Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-206

202 Az országgyűlés képviselőházának Bevétel. Tárcakezelés. Rendes előirányzat 1,064.234 K. Rendes előírás 1,024.147 K 27 f. Rendkívüli előírás 62.013 K 91 f. Az előírás több rendkívüli 62.013 K 91 f. Az előírás kevesebb rendes 40.086 K 73 1 Vagyonkezelés. Ingatlanok. Az év elején 41,504.966 K 30 f. Gyarapodás az év folyamán 4,806.150 K 47 f. Összesen 46,311.116 K 77 f. Ingók. Az év elején 10,881.907 K 53 f. Gyarapodás az év folyamán 6,078.357 K 14 f. Összesen 169,603.264 K 67 f. A tárcát terhelő kölcsönök. Az év elején 13,191.100 K 97 f. Fogyatkozás az év folyamán 411.908 K 83 f. Marad 12,679.192 K 14 f. Hátralékkezelés. Valódi kezelés. Terhelő hátralékok. Az év elején 6,690.663 K 41 f. Gyarapodás az év folyamán 6,205.872 K 42 f. Összesen 12,896.535 K 83 f. Cselekvő hátralékok. Az év elején 418.074 K 65 f. Gyarapodás az év folyamán 56.968 K 57 f. Összesen 475.043 K 22 f. Átfutó kezelés. Terhelő háralékok, idegen pénzeknél. Az év elején 23.190 K 07 f. Gyarapodás az év folyamán 6Ô51 K 59 f. Összesen 29.241 K 66 f. Cselekvő hátralékok, előlegeknél. Az év elején 2,579.019 K 29 f. Gyarapodás az év folyamán 1,206.397 K 43 f. Összesen 3,785.416 K 72 f. Alapok és alapítványok. 2. alap. Az év elején 4,549.391 K 67 f. Gyarapodás az év folyamán 12.890 K 75 f. Összesen 4,562.282 K 42 f. Mindezek alapján a zárszámadás vizsgáló bizottság javasolja a t. Képviselőháznak, hogy az 1912. évi állami költségvetés és az ezt kiegészítő külön törvények alapján engedélyezett hitelekkel szemben az ezen számadási évben előfordult túlkiadásokat, előirányzatnélküli kiadásokat, kevesebb bevételeket és egyéb eltéréseket, továbbá az idevonatkozó hiteleltérési ^ kimutatásokat tudomásul venni, illetve jóváhagyni s a m. kir. legfőbb állami számvevőszék által a magyar állam háztartásának az 1912. költségvetési évéről összeállított zárszámadásokat és az erre vonatkozó jelentést tudomásul venni s a kormánynak a felmentvényt megadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a zárszámadásvizssráló-bizottság imént tárgyalt jelentésében foglalt javaslatokat elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ügy látom, hogy a Ház a javaslatokat elfogadja. Ezt határozatképpen mondom ki. A Ház. határozatát tárgyalás és hozzájárulás vég'ett a Felsőházhoz tesszük át. Következik az 1913. évi állami zárszámadásról és a magyar királyi legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről szóló zárszámadásvizsgáló bizottsági jelentés tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: Tisztelt Képviselőház! A zárszámadás vizsgáló bizottság az 1913. évi zárszámadásokról szóló jelentését ugyancsak azon tiszteletteljes megjegyzéssel terjeszti be, hogy annak késedelmes beterjesztését azonos okok akadályozták, mint az előző 1912. évi zárszámadásokról szóló jelentést. Az 1913. költségvetési évre vonatkozó állami költségvetést az 1912. év december 28-án kihirdetett LXVI. te. állapította meg, úgyhogy hosszú idő után éhben az évben volt a kormány abban a helyzetben, hogy a viselendő 206. ülése 1928 október 17-én, szerdán. közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szabályszerű időben törvényerőre emelkedett költségvetés keretében gondoskodhatott. Az államháztartás tényleges vitel© az 1913. évben sem felelhetett meg a költségvetési és azt kiegészítő törvényekben foglalt felhatalmazásoknak, mivel évközben sok tekintetben megváltozott a helyzet s e miatt az egyes ágazatoknál eltérések állottak elő. Az 1913. zárszámadási évről az előírt bevételekről és utalványozott kiadásokról szerkesztett zárszámadások eredményei a következők: Valódi kezelés. Az-1913. évi állami költségvetésről szóló 1912 : LXVI. te. és azt kiegészítő külön törvényes felhatalmazás alapján az ezen évről szerkesztett kimutatások szerint. Költségvetés szerint: bevétel 2.594,018.000 K, kiadás 2.241,579.000 K, fölösleg 352,439.000 K. Zárszámadás szerint: bevétel 2.597,053.000 K, kiadás 2.345,036.000 K, fölösleg 252,017.000 K, az előirányzatnál kedvezőtlenebb 100,422.000 K. A) Rendes kezelés. Költségvetés szerint: bevétel 1.835,862.000 K, kiadás 1.724,278.000 K, fölösleg 11.584.000 K. Zárszámadás szerint: bevétel 1887,139.00 K, kiadás 1.771,043.000 K, fölösleg 116,096.000 K, az előirányzatnál kedvezőbb 4512.000 K. B) Rendkívüli kezelés. Költségvetés szerint: bevétel 758,156.000 K, kiadás 255,520.000 K, fölösleg 502,636.000 K. Zárszámadás szerint: bevétel 709,914.000 K, kiadás 305,393.000 K, fölösleg 404,521.000 K, az előirányzatnál kedvezőtlenebb 98,115.000 K. C) Beruházások, Költségvetés szerint: kiadás 261,781.000 K. Zárszámadás szerint: kiadás 268,599.000 K, az előirányzatnál kedvezőtlenebb 6,818.000 K. Zárszámadásvizsgáló bizottság a bevétel és kiadás alakulásának körülményeit nem bírálta, csupán az előirányzatól való eltéréseket, vagyis a kormány hitelkezelését vizsgálta. A tiszta hiteltúllépés a zárszámadások szerint a rendes kiadásoknál 46,765.000 K, az átmeneti kiadásoknál 49,873.000 K, a beruházásoknál 6,818.000 K. A bizottság a következő nagyobb összegű hiteleltéréseket állapította meg: Rendes kezelésben: Az állami vasutaknál 45 040.000 K, aminek oka a napibénösek, nyugdíjintézet és betegsegélyző pénztárhoz való hozzájárulás, a vonatkísérők és mozdonyvezetők kilométer- és órapéiizei, havi és napidíjasok járulékai, ruhailletmények, leszámoló hivatalok személyi költségei, utazási, költözködési és helyettesítési díjak, hivatali és irodai szükségletek és hirdetések, hivatali helyiségek bérei és fenntartása, vontatási szolgálat költségei, vasútvonalak és pályaudvarok üzletvitele és. forgalmi eszközök használata, anyagszertári szolgálat díjai, állomási szolgálat költségei, fatelítés, forgalmi eszközök fenntartása, műtárgyak építése, balesetek, károk megtérítése, végül anyagszerek gyarapítása. Az állami vasgyáraknál 9,873.000 K, ami a gyárak fokozatos termelésével van kapcsolatban. A nyugdíjaknál 7,156.000 K, ami főképpen onnan állott elő, hogy az 1912. éivi LXV. tc.-en alapuló igények kielégítésére nem állott megfelelő hitel rendelkezésre. A fogyasztási és ital adóknál 3,466.000 K, ami azért állott elő, mert a szeszadóról szóló 1908 : XXVIII. te. nem léphetett hatályba. A honvédségi csapatoknál a 2,359.000 K túlkiadást a kivételes állomány emelés és a honvédtüzérség fokozottabb fejlesztése okozta.