Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-199

30 Az országgyűlés képviselőházának 199. ülése 1928 július 5-én, csütörtökön. látszata, amellyel azonban soha ne éljen a minister ur, mert bármikor fog vele élni, mindannyiszor hozzá fog: tapadni az a lehetőség", hogy azzal helytelenül élt és a közérdeket, azonfelül pedig az állampolgárok jogos magánérdekeit m megsértette. Teljesen csatlakozom Rassay Károly mélyen t. képviselőtársam és barátom azon felfogásához, hogy a minister döntésével szemben ugyanúgy jogorvoslatot kell adni a közigazgatási birósághoz, mint ahogy az elővásárlási joggal való helytelen élés kérdésében a jogorvoslat megadatott. Ezek volnának azok a lehetőségek, amelyek a magánjogba való súlyos és indokolatlan beavatkozást annyira, amennyire tűrhetővé teszik. Nem vagyok azonban abban a helyzetben, hogy a proponált törvényszakaszt ebben az alakban elfogadjam. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Rubinek István előadó: T. Képviselőház! Rassay Károly t. képviselőtársam és az imént Baraos Marcell igen t. képviselőtársam is kifogásolták a törvényjavaslat 7. §-át jelenlegi formájában és kifogás tárgyává tették azt, hogy a földmivelésügyi ministernek a haszonbérleti szerződések tudomásulvételét megtagadó határozata ellen, amennyiben ez a jog törvényellenesen gyakoroltatik, panasznak helye nincs. Tekintettel arra, hogy az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatban ugyanezen törvényjavaslat a jog törvényellenes gyakorlása esetén panaszjogot ad a földmivelésügyi minister határozata ellen a Földbirtokrendező Birósághoz, további vitáknak elkerülése céljából — a magam részéről Rassay Károly t. képviselőtársamnak ezen kifogását indokoltnak találva, — vagyok bátor egy indítványt előterjeszteni, amely honorálja Rassay Károly es Baracs Marcell t. képviselőtársaim ilyen természetű kifogásait, s amely a következőképen szól (olvassa): »Indítványozom, hogy a 7. §-hoz uj bekezdés gyanánt a következő szöveg vétessék fel: Azon az alapon, hogy a haszonbérleti szerződós bemutatásának a törvény értelmében helye nincsen, vagy hogy a haszonbérleti szerződés tudomásulvétele a törvény értelmében meg nem tagadható, az érdekelt fél a földmivelésügyi minister határozata ellen panasszal élhet az Orszápos Földbirtokrendező Birósághoz. E panaszra egyébként a 6. § 9. pontja nyer alkalmazást.« Tisztelettel kérem, méltóztassék a javaslatot elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T.- Képviselőház! A mélyen t. előadó ur imént előadott módosításához mindjárt hozzászólok. A magam részéről nem helyeslem azt, hogy a panaszjogot a FÖldbirtokrendező Birósághoz méltóztatik javasolni és nem a Közigazgatási Birósághoz. A földíbirtokrendező Biróság ellen nekünk általános súlyos panaszunk van. Általános súlyos panaszunk az, hogy ott sem anyagi jogi szempontból, sem alaki jogi szempontból nincsenek meg azok a garanciák, amelyek az igazságszolgáltatást megfelelővé teszik. (Farkas István: Az Ofb. úgyis megszűnik! —Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Még ahogy megvan is, az Országos Földbirtokrendező Biróságban nincsenek meg azok a garanciák, amelyek a jogszolgáltatáshoz fűződnek. Ez általános panasz. Azt hiszem, hogy a mélyen t. Képviselőháznak olyan tagjai között, akik ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak, s akik nem egyoldalúan, hanem objektive birálják el ezt a kérdést, nem fogok súlyos ellenmondással találkozni, amikor megállapítom, hogy az Országos Földbirtokrendező Biróság mint intézmény nem vált be. Meg is lehet állapítani, hogy miért nem vált be. Azért nem, mert egy birós"ág, amely alakilag nincs semmiféle komoly jogszolgáltatási motívumhoz kötve, nem válhat be. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Ha a Földbirtokrendező Biróság a polgári perrendtartás szabályai szerint járt volna el, akkor egy megfelelő intézmény alakulhatott volna ki belőle. (Farkas Gyu-la: Akkor még ma sem volna befejezve az eljárások tizedrésze sem!) T. képviselőtársam, engedelmet kérek, a polgári perrendtartás szabályait alkalmazni lehetett volna erre a különös esetre. Én nem vagyok tisztán elméleti paragrafus-lovag, aki lovagolok a szakaszokon, de bizonyos, hogy a polgári perrendtartásnak kipróbált szabályai vannak, amelyeknek a földre vonatkozólag abban az irányban kellett volna módosulniuk, hogy az eljárás gyorsabb és simább legyen. Igen t. képviselőtársam is, aki gyakorlati jogász, megadhatja nekem azt a tanubizonyitványt, hogy a Földbirtokrendező Biróság épen azáltal, mert nagyon labilis szabályok szerint csinálta a maga dolgát, azért, mert nem volt törvényben statuálva az a processzuális eljárás, amelyet neki alkalmaznia kellett volna, nem vált be a gyakorlatban annak az intézménynek, amellyel talán elméleti elgondolásban annakidején megindittatott. Valljuk meg azt magunk között, — nincsen semmi ok. hogy ezt eltagadjuk — hogy ez az intézmény nem vált be, és amikor ezt megállapítjuk, akkor keresni kell a módot és alkalmat, hogy ezeken a dolgokon segíthessünk. Most pedig, amikor a mélyen t. előadó ur Rassay Károly t. barátom felszólalását honorálva, megad itt egy panaszjogot a földmivelésügyi minister határozatával szemben, a helyes és tökéletes az lett volna, ha ez nem a Földbirtokrendező Bírósághoz, hanem a Közigazgatási Birósághoz megy, amely biróság viszont az általános tudat szerint minden tekintetben tökéletesen hevált intézmény, amelybe a magyar állampolgárok a maguk bizalmát helyezhetik. Ezzel a módosítással kapcsolatban ezeket voltam bátor előadni. Ami mármost magát a szakaszt illeti, méltóztassanak megengedni, hogy itt is felelevenítsem ugyanazokat a szempontokat, amelyek az előbbi szakasznál fennállottak, és nevezetesen a magam szempontjából reflektáljak azokra a felszólalásokra, amelyek a nemzetpolitikai szempontokat a jogi szempontokkal itt szembeállították. Énszerintem a nemzeti eszme a jog eszméjével ellentétbe nem kerülhet. A nemzeti eszmének és a jog eszméjének azonosnak kell lennie. A jog épen arra való, hogy a nemzeti politikát jogszabályokkal körülbástyázza és körülövezze. Ahol a nemzeti politika szembekerül, vagy ellentétbe kerül a joggal, ott baj van, és pedig azért,, mert ott a hatalmi jog, a hatalomnak a jogtalansága kerül szembe a jognak a hatalmával. Én pedig ezeket harmóniában szeretem látni. Nagyon szomorú, ha a nemzetnek joga nem képes beleilleszkedni a nemzet egyéb tekinteteibe. Én mindig a nemzeti., az emberi és a jogi eszmét egy közösségben akarom látni, különösen Magyarországon, ahol ez a tradíció, ahol a régi magyar nemesi és történelmi osztálynak tagjai épen ezáltal vit-