Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-201

Az országgyűlés képviselőházának 201. ülése 1928 július 10-én, kedden. 93 32.000 pengőért, és a negyedik 33.000 pengőért ajánlkozott. Csodálatos, hogy amig a debreceni klinika részére szükséges mammutszivattyunál a drágább külföldi portéka megvásárlását határozták el, addig itt egy tüneményes dolog következtében azt állapították meg, hogy a legolcsóbbat kell beszerezni, és megint csak erre az Eső és Társa-cégre esett a választás. Ez a cég kapta meg a munkálatokat, amelynek idehaza megfelelő műhelye sincs, hanem kivülről hozatja be, a Schindlercég adja neki a felvonó alkatrészeit, itt úgyszólván csak felszerelik, Összeállitják. szemben azokkal a cégekkel, amely cégek évek hosszú során keresztül bizonyították be, hogy kitűnően, kifogástalanul tudnak ilyen munkálatokat végezni. Nem akarok gyanúsítani senkit, de sikerült azt is megtudnom, hogy ennek a cégnek van egy Pattantyús nevű mérnöke, aki a műszaki vezetést végzi és ez a Pattantyús mérnök akkor, amikor a kereskedelemügyi minister ur tanár volt, első asszisztense volt neki. Nem tudom, hogy ezeknek az összeköttetéseknek révén kapta-e ez a cég a munkálatokat, de mindenesetre nagyon furcsa, hogy amikor elsőrangú cégek nem tudnak érvényesülni s amikor a magyar munkások nem tudnak munkához jutni, akkor olyan cég kapja a munkálatokat, amely valójában külföldről hozatja be az alkatrészeket. (Hermann Miksa kereskedelemügyi minister: Épen én hivtam fel a földmivelésügyi minister ur figyelmét erre az egész dologra, az én volt asszisztensem tehát itt nem játszik szerepet!) A dolog lényege az, hogy ez a cég kapta meg a munkát. A margitszigeti nagy száll oda építkezésénél is megtörtént, hogy egy olasz céggel készíttették el a felvonót és nagyon hamarosan kiderült, hogy a felvonót rosszul készítették el és egy magyar felvonógyárnak kellett nemsokára nagyarányú javításokat végezni, helyrehozni a felvonót. (Kun Béla: Ez igy van!) Több ilyen kifogásom van még és felhasználom erre az alkalmat. Amidőn a magyar ipari munkásság nem tud munkaalkalomhoz jutni és a legnagyobb nyomorban tengődik, ugyanakkor egész sereg külföldi rendelésről tudunk. Ha az állami hivatalok, ha maga a kormányzat megtűri, megengedi ezt, akkor mit csináljanak a

? magánosoki A magánosok a kormány példáján felbuzdulva, teljes joggal ugyanazt csinálják és akkor belső gazdasági életünk fog továbbpusztulni és ez a külkereskedelmi mérlegre is erősen kihat. Folyton halljuk azt a megállapítást, hogy romlik a külkereskedelmi mérleg. Ezekkel a külföldi rendelésekkel még jobban fog romlani. Megtörtént például az is, hogy a lakihegyi rádióleadóállomás berendezésére ajánlatot tett több cég, többek közt egy budapesti, egy német és egy angol cég. (Kun Béla: A budapesti kapta meg, ugy-e? Annak ellenére, hogy a világcég ez a budapesti cég és kipró^^ bált elsőrangú gyártmányai vannak, mégsem kapta meg ezeket a munkálatokat, hanem a Telefunken német cég kapta meg. Hogy emögött mi rejlik, azt nem tudom. Joggal agrrályoskodom, hogy itt titkos kezek működnek és akadályozzák meg azt, hogy a magyar ipar az őt megillető munkálatokhoz hozzájusson. Ez pedig nem is volt olyan kicsiny munka, mert tudomásom szerint egy félmillió pengőnél lényegesen nagyobb volt az az összeg, esetleg talán egymillió pengőt is elérhetett, amely a lakihegyi rádióleadóállomás berendezésére szükséges volt. Ennek következtében még egyéb is történt. Kománia is be akart rendezni egy KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XV. ilyen rádióleadóállomást és erre is pályázott az a magyar cég, de Romániában megállapították, hogy jó-jó, az a magyar cég világhírű, de ha Magyarországon nem dolgoztatnak evvel a magyar céggel, akkor Romániának megvan a teljes oka arra, hogy ő se rendeljen nála semmit. Ilyen következménye van annak, hogy idehaza abszolúte nem törődnek a magyar iparral. Nem kifogásolom azt, hogy a mezőgazdaság érdekeit felkarolják, de joggal kifogásolom, hogy amikor a mezőgazdaság érdekeit felkarolják, akkor ennyire nem törődnek a magyar iparral, a magyar munkássággal. És ezzel egyetemben nem törődnek a magyar gazdasági élet vérkerinsgésének fellendítésével. Mindaz, amit itt mondanak szép beszéd alakjában a kormány beruházási programmjában, ha azt aprólékos részleteiben vizsgáljuk, igy néz ki. Már elmondottam a múltkor, hogy Szegeden mi történt, hol készítették el a hősök nagyharangját. Most megint egy ujabb dolog készül. Arról értesültem, hogy Szegeden egy pálmaházat akarnak építeni. Az egy egyszerű vasszerkezetű épület, amely üveggel van ellátva. Idehaza nincs_ olyan jó vasszerkezetű gyár, amely ezt el tudja késziteni, és azt hallottam, hogy külföldi céggel akarják a szegedi pálmaházat elkészíttetni. Ezek valóságos botrányok, az ember haja az égnek mered. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Ki csináltatja azt a pálmaházat?) Azt együtt rendelj— ugy tudom — a közoktatásügyi minister és a város. (Kun Béla: A régi törvényhatóság Szegeden. Azért kellett volna időközi választásokat tartani.) Ez egy negyedmilliós munka; az ember felháborodik és fellázad ezen, a legszigorúbb kézzel hozzá kell tehát nyúlni mindehhez és a legsúlyosabb megtorlásban kell részesiteni azokat, akik anynyira nem törődnek a.magyar iparnak mostoha sorsával. Ezt nem lehet egyébnek mondani, mint tudatos rosszakaratnak. Vannak apróságok is, például a pécsi állami építészeti hivatal kincstári építkezéseket ellenőrző osztálya villanymotorokat rendelt. Csodálatos valami, hogy Magyarországon nem lehet villanymotorokat találni. Ott van a világhírű Ganz villanygyár, az nem tud elég jó villanymotorokat gyártani*? A pécsi államépitészeti hivatalnak külföldről kell motorokat rendelnie. Hát nem botrányszámbamenő az ilyesmi, amikor idehaza nincs munka? (Kun Béla: Már megcsinálták?) Igenis, ezeket már meg is csinálták, ezekkel idehaza már dolgoznak is. (Mozgás.) Megtörtént néhány héttel ezelőtt az is, hogy a Pénzintézeti Központ megrendelt Daimler személyszállító autót, ugyanakkor, amikor a Nemzetközi Banknak jó volt egy Magosixkocsi is. Miért szükséges az állami, vagy közhivataloknak mindig külföldre kivinni az ország pénzét? (Peidl Gyula: A ministerek járnak elől jó példával!) Ha a Nemzetközi Banknak jó a Magosix-kocsi, miért nem jó a Pénzintézeti Központ hivatalnok urainak is? Miért kell azoknak különlegesebb kocsin járniok, akkor, amikor itt úgyszólván az egész ipar le van sújtva a földre és nem tud magához térni? (Kun Béla: Nemcsak gyalog jár az ipar, hanem mankón jár!) A Műegyetemen történt meg, hogy szenes salakszállitás céljaira külföldről rendeltek vontató traktorokat. (Friedrich István: Francia gyártmányt!) Megállapították, hogy vontató traktort Magyarországon nem gyártanak. Tagadhatatlanul igaz; még nem volt érdemes vontató traktor gyártására berendezkedni. 13