Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-202

120 Az országgyűlés képviselőházának nagy hatalmával és szigorúságával előírja, hogy csak magyar gyártmányú autót vehet. Pedig kapna a szegény ember használt, olcsó külföldi autót, amely épugy megfelelne neki, mint a kiváló magyar autó. Mert, hála Istennek, ma már nagyon jó magyar autók vannak. Itt van egy másik eset. Ott áll a Vigadó előtt az az idegenforgalmi autó. Azt hiszem, kettő van. Gyönyörű két kocsi. Azokat is egy külföldi cég szállította, pedig autókat lehet Magyarországon is csináltatni. Az Állami gép gyár is meg tudta volna csinálni. Be méltóztattak rendezkedni rá. Az Ibusz a Máv-val rokonságban van. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Csak egy-két kocsiról van szó!) Tudom, hogy a minister UT a mentőautóknál a sarkára állt és megkövetelte, hogy azok magyar gyártású autók legyenek, de mi nem elégszünk meg azzal, hogy ami a nagy tömegekre nézve kötelező, az alól ilyen kivételeket statuáljanak. Ez nem jelenti a magyar ipar támogatását. Szerettem volna a pénzügyminister úrral vitába szállani. Azt mondotta, hogy ide fog fáradni, de még nincs itt. Távollétében igy majd az igen t. államtitkár ur előtt fogom mondanivalóimat elmondani. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Velem már méltóztatott végezni?) Igen. Többet mondtam volna, de látom, hogy a minister ur nagyon ideges, hát inkább nem mondtam. A pénzügyminister úrral vitába szeretnék szállani, mert legutóbb mifelénk ellenzék felé azt az enunciációt tette, hogy a gazdasági válság csak jelszó. Miután itt pénztári feleslegekről van szó, én egészen röviden vitába akarok szállani a pénzügyi kormányzattal és egy-két olyan szimptomára akarom a pénzügyi kormány figyelmét felhívni, amelyek ezt a megállapítást - bizonyos mértékig labilissá teszik. Nem reménykedem abban, hogy az ő állítását meg tudom dönteni, de olyan körülményekre fogok utalhatni, amelyek ezt legalább is kétségessé teszik. A magyar nemzeti termelést a mai statisztika 400Ö millió pengőre becsüli, vagyis ez azt jelenti, hogy az egész magyar produkció 4 milliárd pengőt tesz ki. Ebből á 4 milliárd pengőből a pénzügyi kormányzat adókban 870 milliót vesz el. Ha ehhez még hozzászámítom a községi adókat és egyéb megterheléseket, mint például a forgalmiadó behajtásáért a városoknak és községeknek járó cirka 40 milliót, valamint a 30 millió keresetiadót, akkor ez a 870 millió 1035 millióra emelkedik. Ha ezt aránybahozom a 4000 millió összprodukcióval, akkorkonstatálnom kell, hogy a nemzeti összjövedelemből adóban az állam, a törvényhatóságok,^ a falvak és az összes hatóságok 25—30 százalékot vesznek el, vagyis az egész nemzeti produkció 25—30%-nyi adórezsivel van megterhelve. Hogy ezt még jobban kidomborítsam, megállapítom, hogy a fejenkinti adóteher 130 pengő, (Szabóky Alajos: Tévedés!) viszont, ha a 4000 milliót a lakosság 8 milliónyi számával elosztom, azt találom, hogy a fejenkinti nemzeti jövedelem 500 pengő. Minthogy pedig az összes adórezsi 130 pengő, megállapíthatom, hogy^ minden ember 500 pengős évi átlagjövedelméből 130 pengőt letesz a haza oltárára, vagyis jövedeljnének 20—30%-át. Tovább fűzve a gondolatot, 2—3 hónapig tisztán az állam kedvéért dolgozik. (Szabóky Alajos közbeszól.) Nagyon hálás leszek, ha az államtitkár ur ezt megcáfolja. Én ezt már meg is irtam, cáfolatot nem kaptam. Sok nagy közgazdásszal beszélgettem erről a dologról, s nagyon kiváncsi va202. ülése 1928 július 11-én, szerdán. gyök, hogy az államtitkár ur hogyan fogja megcáfolni. (Strausz István: A pénzügyminister ur expozéjában azt mondotta, hogy 200.000 ember nem fizet adót, aki fizethetne! — Szabóky Alajos: A nemzeti jövedelemben nincs benne a szabadkereset, tehát nincs benne sem az ügyvédeknek, sem az orvosoknak, sem a hivatalnokoknak keresetet) Benne van. (Jánossy Gábor: Most nem tudom benne van-e, vagy nincs benne! — Derültség.) Én tehát azzal szemben, hogy gazdasági válság nincs és az csak jelszó, megállapítom először is, hogy a nemzeti összjövedelemből 25—30% adóba megy el. A másik dolog pedig, amit a kormány figyelmébe akarok ajánlani, az, hogy a drágaság is állandóan növekszik. A minister ur statisztikus, s talán csak nem kételkedik a statisztika abszolút szilárdságában; már pedig a statisztika mutatja ki, hogy a múlt esztendőben és a legutóbbi 12 hónapban a dríVqság 9%-kal emelkedett. Ez tény. Amikor megállapítom, hogy a nemzeti jö; védelemnek negyedrésze adókban és hasonló költségekben megy el, — amelyekben természetesen a betegsegélyezés, és a szociális terhek nincsenek benne, mert ha még ezeket is hozzászámítanám, akkor sokkal sötétebb képet kapnék — meg kell még állapítanom azt is, hogy ugyanakkor költségvetésünkben a közigazgatási tételek állandóan hatványozottan emelkednek- Az első szanálási költségvetés óta a kÖzI igazgatási rész duplájára emelkedett. A múltkor az államtitkár ur vagy a minister ur azt mondotta itt a Házban, hogy Németországban is és Franciaországban is óriási mértékben emelkedtek a költségvetések. Az igaz, hogy Franciaországban is emelkedtek, de Franciaország fizeti államadósságait. Németországban is emelkedett a költségvetés összege, de^Németország fizeti a jóvátételt. A közigazgatási tételek azonban sem Franciaországban, sem Németországban a 15%-nyi emelkedést még nem haladták túl. Ezt szintén figyelmébe ajánlom a pénzügyi kormányzatnak. Még valamire fel kell hivnom a kormány figyelmét és ez kereskedelmi mérlegünk passzivitása. Akármilyen kellemetlen téma is ez, rá kell mutatnom arra, hogy az a passzivitás, amely a múlt évben 180 millió pengőt tett ki, ez idén azzal fenyeget minket,' hogy még nagyobb, még kellemetlenebb számot fog mutatni, pedig a Nemzeti Bank kimutatása szerint a passzivitás már a múlt évben is fizetési mérlegünkben minusz 444 milliónyi egyenlegben mutatkozott. Ha Magyarországot mint gazdasági egységet tekintem, íha azt nézem, hogy mindig sokkal többet tesz ki az áruimport, mint az állat- és agrár termések exportja, és ha azt látom, hogy külkereskedelmi politikánk egyáltalában nem tud eredményeket produkálni abban az irányban, hogy agrárexportunk biztositva legyen: akkor meg kell állapitanom, hogy a pénzügyminister urnák az a tétele, hogy gazdasági válság nincs, és az csak je'szó, igen nagy optimizmusra vall. S még valamit. Magyarország Európának egyedüli országa, amelyben akkor, amikor az import emelkedik, az export csökken. Vannak országok, ahol az import emelkedik, de ugyanakkor az^ export is emelkedik. Nálunk az import emelkedésével fordított arányban áll az export növekedése. (Szabóky Alajos: A mu.lt évben az export csökkent, az idén nem csökken, hanememelkedik valamivel!) Igaza van az államtitkár urnák, ebben az évben tényleg javulási tendenciák is jelentkeznek. De itt felhivom az államtitkár ur figyelmét még valamire. Mél-