Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.
Ülésnapok - 1927-199
Az országgyűlés képviselőházának 199. ülése 1928 július 5-én, csütörtökön. 37 kikapcsolódik az a szempont, hogy itt olyan jogok gyakoroltatnak, amelyek végeredményében forma szerint, ha érdemben nem is, — mert a kormány ezt szándékolja a törvényjavaslat 6. §-ával kapcsolatban — elidegenítés esetében a kormányt megilletik. Ha pedig ez igy van, akkor ez & paragrafus leszáll a jelentőségnek arra a bizonyos mértékére, ameíy azt szerintem megilleti, és amely természetesen nyilvánvalóan ja vit az eddigi helyzeten egy fórum kikapcsolásával, de javit annak a jogi álláspontnak Ieszögezésével is, aminek következtében feltétlenül sokkal kedvezőbb, előnyösebb és világosabb lesz a helyzet az eddiginél. Épen azért a magam részéről nem is pártolhatom azokat a módositásokat, amelyeket az előadó ur erre a törvényszakaszra vonatkozólag előterjesztett. Az ő első modositása az, hogy kifejezetten kishaszonbérletek alakításáról legyen szó, felesleges, mert csak kishaszonbérletek alapításáról lehet szó, részben a bérlet teljes átvételével, részben pedis: azokkal a bizonyos 15 százalékokkal, amelyekkel szemben a bizottságban is, azon az állásponton voltam, hogy bizonyos idő múlva ezt az utóbbi jogot meg lehetne szüntetni, mert gazdaságilag tényleg zavarólag hatna. És ha előre tudja a közönség, hogy ez bizonyos idő múlva meg fog szűnni, akkor ebbe bele is fog nyugodni. Miután azonban a kormány ezt nem fogadta el, a magam részéről a kormány álláspontja előtt meghajloik. Ez tehát azért felesleges. A másik rendelkezés azonban az a bizonyos jogorvoslati rendelkezés, amelyet az előadó ur Kassay képviselő ur felszólalásával kapcsolatban terjesztett elő, szerény véleményem szerint szintén felesleges. Én nem voltam jelen a képviselő ur felszólalásánál és nem tudom miképen indokolta meg ezt a kívánságát, de feltételezem hogy azok után. amiket most elmondottam és ama felvilágosítások után, amelyeket most előterjesztettem arra nézve, hogy micsoda jog illeti meg a kormányt ennek a szakasznak az alapján, ebben a tekintetben be fogja látni, hogy revidiálandó az álláspontja. De azért sem helyes a jogorvoslati vonatkozású álláspontról^ beszélni, azért sem helyes az előadó nrnak a javaslata, mert itt ő javasol egy a 6. § 9. pontjának teljesen megfelelő szöveget, amely azt mondja, hogy: »amikor a haszonbérleti szerződés a törvény értelmében hatósági tudomásulvételre nem szorulna, illetőleg az elővásárlási jognak vagy a tudomásulvétel megtagadásának a törvény értelmében helye nem volna, akkor legyen az Ofb. ellen panaszjog«. Hát kérem, a haszonbérleti szerződések tudomásulvételénél — hogy ezt a szót használjam én is, helytelenségének ellenére — a helyzet másképen áll mint az elidegenítések esetén. Az elidegenítésekre vonatkozólag azt, hogy mikor nem gyakorolhatja az állam az elővásárlási jogot, szemben azzal a szerződéssel, e<ry részletes taxativ felsorolásban a törvény 28. §-a megmondja. Elnök: Figyelmeztetnem kell a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt. Neubauer Ferenc: Öt perc mes-h'osszabbitást kérek! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Húszat!) Elnök: Kérdem a t. Házat: méltóztatnak-e az öt perc mefirhosszabbitáshoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház hozzájárul. Neubauer Ferenc : A törvény 28. §-a és a novella 8. Va részletesen megjelöli ezeket az eseteket. Tgy vita leh Q t afelett, hogy az az illető elidegenítés, amelyről szó van és amelyre nézve egészen más jogot gyakorol a kormány, — t. i megtagadhatja akkor is a hozzájárulást, amikor az elővárárlás jogát nem gyakorolja, tehát egészeu más jelentőségű jogot gyakorol — akkor lehet szó arról, hogy egyik-másik ilyen rendelkezés figyelmen kivül esik, nem vétetik kellőleg figyelembe, mert hiszen a szerződés amúgy is eljárás alá tartozik. Ellenben a haszonbérleti szerződéseknél egy generális rendelkezést tartalmaz a törvény 49. §-a t amikor azt mondja : »Nem kell bejelenteni a mezőgazdasági földbirtok haszonbérbeadását, — tehát nem is a szerződést, magát a tényt — ha olyan körülmények forognak fenn, amelyek miatt az állam a földbirtok eladása esetében az elővásárlás jogát sem gyakorolhatná.« Ennek követ; keztében az egész matéria, az, amit az előadó urnák a szövege mond, kikapcsolódik és legfeljebb arról lehet szó, hogy olyan esetekben, amikor valamiképen nem helyesen eljárás alá vonatott valamiféle haszonbérleti szerződés, valakinek a hibájából, akkor tényleg nem is volna szüksége annak, hogy az a szerződés be legyen mutatva. Itt tehát a rendelkezés más. Egy nagyon minimális spácium marad meg. Spácium az átvétellel szemben olyan esetekben, amikor esetleg ilyen módon eljárás alá kerül az a szerződés annak ellenére, hogy nem tartoznék ide. Ez a minimális kvantum az én véleményem szerint teljesen figyelmen kivül hagyható, szemben azzal, amit azután előidézne — szerény véleményem szerint — ez a mndositás, amely t. i. megint módot adna arra, amit én akkor ki akartam kerülni, amikor az Ofb.-t igyekeztem és javasoltam a procedúrából kikapcsolni, hogy megint belekapcsolódik egy fórum, tovább tart a jogbizonytalanság és ennek következtében azután ebből mindenkinek csak kára van. Amikor a törvény rendelkezései szerint erről csak nagyon kivételes esetekben lehet szó, ezek a szempontok egészen máskép is kellőképen érvényesithetők, amire nézve a földmivelésügyi minister megnyugtató fórum annak következtében is, mert hiszen sokkal kevesebb jogot gyakorol a 6. § alapján. Ezeket a módositásokat a magam részéről feleslegeseknek tartom, szükségeseknek nem tartom, ezért kérem méltóztassanak azokat mellőzni. Elnök : Szólásra következik % Fitz Arthur jegyző : Ötvös Lajos ! Ötvös Lajos: T. Képviselőház! Malasits igen t. képviselőtársam egyik megjegyzésével kapcsolatban egészen röviden próbálom a tárgyi igazságot megvilágítani. Malasits t. képviselőtársam az ő kerületének földbirtokrendezési eljárási eredményeiről beszélt és szegény embereket emiitett meg, akiktől az ingatlanokat elvették, a célvagyont pedig érintetlenül hagyták. Abban a helyzetben vagyok, hogy kijelenthetem, hogy a győri püspök, aki ebben a földreform-eljárásban érdekelve van. semmiféle tekinteíben abszolúte nem avatkozott bele a földbirtokreform eljárás sorába, papjait is ugy instruálta, hogy ez a törvényes intézkedés szociális szükségesség, tehát még a kisebb egyházi javak védelmezésében se menjenek túl a megengedhetőség határán. Felfogásának végső eredménye az, hogy a püspökség földbirtokának egyötöd részét földbitrokpolitikai célokra vették igénybe. Tudjuk, hogy a magyarországi földbirtokterület egytizenhatod részét mobilizálták, ehhez a győri püspökség földbirtokának egyötöd részét adja. Ha most számításba vesszük, hogy az 1896-ik évi összeírás alkalmával a győri püspökség évi jövedemét az összeíró bizottság 142 ezer koronában állapitotta meg és ebből a 142 ezer koronából 120 ezer korona kamatjövedelem volt, úgyhogy a földjövedelemre
