát még most alakul, ezt az intézetet az állam most szer­vezi. (Felkiáltások a jobboldalon: Dehogy? Régi!) Tudom, hogy megvan, de itt kap két milliót (ltubinek István előadó: Még többet is fog kapni!) alapitványi tőke jegyzésére. S ugyanez az intézet kap itt egy privilégiumot a parcellázásra. (Rubinek István előadó: Azért kap, hogy parcellázhasson!) Azért kell, hogy parcellázhasson? Akkor jó, hogy felemlitet­tem, mert legalább tisztán áll a dolog, mert másképen senki sem tudta volna ezt megér­teni a beruházási javaslatból, legalább is a nagyközönség nem; de még a túloldali képvi­selő úrék sem voltak mindnyájan tisztában azzal, hogy ez az összeg miért van ide be­állítva. Azért van tehát beállítva, hogy a par­cellázást keresztüvigye és ezért kap pénzt az államtól. Nem tudom ezt a vakaródzást megérteni, ne mtudom megérteni, miért kelljen az em­bernek a balfülét a jobbkezével megvakarni, amikor innen is van az embernek keze. Miért kell itt közbe intézeteket csinálni, miért kell pénzt adni egyes intézeteknek, miért kell azoknak alaptőkéjét az állam pénzével fel­emelni, hogy azok csinálhassanak azután par­cellázást î Vagy van földbirtokreform, vagy nincs. Itt igazán nincs. Hiszen sokkal egysze­rűbb dolog lett volna még most is ezt a föld­birtokparcellázást egyenesen végrehajtani,

Next

/
Thumbnails
Contents