Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.
Ülésnapok - 1927-199
Az országgyűlés képviselőházának 19 őrizni azt, hogy miképen, a törvény szellemében hajtja-e végre azTTa rendelkezést, vagy attól eltérőleg, ahol felelősségre tudjuk vonni azt a ministert, ha nem ugy alkalmazza a törvényt, amint azt a törvényalkotó intenciálta — ezt a kérdést bÍróságra bizni teljesen lehetetlenség. Ezekben óhajtottam csak egészen röviden válaszolni az előttem elhangzott felszólalásokra ós most csak arra óhajtok még hivatkozni, hogy alig van Európának nemzete, ahol az elővásárlási jog, sok helyen sokkal szigorúbb rendelkezések keretében, mint ahogyan azt intencionálja a jelen törvényjavaslat, meg nem volna. Kérem a szakasznak az általam javasolt módosításokkal való elfogadását. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A házszabályok 204. §-a alapján a földművelésügyi minister ur ismételten kivan szólni! Mayer János földmivelésügyi minister: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Tisztelettel kérem az előadó ur által beterjesztett két módosító indítványnak és Farkas Gyula képviselőtársam stiláris módosításának elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. A 6. § 1. és 2. pontjával szemben az előadó ur, a 3. ponttal szemhen pedig Farkas Gyula képviselőtársunk terjesztett elő indítványt. A szakasz többi részét nem támadták meg elleninditvánnyal, azt tehát elfogadottnak jelentem ki. Az 1. ponttal szemben áll az előadó ur szövegezése, amely szerint a második mondata kihagyassék. Kérdem tehát a t. Házat, níéltóztatik-e az 1. pontot a bizottság szövegezésében elf ogadni, szemben az előadó ur szövegezésével, igen vagy nem 1 ! (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a bizottsági szöveget fogadják el, méltóztassanak felállani! (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház. a bizottsági szöveget elvetette és az 1. pontot az előadó ur szövegezésében fogadta el. A 2. ponttal szemben áll ugyancsak az előadó ur szövegezése, amely stiláris módosítás és a 13. §-ra való utalás helyett a 14, §-ra való utalás felvételét kéri. Kérdem: méltóztatnak-e a 2. pontot a bizottság szövegezéséiben elfogadni, szemben az előadó ur módosításával, igen vagy nem 1 ? (Nem!) A Ház a bizottsági szöveget elvetette és a 2. pontot az előadó ur szövegezésében fogadta el. Kérdem most, méltóztatnak-e a 3. pontot a bizottság szövegezésében elfogadni, szemben Farkas Gyula képviselőtársunknak azzal az indítványával, hogy a »vármegyei« szó a szövegből kihagyassék, igen vagy nem? (Nem!) A Ház a bizottsági szöveget elvetette és a 3. pontot Farkas Gyula képviselőtársunk szövegezésében fogadta el. Amint az előbb enuciáltam, a szakasz többi részét a Ház változatlanul elfogadta. Következik a 7. §. Fitz Arthur jegyző (olvassa a törvényjavaslat 7. §-át). Elnök: Szólásra következikl Fitz Arthur jegyző: Rassay Károly! Rassay Károly: T. Ház! Mély tisztelettel kérem az elnök urat, hogy talán méltóztassék a szünetet elrendelni, mert hiszen a magam részéről kérném a Ház szives hozzájárulását 9. ülése 1928 július 5-én, csütörtökön. 23 ahhoz, hogy esetleg továbbszólhassak a szakaszhoz. (Helyeslés.) Elnök: Ennek nincs semmi akadálya, bár nem hagyhatom szó nélkül a képviselő urnák azt a kifejezését, hogy: »a szünetet«, (Derültség.) mert a házszabályok szerint nem jár szünet. (Zaj.) Mindazonáltal az ülést tíz percre felfüggesztem. (Felkiáltások: Éljen az elnök!) (Szünet után.) (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Rassay Károly képviselő urat illeti a szó. Rassay Károly: T. Ház! Tisztelettel kérem a tanácskozóképesség megállapítását. Elnök: A képviselő ur beszédét már délelőtt megkezdette. Rassay Károly: Nem kezdettem meg, mert amikor felhivattam, a beszéd megkezdés előtt tisztelettel szünetet kértem, amit az elnök ur elrendelt, mielőtt még beszédemből egy szót is szóltam volna. Elnök: Minthogy a Ház nem tanácskozóképes, az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Rassay Károly képviselő urat illeti a szó. Rassay Károly: T- Ház! A törvény jayaslat 7. §-a ugyanabból az elvi elgondolásból indul ki, mint amelyre a javaslat 6. ^-a^ felépíttetett: hasonlóképen korlátozása a magánjognak. Legyen szabad ebből az alapgondolatból kiindulva pár reflexiót tennem azokra az elhangzott beszédékre, amelyekkel az igen t. igazságügyminister ur, a földmivelésügyi minister ur és az előadó ur a 6. §-nál megindult vitát lezárni szívesek voltak. A 6. § vitájában felszólalt több képviselőtársamnak, de a minister uraknak beszédéből is kicsendült az az aggodalom, hogy rossz szolgálatot tesznek azok, akik ezeknél az intézkedéseknél felekezeti szempontból vagy a demokrácia szempontjából kritizálnak. Egyik aggodalom sem áll meg a t. felszólaló urak szavai szerint, hiszen különösen ami a felekezeti szempontot illeti, — amint a földmivelésügyi jninister ur mondotta — ez csak rémlátás, mert tulaj donképen egyetlen szóra sem, lehet alapítani ezeket a kifogásokat. (Mayer János földmivelésügyi minister: így van!) Nagyon könynyen felelhetnék a minister urnák, ha idézném azokat a különböző rendeleteket és törvényeket, amelyek éveken keresztül módot nyújtottak az állampolgárok jogainak érvényesítésénél a megkülönböztetésre, de amelyek, ^ közül egyetlenegyben sem fordut elő ez a szó, hogy »felekezet« vagy különösen egyik vagy másik felekezetnek megjelölése. Mi azonban nem emiitünk felekezeti szempontot és különösen én az én felszólalásomban soha sem alludáltam a felekezeti vonatkozásokra. A t. túloldalról szólaltak fel képviselőtársaim, akik ezt a kérdést, — mondjuk — talán nem taktikus őszintességgel {Derültség half elöl.) a javaslat indokolásaképen belehozták a vitába. (Mayer János földmivelésügyi minister: Malasits képviselőtársam!) ő már csak reflektált- (Mayer János földmivelésügyi minister. Bródy képviselő ur! — Kuna P. András: Ott kezdték! Innen csak feleltek! — Kabók Lajos: Csontos képviselő ur kezdte! — Csontos Imre: Nem is érintettem! Benne kell lenni a naplóban!) T.
