Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-204

Az országgyűlés képviselőházának 204. ülése 1928 július 24-én, kedden. 163 nak jelentik ki magukat. (Ugy van ! Ugy van !), mert valóban a nagybirtokon a szegődményes cselédek (Farkas István : Ez csak egy kis kategória, ha igy is van a golog !) sokkal jobb viszonyban vannak, mint a föld nélkül csellengő napszámos-rétegek. A nagy munkakinálatra nézve azt vagyok bátor szives ügyeimébe ajánlani, hogy a középés nagybirtokok telefonjai állandóan csilingelnek a földmivelésügyi ministeriumban, meg a különböző vidéki úgynevezett munkáskéz-emporiumok vezetőségeinél is, példának okáért Szentesen, ahol állítólag: igen nagy a munkahiányosok tömege, ellenben azok a munkahiányosok nem hajlandók elmenni sem aratóknnk, sem egyéb ezzel kapcsolatos munkákra. (Farkas István : Kérdezze m,eg a békésmegyei, szolnoki stb. alispánokat! — Zaj. — Elnök csenget.) Ezek olyan jelenségek, (Farkas István : Egy pengő húsz fillérért nem mehet el dolgozni az a munkás, *az bizonyos!) amelyeket kétségtelenül érdemes nagyon objektive megfigyelni, mert hiszen, ha az a munkásember a nagy munkáskéz-kinálat okán abba a szerencsétlen helyzetbe kerül, bogy kénytelen alacsonyabb bérért dolgozni, akkor az ipari munkásság magaviselete terén szerzett tapasztalataink szerint tényleg elmegy dolgozni, még azért az alacsonyabb bérért is, ellenben azt a jelenséget, hogy egyébként elfogadható, bár a tényleg kivántnál alacsonyabban megméretezett bérért bizonyos alföldi városokban a mezei munkásságnak nagy része ezerszámra nem hajlandó elmenni, figyelmébe ajánlom mindazoknak, akik a munkásság körében folyó agitációkkal különösen foglalkoznak. (Farkas István : Ha ezt a beszédet kiosztjuk, nagyon jól megértik! — Peyer Károly: Ki kell nyomatni ezt a beszédet ! — Farkas István : T. i. épen az ellenkezője áll!) T. Ház ! Tekintettel azokra, amiket a napirendre vonatkozólag bátor voltam előadni, kérem a t. Házat, méltóztassék az elnök ur napirendi inditványát határozattá emelni. Elnök : Következik a határozathozatal. Az elnöki napirendi javaslattal szemben áll Farkas István képviselőtársunk javaslata a napirendre vonatkozólag. Kérdeni a t. Házat, méltóztatik-e az elnöki napirendi javaslatot elfogadni, szemben Farkas István képviselőtársunk napirendi javaslatával, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik az elnöki napirendi javaslatot fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház az elnöki napirendi javaslatot fogadta el, és ezzel Farkas István képviselő ur napirendi inditványát elvetette. Ezzel kapcsolatban felhatalmazást kérek a t. Háztól arra, hogy a Ház szünetelése alatt esetleg megüresedő választókerületekben az uj választások elrendelése, illetőleg a pótképviselők behivása iránt intézkedhessen! s általában a szükségessé vált intézkedéseket- meglehessem. Méltóztatnak a felhatalmazást megadni ? (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Most Rassay képviselő urat illeti a szó, aki a házszabályuk 205. §-ának b) pontja alapján kért szót. Rassay Károly;: T. Képviselőház ! Kizárólag a házszabályok akadályoznak meg abban, hogy ne a törvény félreértése, hanem szavaim félreértése címén kérjek szót. Az igtn t. államtitkár ur egy olyan fontos matériában, amely jelentőségében túllépi azt a keretet, amelyet ő neki tulajdonítani kivan, szólalt fel és fejt 'tt ki egy bizonyos olyan jogi tételt, hogy saját jogászi reputációm érdekében is kénytelen vagyok a t. államtitkár urnák felelni. Az államtitkár ur felállította azt a horribilis tételt, hogy a sajtótörvény értelmében a mindenkori kormány diszkrecionárius megítélésétől függ, hogy milyen sajtóterméknek ad terjesztési engedélyt (Zaj a baloldalon.) Nagyon örülök, hogy az igen t. államtitkár ur ezt ilyen magyaros egyenességgel kimondotta, mert legalább a magyar sajtó i» fel fog figyelni erre a kérdésre, amit eddig sajnos, nem kezelt azzal az érdemleges odaadással, amelyei kezelni kellett volna. Ez a tétel egyet jelent a sajtószabadság eltörlésével, (Ügy van! Úgy van a szélsőbaloldalon.) mert ha a mindenkori kormánytól függ,' hogy miképen fogja ezt a jogot diszkrecionári-usan gyakorolni, akkor itt sajtószabadságról beszélni nem lehet. (Bródy Ernő: Megszűnt! Vége van! Hallatlan! — B. Podmaniczky Endre : Most jött Bródy és már haragszik? — Derültség a jobboldalon és a középen. - Zaj.) Elnök : Csendet kérek. (Meskó Zoltán : Ki beszél ott a háta mögött, a szónokot nem hallom! — Derültség.) Rassay Károly : Ez ellen a felfogás ellen nemcsak a törvény szellemében, hanem Tisza István emlékének jegyében is tiltakozni kell, mert Tisza István ilyen horrendus, lehetetlen álláspontot nem mert elfoglalni és képviselni. Azt mondja a t. államtitkár ur, hogy a törvény 11. §-a adja meg a kormánynak a diskrecionárius jogot, és ennek igazolására hivatkozik a szakasz első bekezdésére, amely igy szól : »A sajtótermékek utcai terjesztéséhez a kiadónak hatósági engedélyre van szüksége.« Nincs olyan törvénymagyarázó, aki ebből a mondatból azt olvasná ki, hogy viszont a hatóságoknak diskrecionárius joguk van az engedélyt megadni, vagy megtagadni. Ez csak olyan rendelkezés, amely előfeltételét képezi az utcai terjesztésnek, amelyet akkor lehet megérteni, — Szabó képviselőtársam biztosan nekem fog igazat adni, mert jogász — ha az. aki a törvényt magyarázni akarja, elolvassa a 9. §-t is, amely azt mondja : »A sajtótermékeket a törvény korlátjai között mindenki szabadon terjesztheti.« — A törvény korlátai ebben a törvényben vannak lefektetve. A 11. §-nak negyedik bekezdése megmondja, hogy milyen sajtótermékeket nem szabad engedélyezni, azzal a generális rendelkezéssel szemben, hogy szabadon lehet a sajtótermékeket terjeszteni, felsorolja a törvény azt, ho^y mikor nem szabad engedélyezni. Ez világos törvényszerkesztési methodus. Ebbe belemagyarázni azt, hogy viszont a kormánynak diszkrecionárius joga van az engedélyt megtagadni, olyan álláspont, amilyent ebben a Házban még senki nem mert elfogadni. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsobalóldalon.) Azt mondja a belügyi államtitkár ur, hogy a belügyministernek jogában áll megtiltani az utcai terjesztést és jogában áll a kiadott engedélyt visszavonni. Méltóztassék felolvasni, hogyan szól a törvénynek e jogokat statuáló rendelkezése. Az ötödik bekezdés a következőket mondja: »A belügyminister az előbbi bekezdésben felsorolt valamely okból az egyes sajtótermékek utcai terjesztését megtilthatja.« Az előbbi bekezdésben felsorolt okból megtilthatja, tehát ez a kifejezés nem azt jelenti, amit a belügyi államtitkár ur igyekezett belemagyarázni, hogy ezen okok esetén okvetlenül be kell tiltani, egyébként pedig diszkrecionárius jog illeti meg. (Propper Sándor : Strauyavszky ur levizsgázott! — Peyer Károly : Jogból megbukott!) Az első az, hogy a törvényt meg kell tartani és elsősorban a hatóságnak kell megtartani. (Zaj a baloldalon.) Hivatkozott a belügyi államtitkár ur arra is, hogy jogában áll a hatóságnak visszavonni az