Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.
Ülésnapok - 1927-186
Az országgyűlés képviselőházának 186. intézetet. Ennek kö vetkezte ben a szakasz első részéhez a magam részéről feltétlenül ragaszkodom. (Jíüthensteiri Mór: Nem is támadtuk meg-!) Bocsánatot kérek, én soha nem szólok közbe t. képviselőtársam beszédébe; ne méltóztassék tehát engem megzavarni akarni. Ami a második bekezdésben kifejtett gondolatot illeti, óva intem a t. Házat attól az álhumanizmustól és attól az igazán férfiatlan szentimentalizmustól, amely az eddig felszólalt Összes szónokoknak szavaiból kicsendült. Itt nem keresztény szeretetről, hanem keresztény világszemléletről van szó. (Propper Sándor: Azt hiszem, szociálpolitikáról.) Itt arról van szó, akármennyire méltóztatik is persziflálni szavaimat! — hogy ennek a törvénynek nevelő hatása is kell, hogy legyen. Megállok emellett az állitásom mellett, mert ez társadalombiztosító törvényjavaslat kivan lenni, ennek következtében megvan a pedagógia tendenciája; figyelemmel kell lennie azokra a nagy társadalmi alapértékekre, amelyek nélkül a társadalom, tehát maga a biztosító intézmény is összeomolhat. Megállok tehát amellett a felfogás mellett, hogy az öngyilkossági szakaszt, amely nem Sehand-Paragraphja, hanem értékparagrafusa ennek a törvényjavaslatnak, a magam részéről elfogadásra ajánlom. Egészen más «a keresztény karitász és egészen más a világszemlélet. A világszemlélet az, amely /bennünket arra vezet, hogy például a büntető törvényikönyvünk értelmében figyelem nélkül arra, hogy vájjon mi történálk az illető börtönbe, fegyházba elzárt» vagy akasztófa alá ítélt embernek az özvegyével, lárváival, az ítéletet biráinkkal kimondatjuk ós végire is hajtatjuk, nem azért, miintbja nem «zánnók a szerencsétlent magát, vagy nem siratnék az özvegyét és árváit, hanem azért, mert azokat a nagy értékeket, amelyek összetartják magát a társadalmi életet, kell nekünk megvédenünk ilyen elrettentő büntetések kiszabásával. (Farkas István: Ez azonban nem váltoiztaí és nem javít a társadalmi állapotokon.) Erre a magaslatra szeretném tehát felemelni a t. Házat, mindenféle álMimanjiiznius és mindenféle álszentimentálizmujs helyett. Mivel azonbiain azt látom, hogy ea a szakasz ilyen általános érdeklődést keltett, és mivel attól tartok, hogy t. szociáldemokrata kópviselőársaimon kiyül is ennek a Háznak nem minden tagja fogja osztaná az én talán szigorúbb etikai felfogásomat méltóztassanak megengedni, hogy a magam nézetét feltétlenül f entarte am, és kijelentsem, hogy ezt iái szakaszt szükségesnek és indokoltnak tartom, ellenben a határozathozatalt abban, vtaijjon a Ház megtartja-e a szakasz második bekezdését, vagy törölni rendeli, rábízom a t. Ház bölcsességére, annak a kijelentésével azonban, hogy rendkívül sajnálnám, ha ait kellene tapasztalnom, hogy ilyen álhumanizmuis és áilszentimentálizmus nagyobb erővel biir a t. Háziban, mint azok a fejtegetések, amelyek a társadalmi életnek a funidamentumadJra nyúlnak vissza. (Za.) a szélsőbaloldaion.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítóm. Következik a határozathozatal, A régi 71. § első bekezdése meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A második bekezdéssel szemben áll Györki Imre képviselő ur inditványa, laki annak törlését javasolja. Kérem a t. Házat, méltóztatik-e a második bekezdést elfogadni, szemben Györki Imre képviselő ur törlési indítványával, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokiait, akik sm KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XIV. ülése 1928 június 14-én, csütörtökön. 71 eredeti szöveget elfogadják, szíveskedjenek felállanL (Megtörténik.) Kérem most azokat a képviselő urakat akik aa eredeti szöveget nem fogadják el* szíveskedjenek ftelállalnjiw' (Megtörténik.} Kérem a jegyző, urat, szíveskedjék a szavazatokat megszámlálni. (Gwbicza Ferenó jegyző megszámlálja a szavazatokat.) Minthogy a többség aa eredeti szöveg mellett szavazott, lázért a bizottság szövegezését jelentem ki elfogadottnak, Györki Imre képviselő ui, inditvjányiált pedig a Háa mellőzi. (Györki Imre: De nem vagyunk hatá- . rozatképesek.) Ennek megállapitását minden szónok, a beszéde elején kérheti. Következik a VII, fejezet A szolgáltatásokra való igényjogosultsag szünetelése és megszűnése. 72. §. Kérem annak felolvasását! Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a 72. §-t, amely észrevétel nélkül elfog adtatik. Olvassa a 73. §-t): Propper Sándor! Elnök: A képviselő ur nincs jelen, töröltetik. Kivan még valaki szólani! Gubicza Ferenc jegyző: Györki Imre! Györki Imre: T. Képviselőház! A 73. § szövegezése megint ellentétben van azzal a felfogással, amelyet itt állandóan hangoztat a népjóléti minister ur, aki védi ezt a javaslatot. Ellentétben van azért, mert az egyik oldalon arra az álláspontra helyezkedik a minister ur, hogy ez a javaslat szigorú matematikán épülvén fel, a matematikához hozzányúlni semmi tekintetben nem enged, annak számításaihoz ridegen ragaszkodik. Ha matematikához ridegen ragaszkodunk, ez azt jelenti, hogy miután külön biztosítási ág a betegség esetére szóló biztosítás, külön biztosítási ág a baleseti biztosítás, és külön biztosítási ág lesz a biztostás, amelyet ezzel a javaslattal iktatunk törvénybe: az öregségi és rokkantsági biztosítás, ebből önként folyik, hogy az egyes biztosítási ágakra vonatkozó járadékbefizetés teljesen külön számlára megy és a kiadások is külön ennek a külön számlának terhére mennek. Ha már ez a helyzet és ez a matematika tekintetében is kétségtelenül igy van, akkor nem látom semmiféle alapját annak és nem látok semmi logikát abban, hogy miért tartja fenn a minister ur a 73. §-nak azt a kizáró intézkedését, hogy abban az esetben, ha valaki betegség esetére való biztositásnál segélyt kap, akkor a segély folyósítása esetén sem az öregségi, sem pedig a rokkantsági, vagy özvegyi járadékra való igény jogosultsága nem áll fenn, illetőleg ez az igényjogosultsága szünetel 1 ? Hangsúlyozom azt, amit az előbb mondtam, hogy a betegség esetére való biztositásnál a betegsegélyezési járulék befizetése teljesen külön számlára történik és külön számla terhére történik a betegségi segélyek folyósítása. Semmi köze az özvegyi, az árva, az öregségi, vagy rokkantsági járadéknak ahhoz, hogy mit kap a tag betegség esetén, mert erre nézve teljesen külön járulékot fizetett be a biztosított. Egyébként ós, a gyakoirlatbia átvájvie a kérdést, tulaj donkép en miről is van szó? Kik azok, akik a törvény rendelkezése értelmében Öregségi vagy rokkantsági járadékban részesülhetnek? A törvény rendelkezése szerint öregségi játfadékban azok részesülhetnek, akik a ^5 éves kort betöltötték, rokkantsági járadékban pedig azok, akiknek munkaképessége leszállt keresetképességük egyharmadára. Ez tehát azt jelenti, hogyha ilyen viszonyok mellett egy 65 éves koron túl lévő, vlagy pedig egy egyharmadára «sokként munkaképességű XI
