Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-199

Az országgyűlés képviselőházának 1Í9. ülése 1928 július 5-én, csütörtökön. titási jog körét kiszélesítjük és igy lehetősé^ get nyitunk arra, hogy a valódi, az igazolt igények minden garancia fentartásával kielégíthetők legyenek. Ami ennek a szakasznak rendelkezését illeti, azt kell mondanom, hogy ez bizonyos vonatkozásban a tulajdonjognak még élesebb körülhatárolása és korlátozása, mint az előző szakasz, rendelkezése, mert hiszen azokat az argumentumokat, amelyekkel én nem értek egyet és amelyeket nem világítottak meg kellőleg a túloldalról, de a melyeket felhozták a föld eladásánál, az ingatlan tulajdonjogának átváltozásánál, a legkevésbbé lehet itt felhozni akkor, amikor a haszonbérleti jogról van szó. (Ugy van! a szélsőbaloldalon,) A haszonbérleti abszolúte a felek bizalma alapján Létesül. A haszonbérleti jognál nem elegendő az, amit a tulajdonjog, a tulajdonváltozás elbírálásánál Haller képviselőtársam és a minister urak is mintegy jövendő zsinórmértékül odaállítottak. Azt méltóztattak mondani, szükséges, hogy az illető egyén alkalmas legyen a gazdálkodásra, másrészről pedig, hogy ne spekulációs célból vásárolja meg az ingatlanokat. Sajnos, nem tudom ezt a kritériumot elfogadni azért, mert teljesen bizonytalan. Mit jelent az, hogy alkalmas legyen? Ezt nem tudja nekem <• senki sem, megmondani. Milyen szempontból legyen alkalmas*? Szakszerűség szempontjából legyen alkalmas, vagy erkölcsi szempontból ' legyen alkalmas, amit talán a községi elölj áiróság erkölcsi bizonyítványa igazol

1

! Vagy politikai szempontból legyen alkalmas, amit a főispán igazol, vagy pedig pártszempontból legyen alkalmas 1 Milyen szempontból legyen alkalmas azon az egyetlen egy nagy alkalmasságon kivül, hogy ennek az országnak adófizető, polgára és fedhetetlen előéletül (Jánossy Gábor: Ez igen!) Ezen túlmenőleg én nem tudok felállítani ilyen kritériumot, mert nem tudok találni a jó Istenen kivül birót, aki meg tudja Ítélni az alkalmasságot. (Csák Károly: Ha például egy külföldi részvénytársaság jön ide!) T. Képviselőtársam, már tegnap ilyen időtájban elmondottam, hogy egészen külön elbírálás alá vagyok hajlandó venni a külföldi állampolgárok birtok szerzési kísérleteit és ügyeit, .szigorúan körülhatárolva, Erre igenis van példa. (Pesthy Pál igazságügy minister: De nincs mód! — Kabók Lajos: Nem merik! — Zaj és ellenmondások jobbfelől. — Farkas István: Külföldi polgárral szemben nem lehet, magyar polgárral szemben nem lehet!) Amennyiben ilyen rendelkezés fennáll, én arról e pillanatban nem tudok kritikát mondani, mert nem tudom megítélni, hogy pro futuro is fennáll-e ilyen rendelkezés, vagy csak visszamenő jogviszonylatban áll fenn, — mondom, ezt nem tudom ebben a pillanatban eldönteni, tehát nem vitatkozom. De annál indokoltabb, hogy vigyázzak, hogy idebenn a belső állampolgárokat ne hozzam hátrányosabb helyzetbe, mint amilyenben a külföldi állampolgárok vannak. Hja pedig ez így van, akkor bocsánatot kérek, azt hiszi a t. minister ur, hogyha a triaroni törvény ugy szól, akkor nem fogják megtalálni a retorziónak a módját, ha ilyen kerülő utón fogjuk akarni megakadályozni az idegenek birtokszerzését! De, hogy a szakszerűség szempontjából való alkalmassághoz visszatérnek, itt van előttem a két alaptörvény: az 1920 : XXXVI. törvénycikk és az 1924 : VII. törvénycikk; ahol vannak bizonyos kategóriák felsorolva, amelyek az alkalmatosság tekintetében mintegy zsinórmértékül szolgálnak. Ott van például" a közalkalmazottak és a hivatásos katonák kategóriája, akiknek ügyleteihez egy bizonyos körön belül nem kell jóváhagyás és nincs elővásárlás. Engedelmet kérek, lehet komolyan azt mondani, hogy a földbirtokszerzésre való alkalmasságot a törvényhozás a közalkalmazottakra nézve minden további nélkül megtaláltál S megtalálta a haszonbérletek szempontjából arra a hivatásos katonára nézve, aki soha életében azon az egyen kivül talán, hogy a földön keresztülmasirozott, a földdel semmiféle nexusba nem került, ha csak nem rekvirált a háborúban! Ez mutatja azt, hogy nem őszinte a törvény rendelkezése, mert ha azt méltóztatnék kimondani, — ezt is helyteleníteném, rögtön meg is mondom, miért — hogy annak van joga földet szerezni, aki elméleti, vagy gyakorlati működésével, annak helyes megművelésével jogot, igényt szerzett, hivatottságot szerzett, akkor ezt még lehetne valamiképen védeni. De amikor egy magasabb megbízhatósági szempontból állítunk fel kritériumokat, ennek a törvénynek az őszintesége legalább is erősen kétségbevonható és akkor nem szükséges az, hogy a betűk mondják meg nekünk, hova tendál ez a törvényjavaslat, akkor látjuk magából a törvényjavaslatból, hogy egy bizonyos kategória felé, az állampolgároknak nem mondom, hogy felekezet szerint osztva, nem mondom, hogy politikai meggyőződés szerint osztva, nem mondom, hogy — az uj terminológiát használva — a középosztály szempontjából fontos megkülönböztetésénél fogva, de mégis egy bizonyos rétege ellen tendál a törvényjavaslat intézkedése. Ami pedig azt illeti, t. Ház. hogy olyan kapja a földet, aki nem spekulációs célból akarja azt megvenni, itt megint meg kell állanom egy pillanatra. Mert mi az: spekulációs cél! Eldarabolást! (Kuna P. András: Nyerészkedésre!) Nyerészkedési célra! Bocsánatot kérek, aki egy kapitalista társadalmi rendet véd, és Oroszországba küld minden olyan embert, aki nem akar a kapitalizmus szabályai szerint élni. annak nem lehet ilyen elveket vallani. Mit gondolnak, t. uraim, hogy amikor a tőke és pedig egy hatalmas tőke belemegy egy üzletbe, mégpedig egy kockázatos üzletbe, — hiszen önök mondják, hogy a föld kockázatos üzlet — azért megy bele, hogy romantikusan szerezzen magának három hársfát, vagy szerezzen egy nyárfasort, hogy azon középkori bricskán áthajtson! Azért megy bele, mert gazdasági exisztenciát akar magának teremteni. (Csák Károly: Nemcsak!) Nemcsak! Nem tudom egy köztisztviselőnél sem, miért megy a köztisztviselői pályára, azért, mert nagy hivatást érez, vagy pedig kenyeret akar magának biztositani! (Farkas István: Biztos állás és nyugdíjas!) Hivatkoznak arra, hogy más államokban is vannak bizonyos tulajdonkorlátozások. Lehet. Természetes dolog, hogy vannak bizonyos speciális intézkedések, amelyek & felmerült hátrányokat akarják kiküszöbölni. Nagyon le lettem volna kötelezve, ha a minister ur azoknak a lényegét ismertette volna- Hiszen az, a feladatunk, amidőn törvényt alkotunk, hogy nézzünk szét kissé szélesebb körben is, mintsem azon a bizonyos jelszavak által kitaposott ösvényen haladjunk, ahol bandukolunk és tévelygünk nyolc év óta. De ha méltóztatnak Angliára hivatkozni, mint példára, Anglia mezőgazdaságának emelkedését az jelentette, hogy a felszabadult ipari tőkék elhelyezkedtek a mezőgazdaságban. Né-