Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.
Ülésnapok - 1927-206
Az országgyűlés képviselőházának 206. ülése 1928 október 17-én, szerdán. 203 A m. kir. csendőrségnél az 1,893.000 K túlkiadás a nagyobb mérvű vezénylések költségei miatt keletkezett. A 4%-os magyar korona járadékkölcsön címén az 1,203.000 K túlkiadás azért merült fel, mert az 1912. évi IV. te. 2. §-a alapján kibocsátott márka névértékű állami pénztárjegyek kibocsátási költségeit ebben az évben számolták el. A pénzügyi tárca különféle kiadásainál 938.000 K, az állami elemi népiskolánál 871.000 K, az egészségügyi intézmény eknál 604.000 K, a kir. ügyészségnél 495.000 K, a sótermelésnél 420.000 K, a biztonsági és közrendészeti szolgálatnál 403.000 K, az államai nyomdánál 375.000 K, a büntetéspénzek országos alapjánál 348.000 K, a belügyi, tárca központi igazgatásánál 328.000 K, az országos büntető intézeteknél 328-000 K. az állami lótenyésztő intézeteknél 306,000 K, a lelkészi korpótlékoknál 243.000 K, a m. kir. határrendőrségnél 228.000 K, a só-jövedéknél 224.000 K, az állami erdőnél 214.000 K túlkiadás merült fel, minden egyes esetben megállapíthatóan indokoltan. A rendkívüli kezelés 'átmeneti részében: A 'honvédségi csapatoknál 29,680.000 K a túlkiadás, ami a létszámemelés és az ezzel kapcsolatos hadifel szereiéisi szükségletek beszerzése ' folytán állott elő. A pénzügyi tárcánál elszámolt állami előlegeknél 11.236.000 K a többlet kiadás, ami onnan származik, hogy a vármegyei időleges költségvetési hiányok pótlására előlegeket bocsátott az állam a vármegyék rendelkezésére. A pénzügyi tárca különféle kiadásainál 5,187.000 K utalványoztatott, az előirányzat keretén kívül, ennek oka egyrészt az állami alkalmazottak után az országos munkásbetegsegélyző pénztár által igényelt betegség- és baleset járulékok kiegyenlítése, másrészről az. ármentesítő és belvízszabályozói társulatoknak nyújtott hozzájárulások. A földmívelésügyi miniszteri kirendeltségeknél 2,821.000 K volt az előirányzatnélküli kiadás, ami az abnormis időjárás és^ főleg az árvíz okozta gazdasági károk enyhítésére 1 fordíttatott. \z állattenyésztésnél 1,130.000 K a kőbányai sertéshízlaló megszüntetése folytán egy új részvénytársasági hízlalótelep részvényjegyzésére fordíttatott. A vízi munkál átoknál 600.000 K, a színművészet támogatásánál 474.000 K, az 1848/49-iki honvédek segélyezésénél 318.000 K, az állami vasgyáraknál 312,000 K, a honvédegészségügyi intézményeknél 209.000 K volt a tételenként elfogadhatóan megindokolt előirányzatnélküli kiadás. A rendkívüli kezelés beruházási részében: Az állami vasgyáraknál 3,837.000 K kiadási többlet a diósgyőri állotoás áthelyezésére, a gépgyári műhelyek fejlesztésére é's a Helyey Tivadartól megvásárolt bányajogosítványok vételárának kiegyenlítésére fordíttatott. A m. kir. államvasutaknál 2 643.000 K volt a túlkiadás, amit csatlakozó állomásokra, a balatoni vasút pótköltségeine', forgalmi eszközökre, állomások és vágányok építésére fordítottak. A budapesti állami hidaknál 441.000 K, az állami középiskoláiknál 245.000 K, a bábalképezdéknél 215.000 K, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium központi igazgatásánál 213.000 K túlkiadás merült fel kivétel nélkül elfogadhatóan megindokoltam Megtakarítások a rendes kezelésben: Közösügyi kiadásoknál 10,050.000 K, a pénzverés és fémbeváltásnál 2,797.000 K, az egyenes adóknál 2,088.000 K, a? selyemtenyésztésnél 1,929.000 K, a bosnyák-hercegovinai vasút hozzájárulásánál 1,768.000 K, a dohányjövedéknél 1,061.000 K, a pénzügyigaz^atósággoknál 1,002.000 K, a fémkohászatnál 898.000 K, a kőszénbányászatnál 799.000 K, a honvédparancsnokságoknál 742.000 K, az országos be 1tegápolási alapnál 711.000 K, a pétnzügyőrségnél 705,000 K, a postatakarékpénztárnál 672.000 K, az egyes tárcákat terhelő' kölcsönöknél 632.000 K, a törvényhatóságoknál és községeknél 592.000 K, a nem állami iskolák segélyezésénél 529.000 K, a gazdasági felügyelőségek állattenyésztés és tejgazdaságoknál 525.000 K, az alsó bíróságoknál 455.000 K, a honvédi szakképzésnél 415.000 K, a földmívelésügyi kirendeltségéknél 397.000 K, a kisdedóvóintézeteknél 284.000 K, a honvédségi nevelőintézeteknél 267.000 K, az állami középiskoláknál 252.000 K, a fém- és opálbányászatnál, az ítélőtábláknál 238.000 K. A rendkívüli kezelésben: A pénverésnél és fémbeváltásnál 1,390.000 K, a rendkívüli közösügyi kiadásoknál 857.000 K, a földadó kataszter kiigazításoknál 340.000 K, a mező- és közgazdaság különböző ágainál 303.000 K, a szőlőszet és borászatnál 281.000 K. Beruházásoknál : Az országos betegápolási alapnál 403.000 K, a határrendőrségnél 270.000 K. A bizottság a bevételi kezelésben a következő jelentősebb eltéréseket állapította meg. A rendes kezelés kisebb bevételei: Az államvasutaknál 21,716.000 K-Val kevesebb a bevétel, ami a balkán háborúval kapcsolatos gazdasági válsággal magyarázható meg, úgyhogy a bevétel ezen a címen nemcsak az előirányzatnak nem felel meg, hanem az előző évi bevételi összegen is alul maradt. Az országos betegápolási alapnál a bevétel 9,317.000 K-val maradt az előirányzat mögött, mert az 1912 : LXVI. te. alapján megállapított 10%-os pótadókulcs helyett ez évben még csak 5%-os pótadókulcs alapján lehetett a kivetést eszköizölni. A jogilletékéknél 4,791.000 K-val kevesebb a bevétel, mivé] a kedvezőtlen közgazdasági viszonyok folytán a parcelláizás csőikként s így az ingatlanforgalom is alászállott. A pénzverés és fémbe váltásnál 4,106.000 K-val kisebb az eredmény, aminek oka az, hogy a bolgár és szerb pénzverés-rendelés folytán a kebelbéli pénzverés szünetelt. A dohálnyjövedék 3,520.000 K kevesebb bevételt tüntet fel, aminek okát az 1913. évi rendkívül rossz dohánytermésben Ikell keresni. A selyemtenyésztósnél előállott 1,896.000 K kevesebb bevétel a kedvezőtlen gübótermés eredménye miatt van. A bélyegnél mutatkozó 1,358.000 K kevesebb bevétel a kedvezőtlen gazdasági viszonyok miatt bekövetkezett forgalomcsökkenésre vezethető vissza. A kőszénbáuyáiszatnál 1,102.000 K-val elért kevesebb bevétel a szénpiac pangása folytán a szén értékesítése nehézségekbe ütközött. A sójövedéknél 960.000 K. a fémkoháiszatnál 911.000 K, ; az állami erdőiknél 860.000 K. a postatakarékpénztárnál 787.000 K, a fém- és ooálbányáiszatnál 563.000 K, a mértékhitelesítétsnél és fegyvervizsgálatnál 460.000 K, a kertészetnél 225.000 K. a kincstári birtokoknál és fürdőiknél 206.000 K, az előirányzatnál kevesebb 31*
