Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.
Ülésnapok - 1927-202
Az országgyűlés képviselőházának 2 tartson fenn, amelyek a magániparral konkurrálnak, likkor jogosan kérdezhetem • ezt. Nagyon jól tudom, hogy jók a cséplőgépek, magam is áruigatom őket 20 év óta. Nagyon jól tudom ezt, de mindenesetre lehetett volna valamilyen formát találni arra, hogy a konkurrenciát ezzel a gyárral a magán ipar könynyebben tudja elviselni. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: A legrégibb gyár munkásait nem vagyok hajlandó szélnek ereszteni! — Kun Béla: Idegen portékát se engedjen behozni a kereskedelemügyi minister ur az országba!) Nem azt mondom, hogy a minister ur egy munkást is elbocsásson! (Mala sits Géza; Egyszerre eszükbe jutott a munkás! — Zaj.) Azt mondja a minister ur, hogy egyetlen embert sem fog elbocsátani! Ezt örömmel hallom, mert egyátalában nem akarok oda konkludlálni, hogy egyetlenegy embert is elbocsásson! (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister közbeszól.) A minister ur talán lesz olyan kegyes meghallgatni a következő mondatomat ás befogja látni, hogy nincs oka haragudni. (Kun Béla közbeszól.) Igaza van t. képviselőtársamnak, hogy külföldi dolgokat ne hozzunk be. Mindjárt szolgálok egy másik példával. Kinn méltóztatott valószinüleg lenni az Áruminavásáron, ott láthatta az igen t. minister ur a Máv. részéről kiállitott utihengert. Ennek az utihengernek motora Svédországból való. Méltóztassék ezt tudomásulvenni. Mondok egy másik példát. A Tenyészállatvásáron méltóztatott egy traktort kiállitani, annak a motorja pedig Németországban készült. (Kun Béla: Hol a magyar iparpártolás?) Nincs értelme annak, hogy az Állami Gépgyár külföldi gépeket hozzon Magyarországba, és konkurráljon a magyar magániparral. Nem fog találni a minister ur ebben a Képviselőházban senkit sem, aki ezt helyeselni tudná. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Ha megmagyarázom, azt hiszem, lesz!) A helyzet mégis az, hogy a minister ur megint egymillió pengőt ad az Állami Gépgyár alimentálására. Mit jelent ez"? Azt jelenti, hogy az Állami Gépgyár megint nagyon kedvezményes tőkéhez jut. Nem irigylem az Állami Gépgyártól. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Beruházáshoz jut!) De a magánipar kerül azzal nehezebb helyzetbe, hogy ő nem kapja azt az egy vagy kétmilliót kedvezménycsen, amelyre szüksége van, hanem keserves 8—10 százalékos pénzzel kell dolgoznia. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Mi is annyit fizetünk, nem egészen!) Ebből láthatja minister ur, hogy az Állami Gépgyár kedvezményes helyzetben van a magániparral szemben. Ugy látszik, hogy a minister ur és a kormány gépgyártási > monopóliumra pályázik, mert lassankint odajutunk, hogy ebben az országban a gyufától kezdve a traktorig minden az állam kezében lesz. Ha efelé az állami szocializmus felé méltóztatik haladni, akkor ©hhez segitséget a magam részéről semmi körülmények között nem adok. Meg méltóztatnak látni, hogy a magánipar is nagyon válságos helyzetbe fog kerülni és nem fog erre más válaszszal szolgálhatni, mint azzal, hogy munkásainak nagy részét kénytelen lesz elbocsátani. Se az Állami Gépgyár ne bocsásson el senkit, se a magánipar. De, ha ez a politikai tendencia tovább fejlődik, ez be fog — legalább is a magánipar részéről — következni. Az Állami Gépgyár be volt rendezve csavargyártásra. Most hallom, hogy ez a csavargyártási berendezés rekonstrukcióra szorul. Persze, ujabb beruházások történnek. A minisKÉPVISELŐHAZI NAPLÓ. xv. IP, ülése 1928 július ll-én, szerdán. 119 ter ur tudja, hány csavargyár van Magyarországon, biztosan jobban, mint én. És tudja azt is, hogy alig vannak foglalkoztatva. Kérdem tehát, ha van az Állami Gépgyárnak csavaréi őállitó osztálya és az tényleg elavult, kell-e azt rekonstruálni, amikor itt van egy magyar ipar, amely azt elő tudja állitani és amelyet foglalkoztatni nem tudunk. Miért gyárt az Állami Gépgyár kályhát? Annyi magyar gyár van kályhagyártásra berendezve és nem tudja öntödét beszüntetni! (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Nem lehet az, hogy ne bocsássak el munkást?!) Igaz ugyan, hogy egy bizonyos fokig ez indokolt, mert az Állami Gépgyár szabadalom alapján gyártja ezeket a kályhákat, szabadalmazott kályhákat gyárt. A minister ur azt mondja, hogy nem akarja az öntődét beszüntetni, hogy fáj neki az öntődét beszüntetni. Hányan vagyunk, akik beszüntettük az öntödéinket! Magam is beszüntettem egy nagyon szép öntődét. Mert mi megszűnünk, a magánipar megszűnik, leszerel, elmegy sétálni, az Állami Gépgyár ellenben folyton jobban fejlődik! (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Dehogy fejlődik!) Most is egymillió pengőt méltóztatik neki adni! (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Csak a modernizálásra.) Én a minister urnák az állami gépgyár ré^ szere egy sokkal szebb feladatot tudnék mondani. Indítványt akarok tenni arra nézve, hogyan foglalkoztassa az állami gépgyári apparátust, amely rendelkezésére áll. Ha méltóztatik megnézni behozatali kimutatásunkat, akkor ezermilliót kitevő ipari behozatalunkból 766 millió esik fél- és egészgyártmányokra. Kereskedelemügyi minister ur, ön gépészmérnök, ön látja, hogy 700 millió ára ipari terményt hoznak be Magyarországba. (Kun Béla Szabad ezt megengedni?) Hát ha az állam annyira részt akar venni a termelésben, akkor elsősorban olyan gyártmányok termelését kell forszírozni, amelyet külföldről hozunk be. Mindjárt mondok egy példát. Itt vannak a textilgépek. Magyarországon a textilipar óriási mértékben fejlődik, de textilgépeket Magyarországon nem gyártanak. (Herrmann Miksa kereskedelemI ügyi minister: Ezek fantazmagóriák!) Fantazmagória minden, ami nincs meg. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Ez ezerszer előfordult már. Ennek a fogyasztásnak nem lehet textilgépgyárat létesiteni.) Én más nézeten vagyok és azt nem lehet szavazással elintézni. Ebből a 700 milliót kitevő ipari termékből, amelyet külföldről importálunk, 40—50.000 munkást és 4—5000 mérnököt lehetne munkához és munkaalkalomhoz juttatni. Arra valók a ministerek, hogy az ilyen problémákat megoldják, én meg azért vagyok ellenzéki képviselő, hogy elmondjam a nézetemet. Az urak arra vannak szoktatva, hogy mindenki dicsérje őket. (Zajos ellenmondások a baloldalon. — Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Csak komoly ideákat várok. — Kun Béla: Azután mindig bizalmat szavaznak a ministernek!) Azt hiszem tegnap Fábián vagy Kabók t. képviselőtársam emiitette, hogy a Pénzintézeti Központ egy autót vett. Én abba nem tudok beleszólni, hogy magánember hol vesz autót. Olyant vesz, aminőt akar és ízléstelenség volna ezzel foglalkozni; de a Pénzintézeti KözponJ; külföldi autót vett. Engedelmet kérek, ha én kereskedelemügyi minister vagyok, csak nem tűröm, hogy Pásztor ur külföldi autót vegyen. Ezt csak nem engedném meg. De mondok mást. Ha egy kisember taxiengedélyhez jut és ki akar állni az utcára fuvarozni, ugyanakkor a minister ur 17