Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-199

Az országgyűlés képviselőházának 199. ülése 1928 július 5-én, csütörtökön. 31 ték Magyarország ügyét és haladását előre; és semmi ok és semmi akadály nines abban a tekintetben, hogy mi is beleilleszkedjünk ma ebbe a helyzetbe. Elismerem, hogy annakidején, amikor ez a földreform megkezdődött, nehéz viszonyok vol­tak, köd ülte meg azt az egész elvégzendő mennyiséget, amely előtt a kormány állott, ak­kor tehát igenis kellett bizonyos rendszabá­lyokat életbeléptetni, amelyek azonban később elmaradhattak volna. Ma már körülbelül tisz­tán áll előttünk a helyzet, világosan látjuk a teendőket, leszűrtük a tapasztalatokat és ezek­nek a tapasztalatoknak hatása alatt vissza kell térnünk a nemzeti jog eszméjéhez. És ha én is elismerem azt, amint Rassay képviselőtársam is elismerte velem együtt, — mert mi is ehhez az országhoz ragaszkodó hű magyaroknak valljuk magunkat, akik minden tekintetben kivánjuk ennek az országnak a fel­virágzását — hogy a nemzeti eszme fontos té­nyező, egyúttal elismerjük azt is, hogy igenis ebből a szempontból lehet és van helye bizo­nyos megkötöttségnek. Én sem hangoztatom ál­talában a teljes szabadságot ezen a téren. À mi óhajunk csak az, hogy ez a megkötöttség hatá­rozott jogi kritériumok által legyen korlátoz­va; hogy ne legyen protekció, hogy ne legyen | alkalom arra, hogy itt megint a haszonélvezeti jogok és szerződések ltoörül kifejlődjék egy ipar, a protekciónak az ipara, hogy minden haszonbérleti szerződésnél a minister urat megostromolják. Igenis, ha ugy alakulna ki a helyzet, hogy mintegy automatikusan mennének az ügyek és olyan köztudat volna, hogy nem kell a mi­nisterhez menni, mert ha abban a haszonbér­letig szerződésben nem lehet semmi kifogásolni valót találni, akkor az automatikusan rendben van, és akkor a ministeriumnak ellenőrzési és felügyeleti szempontból nincs alkalma abba beleszólni, mondom, ha a köztudat igy volna, akkor rendben volna. De fájdalom, az eddigi előzmények nem tanítanak bennünket erre. Mert ha visszaemlékszem arra, hogy a mozinál is ki kellett mutatni a megbízhatóságot, ki kel­lett mutatni a trafiknál is, és ha visszaemlé­kezem arra, hogy a mozinál az angol ezredes, Stead ezredes egyszerre megbízhatóvá lett, mert 20 mozit kapott v és ha — amint épen ma olvasom — már a tórnatanitásnál is a meg­bizhatóságot állítják oda kritériumnak, akkor én ezt gummiszakasznak tartom; olyan gummi­szakasznak, amelyek segítségével kedvezménye­ket lehet adni, szolgálatokat Lehet jutalmazni, és nem általános szempontok szerint fognak igazodni és eligazittatni ezek a kérdések, ha- ; nem aszerint, hogy minél hatalmasabb protek­tor fog ott állani a minister urnái, és már elő­zetesen fogják keresni azokat a módokat és eszközöket, amelyéket a minister úrral szemben fognak alkalmazni egy-egy ilyen haszonbérleti szerződés jóváhagyása vagy megtagadása körül. Mi, akik ezen az oldalon ülünk, teljes mértékben méltányolunk minden nemzeti szem­pontot, de ismétlem, a nemzeti szempontot ; összekötjük a jog szempontjával. A jog szem­pontja különbözik a protekcionizmus szem­pontjától. Amikor azt állitjuk, hogy azt a pro­tekcionizmust, amely itt gazdasági téren ural­kodik, beleviszik azokba a kérdésekbe is, ame­lyek a joggal függnek össze, s amikor azt lát­juk, hogy ez a kormány minden téren centrális hatalmat vesz a maga kezébe ugy, hogy maga a minister ur — amint mondotta — sokallja ezt, akkor mi ezt a centrális hatalmat nem akarjuk egy kézbe tenni, hanem intézményesen akarjuk felállitani azokat a jogokat és korlá­tokat, amelyek egy jog megadása vagy meg­tagadása körül alkalmazandók. Ez csak a mi jogtiszteletünknek és törvénytiszteletünknek a következménye. Ilyen módon akarjuk mi ezt a magyar államot és ezt a magyar földet is meg­óvni; nem különleges rendszabályokkal, hanem mindenkire egyformán kötelező, egyformán álló jogszabályokkal. S azt hiszem, nem lehet tőlünk rossz néven venni, hogy mi demokraták a jogok érvényesí­tését és a jogok uralmát kivánjuk minden té­ren és sohasem vagyunk merev és elméleti dok­trinaire-ek, hanem mindig a gyakorlati hely­zethez alkalmazkodunk. Ez a gyakorlati hely­zet azonban sohasem jelent lecsúszást arról az erkölcsi magaslatról, amelyen állunk és ame­lyen állva ebben az esetben is követeljük, hogy a jog uralma helyreállittasséik 1 . Nem fogadom el a szakaszt. (Élénk helyes­lés a szélsőbaloldalon. — Szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Malasits Géza! Malasits Géza: T. Képviselőház! E szakasz még az előadó ur módosításaival sem fogadható el szamunkra, mégpedig azért nem, mert első­sorban is nem őszinte. Nem őszinte, mint ahogy az előbbi szakasz sem volt őszinte az elővásár­lási jog tekintetében. (Ellenmondások a jobb­oldalon.) Ez a szakasz valakik ellen irányul, valakiket lehetetlenné akar tenni abban, hogy akár nagy-, akár kisbérieteket kapjanak. Egé­szen őszintéin megmondom, hogy tegnap a fe­lekezeti kérdést belevittem ebbe a dologba, mégpedig' azért, mert erre Csontos igen t. képviselőtársam egyenesen provokált. (Csontos Imre: Milyen szavaiklkai <?) Azt mondotta Cson­tos igen t. képviselőtársam, meg kell vizsgálni azt, hogy kinek adunk földet, a nemzethűség szempontjából, meg kell vizsgálni a nemzeti megbízhatóság szempontjaiból, hogy ki kapjon földet. E paragrafus szerint pedig a minister ur, illetőleg a földmivelésügyi ministerium fogja megvizsgálni, hogy nemzethűség, nemzeti meg­bízhatóság szempontjából ki alkalmas arra, hogy kisbérletet szerezzen magának. Ez az, ami miatt ez a szakasz számunkra elfogadhatatlan. Mert az; utolsó 8 esztendő ta­pasztalata arra tanított meg bennünket, hogy minden egyes ilyen alkalomnál részben politi­kai, részben felelkezeti szempontokat vettek figyelembe. Legyen szabad csak arra rámutat­nom, amire itten már Bródfy igen t. képviselő­társam is rámutatott, hogy a trafikoknál, a moziengedélyeknél, az italmérési engedélyek­nél a nemzethűség és a nemzeti megbízhatóság szempontjai döntöttek, és csodálatosképen szer­vezett munkás csak a legritkább esetben jutott ehhez a joghoz, vagy egyáltalában nem jutott hozzád azonkívül egy bizonyos felekezet sem jutott ehhez a joghoz, sőt ellenkezőleg, azt el­vették tőle. A minister ur ma feláll és felhábo­rodásában azt mondja, hogy csak a rétmlátás mondhatja azt, hogy egy bizonyos felekezettel szemben akarják ezt a törvényt alkalmazni. T. minister ux, én nem tudom, átnézte-e az Ofb. aktáit. Én csak a magam kerületéről beszélek, arról a Ikerületről, amelyet másodízben van szerencsém itt a Házban képviselni. Győr vár­megyében tapasztaltuk azt, hogy a nagybir­tokokkal és az egyházi birtokokkal rendkívül szőrmentén bántak, sőt egyizben a város depu­tációját voltam kénytelen a minister úrhoz ve­zetni é!s kérni, tegye lehetővé, hogy azt az egyetlen legelőt, amely a kisemberek számára

Next

/
Thumbnails
Contents