Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.

Ülésnapok - 1927-186

86 Az országgyűlés képviselőházának 186. ülése 1928 június 14-én, csütörtökön. volna meg, mint amennyibe a mai tiszteletbeli állás alapján az elnök és alelnökök tiszteletdíja belekerül. A múltban — ismétlem — volt a munkásbiztositónak elnöke; az elnök akár a munkaadók sorából került ki, akár pedig az alkalmazottak «sorából vállalta valaki az elnöki, illetőleg alelnöki tisztség betöltését, ez a legminimálisabb költséggel, tisztán csak készkiadásainak megfizetésével járt s nem volt szükség az intézmény élére oly elnököt vagy alelnököket kinevezni, akik ministeri, illetőleg államtitkári fizetéseket élveznek. Amikor azt látjuk, hogy itt van egy leromlott és tönkrement ország, amikor azt látjuk, hogy ebben az országban felállítottak egy kigondoló bizottságot, amely a takarékossági elvet akarja az államháztartásban keresztülvinni, akkor a kigondoló bizottság működése nem abban nyilvánult meg, hogy lefaragjon bizonyos felesleges állásokat, hanem ellenkezőleg, maga a kormányzat és maga a népjóléti minister ur járult hozzá ahhoz, hogy jól fizetett elnöki és alelnöki állásokat kreáljanak ennek az intézménynek élére, amely állásokra pedig semmiféle szükség nincs. De teljesen lehetetlen, hogy kívülálló érdektelen ember állíttass ék ennek az intézménynek élére akkor, amikor — mint mondom — megfelelő szakember van. Válasszák meg az érdekeltségek a maguk elnökét, vagy alelnökeit, de semmi szükség nincs arra, hogy az elnöki vagy alelnöki tisztséget az ideiglenes államfő töltse be, • vagy maga a kormány, bár ennek az intézménynek anyagi fedezetéhez a legcsekélyebb összeggel sem járul hozzá. De azért is szükségesnek tartom beterjeszteni módosításomat, kérve annak elfogadását, mert lehetetlennek tartom, hogy az elnök és az alelnök működésére semmi időbeli határ ne Ígyen megállapítva. A régi törvények alapján meg volt állapítva az, hogy az elnök és az alelnök mandátuma addig tart, ameddig a megválasztott közgyűlés időtartama szól és minden uj közgyűlés időtartamára újból választják meg az intézmény elnökét, illetve alelnökét. Minthogy etekintetben is teljesen kitaposott Ösvényen járunk és az minden vonatkozásban megfelelt annak a követelménynek és várakozásnak, amely ennek a tiszteletbeli állásnak, pozíciónak betöltőjével szemben megkívántatott, semmi szükség sincs arra, hogy uj működési kört és u.i lehetőséget teremtsünk, és végnélküli, időmeghatározás nélküli kinevezést adjunk akár az elnöknek, akár az, alelnöknek. Ezért szükségesnek tartom, hogy azt a javaslatot, amelyet beterjesztettem, méltóztassanak elfogadni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Bárdos Ferenc! Bárdos Ferenc: T. Képviselőház! Ugy látom, hogy az autonómia kérdésében megegyezésre nem igen fogunk jutni. A minister ur ugyanis azt mondja, hogy ő már az előző törvényben is kreált autonómiát és ennek következtében ugy látszik, mintha arra az elvi álláspontra helyezkedett volna, hogy ezeknek az intézményeknek, nevezetesen ennek az intézménynek, autonómiája van. A lényeges eltérés köztünk csak az, hogy a mi véleményünk szerint a megválasztott igazgatóság hatáskörének megállapításánál dől el, az, hogy tényleg van-e autonómia, vagy nincs. A mi megítélésünk szerint az az autonómia, amelyet a minister ur adi csak látszat-autonómia. A következő indítványt nyújtom be (olvassa): »A 113. § 3. bekezdése helyébe lépjen a következő rendelkezés: A tisztviselőket az önkormányzat választja. A díjnokokat és a napibéres szolgákat, betegellenőröket, ápolókat stb. a vezérigazgató, illetve az ügyvezetők veszik fel«. Tisztában vagyok azzal, hogy már az előző szakasznál eldőlt ez a kérdés és tisztában vagyok azzal is, hogy a minister ur ezt az indítványt nem fogadja el. Elnök: A képviselő ur uj paragrafust kivan benyújtani? Bárdos Ferenc: Nem! Uj bekezdést! Elnök: A javaslatra ugy van ráirva. Azért kérdeztem, hogy nem-e uj szakaszt javasol-e? Valószínűleg tévedés. Szóval uj bekezdést indítványoz a képviselő ur a most tárgyalt szakaszhoz. Bárdos Ferenc: Én csak azért terjesztem be ezt az indítványt, hogy ennek indokolása kapcsán néhány szóval válaszoljak a minister urnák az autonómiára tett megállapításaira. Nevezetesen a minister ur azt mondja, legalább is ez csendül ki szavaiból, — szószerint nem tudom idézni — hogy hajlandó lenne a mi álláspontunkra helyezkedni, ha mi olyan érveket szolgáltatnánk, amelyek alkalmasak arra, hogy őt ennek az álláspontnak hevességéről meggyőzzék. Az én megítélésem szerint itt tulajdonképen nem nekünk kell érveket szolgáltatnunk, hanem a minister urnák, mert hiszen mi megállapitottuk, hogy az autonómia természetes jog. (Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Dehogy!) Amint megállapíthatom azt, hogy ez a ceruza, amellyel az indítványt aláirtam, az enyém és nem követelheti tőlem senki, hogy elfogadható érveket szolgáltassak arra nézve, hogy ez a ceruza az enyém, azonképen nem kell érveket szolgáltatnunk arra nézve sem, hogy abban az intézményben, amelyet mi fentartunk, nekünk rendelkezési jogunk legyen. Annak kell érveket szolgáltatnia, aki ennek ellenkezőjét akarja bizonyítani. A negatívumot nem kell és nem lehet bizonyítani, csak pozitívumot lehet bizonyítani. A minister ur azonban arra az álláspontra helyezkedik, hogy nekünk kell ezt bizonyítanunk. Megítélésem szerint mi is vagyunk anynyira elfogulatlanok, hogy hajlandók leszünk elfogadni a minister ur álláspontját abban az esetben, ha elfogadható érvet szolgáltat arra nézve, hogy az autonómiának az a formája jó és helyes, amelyet ő tart helyesnek. Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Rothenstein Mór! Rothenstein Mór: T. Képviselőház! Ha ennek a törvényjavaslatnak valamelyik szakasza, ugy a 112. §, az, amely a minister ur ellen bizonyít. A minister ur azt állítja, hogy az az önkormányzat a helyes, amelyet ő képvisel és nem az. amelyet mi igyekszünik érvényre juttatni. Ez a szakasz afelől intézkedik, hogy az intézet elnöke a munkásbiztositó mindenkori elnöke. Ab ovo, tehát előre ki van jelölve a megalkotandó igazgatóság elnöke, illetve elnöksége az intézetnek ahhoz az igazgatóságához amely még meg sincs választva. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Nincs meghatárolva az elnök funkciójának ideje sem, hogy az mennyi időre szól. Ahol csak elnökök vannak, — akár kormányelnökrŐl van szó, akár valamely olyan állam elnökéről, ahol köztársasági forma van — mindenütt, tehát sokkal magasabb elnöki helyeken meg van határolva bizonyos idő, amelynek letelte után újra elnököt választanak vagy neveznek ki. De hogy valamely intézet elnökéül örökös elnököt ültessenek be, és bár az igazgatóság bizonyos idő múlva változik, az