Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.
Ülésnapok - 1927-202
Az országgyűlés képviselőházának 202. ülése 1928 július 11-én, seerdán. 135 szelni! — Neubauer Ferene: Jó volt az a beszéd! — Baracs Marcell: Rövid volt, mindössze egy mondat!) Tehát a 3. § meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. A harmadszori olvasásra vonatkozólag később fogok a i Háznak javaslatot tenni. r Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájában az interpellációkra kell áttérnünk, a vitát megszakítom és előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön, délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tüzzükki: 1. a ma tárgyalt törvényjavaslat harmadszori olvasását; 2. a könyvtári bizottság jelentésének tárgyalását; 3. a mai napirendünk 3., 4., 5. és 6. pontja alatt szereplő mentelmi ügyek tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Mielőtt az interpellációkra áttérnénk, jelentem a t. Háznak, hogy a minister ur megbízásából Peyer Károly képviselő urnák a mai napon elmondandó interpellációjára Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkár ur fog válaszolni. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Most pedig áttérünk az interpellációkra. Következnék Gál Jenő képviselő ur interj pellációja, mivel azonban Gál Jenő képviselő ur nincs jelen, az interpelláció töröltetik. Következik Farkas István képviselő ur interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék Farkas István képviselő ur interpellációjának szövegét felovasni. Petrovics György jegyző (olvassa az interpelláció szövegét): »Interpelláció a pénzügyminister és a földmivelésügyi minister urakhoz a derekegyházi földhözjutottak termésének lefoglalása és a simontornyai földárak megállapítása tárgyában. 1. Van-e tudomása a pénzügyminister urnák arról, hogy Derekegyházán a Weiss Manfréd-féle birtokból földhöz juttatott 800 kisbirtokos egész évi termését —adóhátralék biztosítása végett az 1907. évi 600. P. M. számú H. Ö. 82. § 1. pontja alapján lefoglalták*! 2. Hajlandó-e a pénzügyminister ur az adóhátralék biztosítására lefoglalt termést a zárlat alól feloldani, hogy a szegény és rászorult földhözjuttat ottak egész évi munkásságuknak és fáradságuknak eredményét értékesíthessék és adóhátralékokat — megfelelő halasztással és erejükhöz mérten — törleszthessék? 3. Van-e tudomása a földmivelésügyi minister urnák arról, hogy Simontornyán a földreform során földhözjutottak számára az Ofb. olyan magas földárat állapitott meg, amelyet azok megfizetni nem tudnak és igy az a veszély fenyegeti őket, hogy a ; gróf Wimpfen-uradalom a gazdasági év végével az összes igénybevett földeket újból visszakapja 1 ? 4. Hajlandó-e a földmivelésügyi minister ur a földhözjuttatottak érdekében megfelelő intézkedéseket tenni, hogy a földreform révén igénybevett föld a földhözjutott kisbirtokosok és földnélküliek kezén maradjon? Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Farkas István: T. Képviselőház! Nem akarnék hosszasan beszélni, mégis kérem a t. Házat, méltóztassék beszédidőmet tiz perccel megKÉPVISELÖHÁZI HAPLÓ. XV. hosszabbítani. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Megadjuk!) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy Farkas István képviselő ur beszédét tiz perccel meghosszabbit- . hassa? (Igen!) A Ház a meghosszabbitást megadja és így a képviselő urnák 25 perc áll rendelkezésére. Farkas István: T. Ház! A földbirtokreform körül még mindig hallatszanak a panaszok, s nem multak el azoknak a sérelmeknek emlegetései, amelyeket az Ofb. eljárása körül felpanaszoltak. (Zaj és mozgás a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak, méltóztassanak helyeiket elfoglalni. (Györki Imre: Már elutazhatnak haza!) Farkas István: Sok panasz hangzik el a gazdák részéről, de kevés jut ide a földhözjuttatottak részéről. A gazdák panaszkodnak a földbirtokreformmal kapcsolatos intézkedések miatt, hogy elvették a földjüket, de nem kaptak megfelelő összegeket. A kormány gondoskodott róla, hogy a gyufakartell jóvoltából pénzhez fognak jutni és nyögni fogják a földhözjut ottak a terheket 50 esztendeig, és adózni fog az ország a trösztnek 50 évig azért, hogy a földbirtokosok megkapják földjük ellenértékét. A helyzet azonban t az, hogy sem a földhözjutottak, sem a házhelyhez juttatottak nem tudnak boldogulni és hogy mindjárt egy példára hivatkozzam a házhelyhez juttatottakat illetőleg, megemlitem. hogy Tatabányán kilakoltattak egy hadiözvegyet azért, mert kapott egy kicsi kis házhelyet, s azt mondták neki, hogy menjen a házhelyére lakni. íme, itt a fénykép, leteszem a Ház asztalára, ez a hadiözvegy ott lakik azon a kis földön, amelyet kapott, négy cölöpre tesz egy ponyvát és az alatt él a sealádjávai. (Propper Sándor: Földbirtokreform!) Nem különb a helyzet a földhözjutottaknál sem. (Propper Sándor: Haladunk a sátorlakás felé!) A földárakat magasan állapították meg. sem az Ofb. sem a földmivelésügyi minister nem voltak tekintettel arra, hogy a földek legrosszabb részét osztották ki az igénylők között. Ezek az igénylők nem voltak felszerelve kellőleg gazdasági eszközökkel- s ezekből a területekből nem tudták a megfelelő termést kihozni, amelyik birtokosnak viszont befolyása volt, az el tudta érni az Ofb-nél azt, hogy magas árakat állapítsanak meg, és végrehajtották és követelték azt a részletet, amelyet megállapított az Ofb. a földbirtokosnak. Két ilyen tipikus esetről akarok beszélni. Az egyik a gróf Wimpfen-féle uradalom simontornyai és a szomszédos Kisszékely községek határában történt földkiosztásra vonatkozik, a másik eset pedig Derekegyházán történt ahol — értsék meg uraim jól — a 'földhözjutottak most learatandó termését lefoglalták adóba. Ez még bizonyosan nem fordult elő Magyarországon, mert még nem hallottuk, hogy valamely nagybirtokos adóhátralékát ugy hajtották volna be, hogy lefoglalták volna a termést lábon és elvették volna, csak azt hallottuk, hogy a birtokosok részletfizetésre kaptak engedélyt, hátralékban maradhattak, időt kaptak arra, hogy adótartozásaikat majd lefizethessék. Az eset a következő. Simonytornya községnek 3500 lakosa van. A 3500 lakosnak összesen 1359 katasztrális hold áll rendelkezésére. Nem jut tehát egy-egy lakosra fél hold sem. Ellenben ugyanebben a határban és a szomszédos határokban terül el gróf Wimpfen György uradalma. A földéhség természetesen 19
