Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-199

40 Az országgyűlés képviselőházának li sát. Nagy tévedés ! Tévedés azért, mert a birói funkció tárgyát a jelen esetben az képezhetné, ha a szerződés tartalma tekintetében történnék döntés. Ez igenis jogi, birói funkció. Az a kérdés azonban, hogy egy szerződést változatlanul tudomásul vegyek-e, vagy ne vegyek tudomásul, hanem átvegyem azt a szerződést földbirtok politikai célokra, kisexisztenciáknak bérlethez juttatása érdekében: egyedül és kizárólag, eminenter agrárpolitikai kérdés. Most átadom a szót az én t. Gál Jenő képviselőtársamnak, hogy a személyeskedésével szemben engem, képvitelőtársát megvédjen. Nem szükséges, hogy én védjem meg magam, ő már megvédett engem akkor, amikor különösen a büntetőnovellánál, de minden olyan felszólalásánál is, amikor politikáról és biróságról volt szó, nagyon bölcsen, nagyon helyesen kifejtette azt, (Bródy Ernő: Hogy esküdtszék |kell!) hogy bárminő politikum van egy kérdésben, azt a független biróság elé ne vigyük, mert mihelyt a feltevési lehetősége is megvan annak, hogy egy kérdéshez politikum fűződik, hogy egy kérdésben politika érvényesülhet, a független biróság függetlenségébe vetett hitet, a biróság tekintélyét aláássa az, aki bárminő politikum feletti döntést a biróság kezébe tesz le. (Gál Jenő : Nagy politikum van abban, ha Kovács János szerződik?) Ezzel indokolta épen a politikai természetű ügyekben, a sajtóügyekben az esküdtbíróság felállításának, (Bródy Ernő: Melynek ön is hive!) illetve visszaállításának követelményét. Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a tárgytól nagyon eltért. Az a körülmény, hogy Gál Jenő képviselő ur a képviselő urat érintő megjegyzést tett, nem ok arra, hogy a tárgytól eltérjen. Ha a képviselő ur Gál Jenő képviselő ur felszólalása által magát sértve érezte, joga van a napirend megállapítása után személyes kérdésben szót kérni. Azt sajnálatomra nem engedhetem meg, hogy a 7. § tárgyalásánál személyes kérdéseket tárgyaljon, Simon András : Mély tisztelettel meghajlok az elnök ur figyelmeztetése előtt. Nem kívántam többet mondani annak az álláspontomnak megindokolására, hogy én épen a birói tekintély érdekében, a birói függetlenségbe vetett hit megmaradása érdekében helyesnek, célszerűnek tarfom, hogy az Ofb. helyett a jövőben a földmivelésügyi kormányzat döntsön ebben a kizárólag agrárpolitikai jellegű kérdésben. Egyébként a szakaszt elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon) Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem.) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Az előadó ur óhajt nyilatkozni. Rubinok István előadó : T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy elsősorban a szakasszal kapcsolatban felmerült módosító indítványokra vonatkozólag tegyem meg észrevételeimet. Neubauer Ferenc t. képviselőtársam itt az általam tett indítványokra vonatkozóan azt a kijelentést tette, hogy feleslegesek az indítványok, mert hiszen az alaptörvényben a vonatkozó rendelkezések már benne vannak. T. képviselőtársam emez állításának helyességét elismerem az általam tett első indítványra vonatkozóan, amely a 3. sorban az »átvétele« szó után »és kishaszonbérletek alakitására« kitételnek beiktatását kérte. Épen ezért honorálva t. képviselőtársamnak indokait, erre vonatkozó indítványomat visszavonom. (Helyeslés a jobboldalon.) Második indítványomat azonban kénytelen vagyok természetszerűleg fentartani, tudniillik a földmivelésügyi minister határozata elleni panasz9. ülése 1928 július 5-én, csütörtökön. jogot a Földbirtokrendező Bírósághoz, tekintettel arra, hogy maga t. képviselőtársam is koncedálta beszédében azt, hogy igenis vannak lehetőségek, amikor erre a panaszjogra szükség lehet. Gál Jenő t, képviselőtársamnak inditványát nem fogadhatom el, tekintettel arra, hogy annak tárgya homlokegyenest ellenkezik az egész törvényjavaslat intencióival. Méltóztassanak megengedni, hogy ezekután Rassay t. képviselőtársamnak felszólalására egészen röviden reflektáljak. Rassay t. képviselőtársam hivatkozott az alaptörvény 23. § ának 2. bekezdésére, amely a szinleges szerződésekkel kapcsolatos eljárásokat szabályozza és felhívta a figyelmet arra, hogy milyen lehetetlen helyzet keletkezhetik az elővásárlási jog gyakorlása esetén abban az esetben, ha a földmivelésügyi minister a 23. § 2. bekezdését alkalmazná. Én azt hiszem, hogy a szinleges szerződésekkel kapcsolatban bizonyos tiltó rendelkezéseket feltétlenül fel kell vennünk. (Farkasfalvi Farkas Géza : De nagyon !) Szinleges szerződésekkel szemben a törvénynek feltétlenül tartalmaznia kell szankciókat, mert egyébként maga az elővásárlási jog teljesen efemer, teljesen alkalmazhatlan joggá válik; (ügy van! JJgy van! a jobboldalon.) alkalmat nyújtana uton-utfélen olyanoknak, akik a törvény rendelkezéseit kijátszani akarják, a visszaélésekre. Épen azért a 23. § 2. bekezdése, amelynek gyakorlati jelentősége csakis a szerződőkkel kapcsolatban van, az én megítélésem szerint fenntartandó. Szóbakerült itt a felszólamlások során az alaptörvény 49. §-ának magyarázata kapcsán az a kérdés, vájjon az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak és a helyébe lépendő földmivelésügyi ministernek megvan-e a megtagadási joga a haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban akkor is, ha a haszonbérleti szerződést át nem veszi. T. Ház! Világos rendelkezése az alaptörvénynek az, hogy a Föidbirtokrendező Bíróságnak a haszonbérleti szerődéstől a tudomásulvételt megtagadni nincs jogában. Vagy átveszi a szerződést, vagy a szerződést jóváhagyja, de megtagadni jogában nincs, {ügy van a jobboldalon.) Itt félreértésre talán a 49. § utolsó bekezdésének egy kitétele szolgáltatott alkalmat, amely a megtagadás kifejezést tartalmazza, azonban világos és félremagyarázhatatlan a törvény szövege, hogy megtagadási joga nincs, csak átvételi joga. Mivel pedig természetszerűleg a jelen törvényjavaslat törvényerőre emelkedése esetén a földmivelésügyi ministert sem fogja megillethetni több jog, mint amennyi megilleti az alaptörvény alapján a Földbirtokrendező Bíróságot, a földmivelésügyi ministert sem fogja megillethetni a megtagadás joga, csak az átvétel joga. Méltóztassék megengedni, hogy mái* most Rassay t. képviselőtársamnak egy másik felvetett kérdésére is válaszoljak. Ö tudniillik kérte a földmivelésügyi minister urat, hogy ismertesse azokat a külföldi rendelkezéséket, amelyek az elővásárlás jogával kapcsolatosak. Abban a helyzetben vagyok, hogy Németországnak erre vonatkozó rendelkezéseit itt a t. Házban megismertethetem egészen röviden. (Rassay Károly: Mikor kelt?) 1918 május 15-én és ma is hatályban van. (Rassay Károly: Melyik területre terjed ki?) Kiterjed Poroszországra, kiterjed — majd rátérek — Bajorországra és kiterjed Németország több területére. A különbség az ottani állapot és a magyar állapot között két körülményben van. Az egyik