Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-204

182 Az országgyűlés képviselőházának 204. ülése 1928, július 24-én, kedden. folyamatba tett, de még be nem fejezett ügyekre is kiterjedő hatállyal, rendelettel szabályozhassa,« Amint ebből látni méltóztatnak, a törvénynek az volt az intenciója, hogy a vámjoggal kapcso­latosan a többi jövedéki ügyre vonatkozólag is egy egyöntetű eljárási szabályokat tartalmazó utasítás álljon rendelkezésünkre. Természetesen ez nem involválta azt, hogy azokat a büntető ren" delkezéseket, amelyeket a különféle tárgyi törvé­nyek tartalmaznak,szintén megváltoztassuk ; ezek továbbra is teljes egészükben életben maradnak. Példának okáért, — ha meg méltóztatnak engedni, hogy tájékoztatást nyújtsak ebben az irányban, — a szeszadóval, vagy a eukoradóval kapcsolatos büntetések a kiadott rendeletektől teljesen függet­lenül továbbra is az illető alaptörvények szerint érvényben maradnak. Más oldalról viszont az volt a cél, hogy az olyan intézkedések, amelyek az eddigi utasításokban és rendeletekben benfoglal­tattak és amelyek véleményünk szerint a gazda­sági élet szempontjából nem kívánatosak, módo­síttassanak és enyhittessenek. (Fábián Béla : Pél­dául 1) Például a rendelet 113. §-a tartalmaz egy ilyen módosítást. Eddig, ha valaki nem is volt közvetlenül részes a jövedéki kihágás elkövetésé­ben, hanem csak erős gvanu forgott fönn ellene, biztositási végrehajtást kellett vagyona ellen ve­zetni. Ez mit jelentett ? Ez azt jelentette, hogy ha példának okáért én mint szeszgyártulajdonos az alkalmazottam rosszhiszeműsége vagy rossz­indulata folytán egy jövedéki kihágás gyanújába keveredtem, biztosítani kellett az egész büntetési összeget, a gyár ellen biztositási végrehajtást kel­lett vezetni. Ugyanez állott fenn a vámjövedéki kihágásoknál is. Igen t. képviselőtársam talán emlékszik, hogy épen az előző években indultak meg nagy gyárak, nagy ipartelepek ellen vámjövedéki kihágási eljárások. Ha akkor azokat az eljárásokat követtük volna, amelyek a rendeletekben elő voltak írva, ez azt jelentette volna, hogy a gyártelepeket be lehe­tett volna zárni és a munkások kenyerüket vesztet­ték volna, mert igenis a gyár ellen tulaj donképen biztositási végrehajtást kellett volna vezetni. Hogy pedig mit jelent a biztositási végrehajtás egy gyártelepre nézve, ezt azt hiszem, nem kell t. képviselőtársamnak magyaráznom, mert ő is tel­jesen tisztában van azzal, hogy az illető gyár egész hitelét elveszti, ami máskép azt jelenti, hogy lassan a gyár beszüntetheti az üzemét. Azért történt a 113. §-aI, — amint méltóztatik látni, — egy lényeges enyhités. Ez a paragrafus kimondja hogy ha három hónap alatt nem lesz az eljárás befejezve, kötelesek vagyunk a biztositási végre­hajtást feloldani. Az én szerény véleményem szerint ezeket a rendeleteket két szempontból kell vizsgálni : egy­részt a gazdasági élet szempontjából, másrészt a közigazgatás szempontjából. Ha a gazdasági élet szempontjából vizsgáljuk a rendeleteket és az azokban foglalt módosítá­sokat, akkor meg kell állapi tanom, hogy azok — amint az emiitett példából is kitűnik, — a gazdasági élet szempontjából egyáltalán nem hátrányosak, hanem éppen ellenkezőleg bizonyos javulást idéznek elő. Azt azonban a gazdasági élet szempontjából nem lehet kívánni, hogy a kilengések, a kihágások, magyarán mondva a csempészések büntetlenek legyenek. (Fábián Béla : Nem arról van szó, az egyenes adókról van szó.) Bocsánatot kérek, elsősorban erről van szó. (Fábián Béla: Első sorban! Itt a vicc! Azt mondottam, a minister ur állandóan azt mondja, hogy csempészet.) Bocsánatot kérek, igen t. képviselő­társam, mi a külömbség 1 Ha a fennálló tör­vények szerint példának okáért szivart nem szabad behozni, és mégis behozok, akkor ez csempészés. (Fábián Béla : Értem, a rendeletben egyenes adókról van szó.) Hát ha eltitkolom, nem vallom be az egyenes adóm megállapításának alapjául szolgáló körülményeket, az nem hasonlít a csempészéshez ? (Fábián Béla : Államtitkár" ur, ez nem csempészés. Becsukni, házkutatást tartani lehet ?) Az egyenes adóknál soha sem voltak ház­kutatások, nem is lesznek, legyen nyugodt! (Fábián Béla : Joga van házkutatást tartani egyenes adó esetében ? Akkor az államtitkár ur nem ismeri a saját törvényét.) Elnök : Fábián Béla képviselő urat kérem, ne méltóztassék közbeszólni. Szabóky Alajos : Egyáltalában az igen t. kép­viselő ur eltévesztette a dolgot, mert ugy látom, azt méltóztatik gondolni, hogy mi csak azért hozunk rendeleteket és azért módosítjuk azokat, hogy adóalanyokat tegyünk tönkre és az embereket szekírozza az adóadminisztráció. (Fábián Béla : Azért, mert van tettenérési jutalom.) Ezekben a rendele'ekben, mint az előbb már mondottam, semmi olyan intézkedés nincs, amely a gazdasági élet biztonságát és annak folytonosságát veszé­lyeztetné, hanem ellenkezőleg, bizonyos könnyité­sek vannak. Természetesen meg kell kivánni, hogy azok, akiknek az állammal szemben kötelezettségeik vannak, kötelezettségüket teljesítsék is és nem lehet eltűrni, hogy egyes emberek csempészettel foglal­kozzanak és ezt a csempészést nyugodtan űzhes­sék, (Krisztián Imre: Élethivatást csináljanak belőle !) a többi adófizető polgár rovására. Azt sem^lehet tehát eltűrni, hogy egyesek nagy szesz­csempészést folytassanak azoknak a tisztességes gazdaembereknek rovására, akik minden kötele­zettségüknek megfelelnek. Ami már most ennek a kérdésnek közigaz gatási részét illeti, ebből a szempontból is szük­séges volt, hogy a törvénynek már emiitett intéz­kedése, minél előbb végrehajtassák. Főleg két okból volt ez szükséges. Egyrészt a^zért, mert össze kellett gyűjteni a régi anyagot, hogy a biróság, amely ezzel a kérdéssel foglalkozik, együttesen találja meg az egész anyagot, s így sokkal gyorsabban, könnyebben tudjon Ítéletet hozni. Másrészt azért volt szük­séges, mert a felek szempontjából is csak előnyös, ha van egy ilyen együttes gyűjtemény, amelyben az összes anyagi és eljárási szabályok benne foglal­tatnak, mert így módja van épen az adófizető, a jövedéket szolgáltató közönségnek arra. hogy maga lássa és olvashassa a szabályokat és tudomást szerezhessen azokról az intézkedésekről, amelyeket vele szemben abban az esetben alkalmaznak, ha a jövedéket eltitkolja, ha kihágást követ el, vagyis tudomást szerezhessen arról, hogy kihágása milyen következményekkel jár. (Ugy van ! a jobboldalon) Olyan kifogás is felmerült, mintha ezek a rendeletek, amelyeket kiadtunk, kereskedelem­ellenesek lennének. (Fábián Béla : Nem mond­tam, csak olvasni tetszett valahol. Én azt mon­dottam, hogy magyarellenesek, mert tönkreteszik az országot. — Zaj.) Kereskedelemelleneseknek egy­általában véve nem lehet mondani ezeket a ren­deleteket. Csak nem méltóztatnak feltételezni, hogy a pénzügyminister ur olyan intézkedést tenne, amelynek a gazdasági élet bármely ala­nyával szemben az volna a célja, hogy mint gaz­dasági alanyt tönkretegye. (Fábián Béla : Nem eléggé tapasztaltuk a forgalmi adóknál 1) Ki­fogásoltatott az is, hogy még az esetben is, ha a jövedéki büntető eljárás a, biróság előtt már be van fejezve, akkor is módja van még a pénzügyi hatóságoknak bizonyos szabálytalanságokat meg­büntetni. (Fábián Béla : Ezt sem én mondtam !) Nem válaszolok csak az interpellációra, hanem általános felvilágosítást adok. (Fábián Béla : Én ezt nem mondtam, amit én mondok, az helyt­álló !) Például magában a gyufatörvényben az

Next

/
Thumbnails
Contents