Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.
Ülésnapok - 1927-200
46 Az országgyűlés képviselöházánah natot (kérek t. képviselőtársam, én nagyon jól tudom, hogy állt a dolog, nekünk pereink voltak, íamikor lelepleztük «gyes politikusok parcellázási manővereit és spekulációit. Nem akarok neveket említeni, hiszen van köztük olyan is, aki tagja volt a Nemzetgyűlésnek, de azért sem akarom felemliteni, mert meghalt az illető, különben pedig messzire vezetne, ha ezt a kérdést itt fejtegetni alkarnám. Kétségtelen azonban, hogy ennek a földbirtokreformnak a célja az volt, hogy földhöz juttassa a népet. Most itt beiktatnak a törvényjavaslatba egy parcellázási szakaszt azzal a megszorítással, hogy a protekció egész rendszerét beékelik ebbe a szakaszba. Olyan privilégiumot kapnak egyes intézetek, olyan kiváltságot kapnak a földparcellázásra, hogy kétségtelenül újra statuálják itt a kijárásoknak sokaságát, a kijárásoknak lehetőságét és azok a szegény emberek, akik földéhesek, és az a földbirtokos, aki földjét másképen értékesiteni nem tudja, ki lesznek szolgáltatva annak a rendszernek, amely ebben a szakaszban le van fektetve. Miről van itt szó? Arról van szó, hogy a parcellázás jóváhagyása, a birtokföldarabolások jóváhagyása épen ugy a minister hatáskörébe fog tartozni, mint ahogyan oda tartozik az adás-vételi szerződéseik elfogadása vagy az elővételi jog, mint ahogyan oda tartozik a többi ügy is, ugy ezek is oda fognak tartozni a minister hatáskörébe. Ez a szakasz rendelkezik arról, hogy: »a földmivelésügyi minister az engedélyt feltételek teljesítéséhez kötheti, sőt közérdekből indokolás nélkül megtagadhatja«. Hogy feltételekhez kötheti, hogy a földmivelésügyi minist érnek ezt a jogot adományozza a törvényjavaslat, ez még magában véve nem volna baj, ha ez így történnék, ha ezen keresztül az a szempont érvényesülhetne, hogy ez ' a törvényes rendelkezés megvédi a szegény embereket, a kisembereket és a kisemberek érdekit fogja szem előtt tartani. Ha ezt látnánk és ez csendülne ki a kormány eddigi gyakorlatából, akkor ezt a rendelkezést el lehetne fogadni. De nem ez csendül ki belőle, mert hiszen azt látjuk, mindenhol, ahol kisemberekről, ahol munkások érdekeiről van szó, hogy vannak törvényes rendelkezések, de azok a törvényben lefektetett rendelkezések tisztán és egyoldalúan a nagybirtok javára érvényesülnek, mert a szegény emberek ezt érvényesíteni nem tudják. (Mayer János földmivelésügyi minister: Nem igy van!) T. minister ur, ne tessék a fejét rázni, mert ez nem változtat a tényen, (Mayer János földmivelésügyi minister: Az nem változtat a tényen, hogy ilyen ferdén kritizál!) hogy a munkabér megállapítások soha sem történnek a munkásság javára. Az ön fenhatósága alatt működő munkabérmegállapitó bizottságok rendelkezéseivel lehet igazolni állításomat, mint ahogyan ezt már igazoltam is. (Mayer János földmivelésügyi minister: Nem arról van most szó!) De itt még nagyobb a veszély, mert ha itt kis parasztembereket, öt-hat holddal biró embereket visznek be a parcellázás műveletébe, ha itt a parcellázást végrehajtó pénzintézet zsarolást követ el, van is mit elvenni attól a kisembertől. (Mayer János földmivelésügyi minister: A parcellázó banktól vesszük el!) Már volt is rá olyan eset, hogy kis parasztemberek, akiknek volt öt-hat hold földjük, részt vettek ilyen parcellázási műveletben és elvesztették kis földjüket, viszont keresett a bank, kerestek a közvetítők, kerestek az ügy200. ülése 1Ù28 július 6-án, pénteken. védek s a dolognak a vége az lett, hogy a kis parasztember a maga öt-hat holdját ráfizette a parcellázásra, (Mayer János földmivelésügyi minister: Ebben igaza van, ezt akarjuk megakadályozni!) Ha a t. minister ur ezt akarja megszüntetni, akkor miért nem adott földet ezeknek az embereknek, miért kell itt parcellázni, miért kell itt közbevetni bankokat, intézményeket, miért nem egyenesen nekik adjuk a földet, hogy ne legyenek kitéve a parcellázási hiénák műveleteinek, mint ahogyan ki voltak téve eddig is?! T. Ház! A szakasz egyik rendelkezése földbirtokrendező alapot létesít a földbirtokreform céljaira. Itt tehát lazok, akik parcelláznak^ még külön 20%-ot fizetnek le a földbirtokreform céljaira, mert hiszen az egyik rendelkezés ezt tartalmazza (olvüssa): »az Országos Földbirtokrendezőalap javára ingatlaneldarabolási járulékot köteles fizetni. Ez a járulék mindig az ingatlaneldarabolót terheli-« Most azután kivételeket statuál a következő rendelkezés (olvassa): Az előzői bekezdésekben foglalt rendelkezések alól kivétetnek azok az ingatlaneldarabolások, amelyeket a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete, az Országos Központi Hitelszövetkezet, vagy a Pénzintézeti Központnak tagjai sorába tartozó olyan pénzintézet végez vagy közvetít, amely törvény vagy alapszabályai értelmében a földmivelésügyi minister által jóváhagyott tervek alapján ingatlaneldarabolásokkal hivatásszerüleg foglalkozik.« Itt tehát statuál a szakasz egy hivatásszerű, iparszerü foglalkozást a parcellázások számára. Ezek az intézetek, amelyek itt fel vannak sorolva, privilégiumot élveznek más intézetekkel szemben, akik parcellázást akarnak folytatni. De jellemző ennél a dolognál, hogy pl. a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete is be van véve, a beruházási javaslatban pedig azt látom, hogy a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézeténél alapítványi tőkék jegyzésére a kormány kétmillió pengőt vett fel. Ez az intézet tehát még most alakul, ezt az intézetet az állam most szervezi. (Felkiáltások a jobboldalon: Dehogy? Régi!) Tudom, hogy megvan, de itt kap két milliót (ltubinek István előadó: Még többet is fog kapni!) alapitványi tőke jegyzésére. S ugyanez az intézet kap itt egy privilégiumot a parcellázásra. (Rubinek István előadó: Azért kap, hogy parcellázhasson!) Azért kell, hogy parcellázhasson? Akkor jó, hogy felemlitettem, mert legalább tisztán áll a dolog, mert másképen senki sem tudta volna ezt megérteni a beruházási javaslatból, legalább is a nagyközönség nem; de még a túloldali képviselő úrék sem voltak mindnyájan tisztában azzal, hogy ez az összeg miért van ide beállítva. Azért van tehát beállítva, hogy a parcellázást keresztüvigye és ezért kap pénzt az államtól. Nem tudom ezt a vakaródzást megérteni, ne mtudom megérteni, miért kelljen az embernek a balfülét a jobbkezével megvakarni, amikor innen is van az embernek keze. Miért kell itt közbe intézeteket csinálni, miért kell pénzt adni egyes intézeteknek, miért kell azoknak alaptőkéjét az állam pénzével felemelni, hogy azok csinálhassanak azután parcellázást î Vagy van földbirtokreform, vagy nincs. Itt igazán nincs. Hiszen sokkal egyszerűbb dolog lett volna még most is ezt a földbirtokparcellázást egyenesen végrehajtani,