Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.
Ülésnapok - 1927-204
Az országgyűlés képviselőházának legyen; egy ember se — megirigyelték azt a Teleszky-féle 5%-ot is — aki lélegzeni mer. Legelsősorban meghozza a letartóztatást elrendelő végzést, Benne van a bűnvádi perrendtartásban, hogy írásban kell meghozni ezt a határozatot. Ö is megmondja, hogy Írásban kell meghozni, ellenben egyszersmind kijelenti, hogy a kézbesitést 24 órára el tudja halasztani. Védőt joga van fogadni, de a le nem tartóztatott terhelt védője csak a vádirat után jelentkezhetik. Ez az egész a bűnvádi perrendtartásnak a felrúgása, mert hiszen a bűnvádi perrendtartás kimondja, hogy a vádlottnak az eljárás megindulásától kezdve joga van védőt vallani. Itt pedig a védő szerepe nem kezdődhetik az eljárás megindulásakor, csak későbben amikor a terhelt a vádiratot megkapta. De jön egy egész uj história. A védőt is belehet ugyanis csukni. (Bródy Ernő: No, ez lehetetlen!) Nemcsak, hogy be lehet csukni, t. képviselőtársam a védőt, (Bródy Ernő: Mirevaló a képviselőház, ha nem arra, hogy ilyesmit tárgyaljon. Az ilyen kérdésekkel ide kell jönni!) hanem azonkivül személymotozást is lehet vele szemben foganatositani. Nemcsak be lehet csukni az ügyvédet, hanem meg lehet motozni ennek a derék férfiúnak háznépét is, pl. a kisasszony leányát. Igaz, hogy itt valahányszor nőről van szó. csak nővel szabad megmotoztatni, ellenben letartóztathatnak mindenkit aki a tárgyalás rendjét zavarja, azután személymotozást rendelhetnek el mindenki ellen, aki gyanusitva van, és azonkívül le is tartóztathatnak mindenkit, illetőleg le is tartóztathatják mindazokat, vagy arra a szobára internálhatják őket, vagy egy másik szobára. Már most, mi van a védővel? A védőről egészen uj intézkedés van. Megvallom őszintén órákig kellett ókumlálnom, mi lehet az intenciója a pénzügyminister urnák, midőn a védő megtnotozásáról szól. Mert én még gyilkossági bűnügyben sem hallottam,hogy védőügyvédeket meg lehet motozni. Kezdtem gondolkozni rajta és kiderült a következő : A védőt csak akkor lehet motozni, — mondja a rendelet — ha a védő már nem védő. De ha nem védő, akkor miért védő? Mert, aki már egyszer megszűnt védő lenni, az már csak közönséges ügyvéd, de nem védő. Ellenben azt mondja, hogy a volt védőt meg lehet ^motozni. Mi ennek az intenciója? Ha egy derék*védő becsületesen védi védencének érdekeit : jön az a derék pénzügyi közeg és azt mondja a félnek : «Vagy kirúgod a védődet, vagy pedig veled szemben súhosabban fogok eljárni !» Erre az a szegény ember mit csinál ? Választja védőjének azt, akit a pénzügyi közegre rá lehet erőszakolni. Most mi történik? Hogy a védő ne kiabáljon tovább, mint volt védő ellen személyi motozást foganatosítanak, hogy az, aki őt kirúgta, aki tőle a megbízást megvonta, nem helyezett-e el nála olyasmit, ami jövedéki kihágás esetében bizonyítékul szolgálna. Nem méltóztatnak, t Képviselőház, megborzadni, hogy mi történik itt, hogy ezt ki merik adni, hogy ezeket a rendeleteket magyar ministeriumok kiadják ? (Strausz István : Még nincs kiadva !) Ki van adva, t. képviselőtársam ! (Bródy Ernő : Ki van adva és be van adva !) Nemcsak ki van adva, hanem törvény ellenére, anélkül, hogy be lett volna a képviselőháznak mutatva, és, mint mondottam, a törvény szakaszaiüak ellenére, augusztus elsején életbe akarják ezeket léptetni. A törvény alapján kibocsátott ezen rendeletek szerint mindenkit le lehet Magyarországon tartóztatni, csak azokat nem lehet letartóztatni, akik bizonyára legtöbb okot fognak szolgáltatni arra, hogy őket letartóztassák : a pénzügyi tisztviselőket, akiknek a karát nemcsak én mutatom be, mert én tudok nagyon jól, t- pénzügyi államtitkár ur, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XV. •4. ülése 1928 július 24-én, kedden. • 181 azokról a vesztegetési feljelentésekről, amelyek a penzugyministeriumhoz érkeznek állandóan t. urak ellen, — s most képzelje el a t. államtitkár ur, hogy hány ember nem mer vesztegetési feljelentéseket tenni a pénzügyministeriumban ; — s ismerem azokat a feljelentéseket is, amelyeket elbocsátott tisztviselők tesznek. Szabad még, t. Ház, ujabb tíz percnyi meghosszabbítást kémem ? Elnök : Ujabb halasztást a házszabályok nem engednek meg. Fábián Béla : Akkor kénytelen vagyok, rendkívül sajnálom, befejezni a felszólalásomat. Csak még felhívom a figyelmet arra, hogy a házkutatást este 9 óra után is lehet adóügyben foganatosítani s hogy ebben az országban a jövedéki büntetéspénzek letétszámlája javára fizetik be a büntetéseknek 40%-át. Ezzel meg is mondom, hogy miért kellett ez a rendelet. Azért, mert a forgalmiadóból befolyt bírságpénzek nem elégségesek arra a célra, amelyre eddig felhasználtattak. Most már az egész országban - mert nem tartozik itt mindenki forgalmi adó alá — mindenkit a jövedéki letétszámla adófizetőjévé akarnak tenni. Én tudom nagyon jól, hogy az én szavam nagyon gyenge, tudom, hogy ebben a képviselőházban az ellenzéki hang gyenge, bármilyen erős tényeket mondjon is, ellenben én ideállok a képviselőház elé és azt kérem a minister uraktól, — akiknek, ugy látszik, a kodifikációs osztályaik nem jól működnek és sajnálatomra nem ismerik a magyar törvényeket — hogy ezeketa törvényellenes és az egész magyar szabadságjogi gondolatot megszégyenitő törvénytelen rendeleteket vonják vissza. Elnök : A pénzügy minister ur helyetteseként jelen lévő pénzügyi államtitkár ur kivan szólói. A szó az államtitkár urat megilleti. Szabóky Alajos pénzügyi államtitkár: T. Képviselőház ! A jogi vonatkozású kérdésekre az igazságügymini ster ur fog válaszolni. Méltóztassanak megengedni, hogy én a kiadott rendeletek általános részére nyújtsak felvilágosítást és tájékoztatást. A kiadott rendelet, amelyet a pénzügy minister ur az igazságügy minister úrral egyetértőleg adott ki, és az ehhez fűzött végrehajtási utasitás tulaj donképen semmiféle irányban nem teremtett nóvumot. A rendelet és a végrehajtási utasitás azokat a jogalkotásokat, azokat az eljárási szabályokat egyesitik, amelyeket részint a vámjogra vonatkozó 1924: XIX. te-, részint pedig — ugy, amint Fábián Béla igen t. képviselőtársam is mondotta — az 1788-ból való harmincad rendtartás és az 1842-ből való harmincadhivatali utasitás foglal magában. Kbből a három jogforrásból egyesittetett az a rendelet és a rendelettel kapcsolatos végrehajtási utasitás, amely a napokban napvilágot látott. Ennek kiadására a törvényes felhatalmazás megvolt, amennyiben maga a törvény hatalmazta fel a pénzügyminister és az igazságügyminister urakat arra, hogy ezt a rendeletet kiadják. (Fábián Béla : Kautélák mellett!) Kautélák mellett; fel is fogom olvasni. A törvény, amely ezt a felhatalmazást tartalmazza, az 1927: V. törvénycikk, amelynek 66. §-a a következőképen szól (olvassa): »Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy az igazságügy ministerrel egyetértve a jövedéki büntetőjog anyagi szabályait a vámjog szabályozásáról szóló 1924: XIX. te. VI. részének I. fejezetében foglalt büntető rendelkezéseknek szem előtt tartásával (Fábián Béla : Tehát a 166. §-t is szem előtt kell tartani!), az 1924: XIX. t.-cikkre is kiterjedő hatállyal rendelettel megalkothassa, úgyszintén a jövedéki büntető eljárásnak előkészítő (nem bírósági) szakát, valamint a feljelentői és tettenérői jutalékok kérdését a má J 26
