Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-199

Az országgyűlés képviselőházának 199. metországban ugyanez; a példa és mindenütt a világon, hogy a felszabadult ipari tőkék bizonyos romantikus vonatkozásokban is, bizonyos társadalmi közmegbecsülés keresésével is ... (Haller István: Angliában vadászterületek lettek a birtokok; abban maradt a mezőgazdaság!) % képviselőtársam, ne méltóztassék azt mondani, hogy az angol földbirtokok azért lettek vadászterületek, mert az ipari tőke belement, mert higyje el, (hogy senki nem fogja osztani önnek ezt a felfogsát. Épen azóta kezdődött modern mezőgazdaság az angol földbirtokokon! (Haller István: Most kezdenek visszatérni a régi állapotra! — Zaj.) A cukorrépatermelés csak most kezdődik, (Haller István: Igen!i) mert eddig nem termeltek, de nem azért, mert vadászterületek voltak. (Fábián Béla: Tönkrement a cukornád!) Nem tudok belemenni ezekbe az elvi kérdésekbe, mert még egypár praktikus megjegyzést kivánnék tenni a javaslatnak ehhez, a szakaszához. (Halljuk/ Halljuk!) A haszonbérletek szempontjából a megkötöttséget még kevésbé tudom koncedálni, mint a tulajdonjog szempontjából. Nem is forognak fenn azok a, mondjuk, látszólagos, vagy teszetős, plauzibilis indokok, amelyek az előbbi szakasznál fenforogtak. Már itt rá kell azonban mutatnom arra, hogy a garanciák és a jogorvoslatok kérdése ennél a szakasznál egyszerűen el lett ejtve. Mert mig a másiknál az elővásárlási jog gyakorlása kérdésében vagy a jóváhagyás kérdésében még meghagytak egy apelláta fórumot, ahol legalább a jogi szempontok nyernek elbirálást, addig a földmivelésügyi minister urnák a 7. §-ban leszögezett, illetőleg most ráruházott joga teljesen inapellábilis- (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Bocsánatot kérek, a haszonbérlet kérdése ma nagy kenyérkeresetiforrás Magyarországon. A tulajdonosok megitélik, hogy kinek adják haszonbérbe a maguk ingatlanait és elsősorban és egyedül ők jogosítottak ezt megitélni. Akkor, engedelmet kérek, ez a kérdés egyszerűen kiesik innen a jogorvoslati elgondolásból és kizárólag a földmivelésügyi minister ur hatáskörébe kerül. Bocsánatot kérek, ezt talán még a földmivelésügyi minister ur maga sem gondolta és nem kívánta a maga részére statuálni. A kérdés tényleg ugy áll, hogy ebben a kérdésben nincs jogorvoslatnak helye, sőt még az a hires tanácsadószerv sem tud működni, amellyel szemben én közjogi aggályaimat elmondtam, és aggályaimat senki még meg sem próbálta megcáfolni. Ilyen^ körülmények között újra psak arra a konklúzióra ' tudok jutni,, amelyre jutottam az 1., 2. és 6. §-nál, épen ezért tisztelettel kérem ennek a szakasznak teljes mellőzését. Amenynyiben pedig azt az igen t. minister ur fentartani kivánja, akkor méltóztassék módot adni arra, hogy utólag korrigáltassák, hogy legalább az elvi, jogi kérdések tárgyában, abban a kérdésben, hogy egyáltalában a konkrét esetre van-e joga a minister urnák intézkedni, valami apelláta, valami fellebbezési fórum rendelkezésre álljon. T. Ház! Még csak egy megjegyzést. A magam részéről kénytelen vagyok elhárítani azt a több oldalról hangoztatott, jogi felfogást, hogy földbirtokpolitokai kérdéseknél a politikum mellőzi a jog szempontjait* Ezt tegnap délután óta most már több izben méltóztattak hangoztatni. Figyelmeztetem a t. Házat és t. képviselőtársaimat, hogy ennél szerencsétlenebb megállapítások már régen hangzottak el a magyar Képviselőházban. (Ugy van! Ugy ülése 1928 július 5-én, csütörtökön. 27 van! a szélsőbaloldalon.) A Népszövetségnél! folyó genfi tárgyalásoknál a magyar delegáltaknak leghatalmasabb argumentuma volt, hogy a jogi szempontokat kétségtelenül honorálni kell. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Most ezzel szemben jelentéktelen, komolytalan, nem lényeges kérdésekben a t. túloldalról egymásután állnak fel képviselőtársaim — közöttük olyan is, aki személyileg egyéb minőségében exponálva van az optánsperben — és hangoztatják azt a jogi tételt messzehangzóan, hogy földbirtokpolitikai kérdésekben a politikum szempontjai irányadók és a jogi szempontoknak deferálniok kell. (Zaj. — Simon András: Mind a kettőnek kell érvényesülni! — Fábián Béla: Titulescunak adnak érveket itt a Képviselőházban? — Jánossy Gábor: Nem ilyen mereven állitották be! Különben én sem osztom! — Zaj. — Elnök csenget.) Akkor én már jó szolgálatot tettem, mert módot nyújtok az illető uraknak, hogy korrigálják kissé elhamarkodott kijelentéseiket. Ne méltóztassanak arra hivatkozni, hogy: hja kérem, aban a konkrét esetben kártalanítás nélkül vették el az ingatlanokat. Ez már alárendelt, másodrangú szempont, mert hogy hol végződik a politikum határa, amelyet csak a nemzet legfőbb életérdeke szabályoz, azt itt nem fogjuk tudni eldönteni. • Amely pillanatban lecsúszom arról az alapról, amelyen a jogi szempontokat, a teljesen egyenlő elbánás elvét kell mindenek fölé helyeznem, abban a pillanatban ingatag talajra csúsztam, amely ingatag talajon — attól tartok — olyan érdekek fognak összetörni, amelyeknek pusztulását a t. képviselő urak legkevésbbé kívánják. Ha azonban fel fogják használni az itt elhangzott argumentumokat, akkor ne méltóztassék a nyolc év óta jól ismert recepttel az ellenzékre hárítani a felelősséget, hanem méltóztassanak azt saját könnyelműségüknek tulajdonítani, amikor ilyen kérdésekben meggondolás nélkül ilyen jogi elveket dobnak a közvélemény elá (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Az előadó ur kivan szólni. (Szabó Sándor: Én szót kértem!) Rubinek István előadó: Módosító indítványt kivánok előterjeszteni, jelentkeztem már Rassay t. képviselőtársam felszólalása előtt. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) T. Ház! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Indityányozom, hogy a 7. § második^ sorában az »és« szó töröltessék — r stiláris módositás — és helyébe vessző tétessék. Javaslom továbbá, hogy a harmadik sorban az »átvétele« szó után »és kishaszon bérletek alakítása« szavak tétessenek. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon; Mi azf) A haszonbérletek átvételére ad jogot ä paragrafus a földmivlésügyi ministernek. E jog mellé iktattassák be a kishaszonbérletek alakítására vonatkozó jog is. (Rassay Károly: Ez benne van az alaptörvényben, csak korlátozva! Most korlátlanul lesz benne?)^ Nem, ugyanúgy korlátozva, mint az alaptörvényben. (Rassay Károly: Akkor hivatkozás legyen az alaptörvényre!) Épen azért kell itt ezt bevenni, hogy semmi félreértés ne legyen. Ezért kell ebbe a szakaszba is felvenni azt, hogy ez a jog a kishaszonbérletek alakítására is vonatkozik. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Szilágyi Lajos! (Zaj a szélsőbal- és a jobboldalon.) 4*