Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.

Ülésnapok - 1927-186

êà Àz országgyűlés képviselőházának 186. lalásával lehetett csak 4%-ra lekerekíteni a termelést terhelő terheket. Mármost hol mutatkozik ez a l

k%% Mutatkozik magának a járadéknak kiszámítási kulcsában. Ha itt 24 és 19% az a kulcs, amely szerint kiszámítjuk a befizetett járulékhetek után járó járulékot, a V2% állami hozzájárulás körülbelül a kiszámító kulcsoknál három percentnyi differenciában mutatkozik, vagyis, ha nem volna meg az állami hozzájárulás, abban az esetben a 24 21 volna, a 19 16 volna, lényegesen kisebb volna tehát a munkást megillető járadékot kiszámító kulcs. T. Ház! A többi kérdésre nem kívánok kiterjeszkedni, mert hiszen a megelőző paragrafusoknál majdnem valamennyiről volt alkalmam .megemlékezni. Kérném tehát tisztelettel, hogy ezt a paragrafust méltóztassanak teljesen változatlanul elfogadni. (Helyeslés jobbfelől) Einök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az 50. § bizottsági szövegezésben előttünk fekvő 1. bekezdésével szembenáll Rothenstein Mór képviselőtársunk szövegezése. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az 1. bekezdést a bizottság szövegezésében elfogadni, szemben Rothenstein Mór képviselőtársunk szövegezésével, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a bizottsági szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani! (Megtörténik!) A Ház a bízottsági szöveget elfogadja, ezzel Rothenstein Mór képviselőtársunk indítványa elesik. A 2. bekezdéssel szembenáll Rothenstein Mór képviselőtársunk szövegezése. Kérdem, méltóztatnak-e a 2. bekezdést a bizottság szövegezésében elfogadni, szemben Rothenstein Mór képviselőtársunk szövegezésével, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a bizottság szövegezésében fogadta el a bekezdést, Rothenstein Mór képviselőtársunk szövegezését pedig elvetette. Kérdem mármost, méltóztatik-e a 2. bekezdéshez a Rothenstein Mór képviselőtársunk által indítványozott pótlást elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a pótlást elfogadják, szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház a pótlást elvetette. A 3. bekezdést, miután azt nem támadták meg, elfogadottnak jelentem ki. Javasolt azonkivül Rothenstein' Mór képviselőtársunk egy uj 4. bekezdést. Kérdem, méltóztatnak-e azt elfogadni, igen vagy nem? (Nem!)„ A Ház a javasolt bekezdést nem fogadta el. "i • - . , Következik az 51. §. Kérem annak felolvasását.; Szabó Zoltán jegyző (olvassa az 51. §-t). Strausz István! . Strausz István: T. Képviselőház! Ez a szakasz járadékpótlékot biztosit azon munkavállalók, munkások számára, akik már járadékot --"• vagy öregségi, vagy rokkantsági járadékot — élveznek és biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba lépnek. Az elv statuálásával minden tekintetben egyetértek. Az ellen azonban,, hogy a pótjáradék a befizetett járulékok, a lerótt járulékok alapján szabassák meg, határozottan óvást emelek. Nem tudok egyetérteni az igen t. minister urnák imént adott felvilágosításával. A tegnapi ülésen már óvást akartam emelni az ellen, hogy gazdasági viszonyaink adottsága mellett jogilag a munkavállalók részére biztosított kevés szolgáltatást megröviditsük a szolgáltatási jogigény realizálásával. A törvény ülése 1928 június iá-én, csütörtökön. jogi része és az abban foglalt rendelkezések matematikai számokkal megerősitve, iltelőleg a járulékok biztosítására való jogi igény a kirótt, vagy befizetendő járulékokra van bazirozva. Az igen t. minister ur tovább megy rendelkezéseiben és azt állapítja meg, hogy ha majd a munkavállalók részére kivetettnek a járulékok, akkor a kivetés személyszámlákon irandó elő. Mit jelent ez a személy számlán való előírás? Jognak a biztosítását. Ami ezen a iszemélyszámlán történik, — miután a könyvi előírás nem forma, amely belátás szerint változtatható, hanem okirat — mindaz a jognak fázisa, a jog végrehajtása, A jog végrehajtása a beszedés, a jog végrehajtása a bekövetkezett feltételek esetén az öregségi, vagy rokkantsági járadék folyósítása. A személy számlák, a munkavállalóknak, hogy ugy mondjam, a telekkönyve, amelyekből kitűnik, hogy ők rokkantság, vagy öregség esetére milyen vagyont szereztek, amelynek jövedelmét a törvényben megszabott feltételek alapján követelik. Méltóztassék csak az igen t. minister urnák a siaját tárcájára, a saját kormányzására gondolná. A minister ur is köteles törvényeink alapján bizonyos bevételeket előírni. A ininiister urat a könyvi előírás alapján terheli a felelősség és nem a lerovás alapján. Az egész minister! felelősség — iá budget jogszempontjából — azon épül fel, hogy mi van be vételezési ós kiadási jogra előírva a könyvekben. Ezt a jogot semmiféle törvénnyel sem lehet fázisaiban ujabb és ujabb jogon osztani, tment ma 0&ak a jog végrehajtása, a» a fázis, amikotr az előirt bevételeket beszedik, vagy az utalványozott kiadásokat kifizetik, ami már nem a ministeri, hanem a hivatalnoki feleiősr ség megítélése alá esik. Az adott esetben etikailag is lehetetlen, hogy ne a járulék kirovása, hanem a lerovás (alapján szahassék ki a változó járadék. Hiszen a törvények, amint Kéthly Anna igen t. képviselőtársam is rámutatott, semmiféle befolyast nem engednek a munkavállalóknak a kivetett, a kirótt járulékok beszedésére, A behajtás kizárólag a Társadalombiztosító Intézetre és a munkaadókra van bizrva. Hogyan lehet tehát tör vény beiktatni azt, hogy nem a kiróttt járulékok, hanem ia lerótt járulékok alapján kapják a munkavállalók a változó járadékot? Különben a törvényjavaisliat készíitésénél a minister ur uiaga érezte a legjobban, hogy itt tulaj donképen kaszával vágtia ketté a munkások, a munkavállalók jogát. Erre vall az, hogy a megállapított járadék replajrációját engedi meg, sőt teszi bizony ois esetben kötelezővé a törvény rendelkezése. Méltóztatiik-e tudni, igen t. minister ur, hogy mit jelent ez a revízió, ez a reparáció a Társadalombiztosító Intézet adminisztrációjában? Azt jelenti, hoigy a reparáció, amint működésbe jön a Társadalombiztosiitó Intézet és folytonosságban fizetéseket teljesit a járadékokra, meg fog akadni Méltóztassanak csak elképzelni 800 ezer, később másfélmillió személy számlát, amelyekre újból és újból vissza kell térni, illetőleg amelyekkel érdemben kell foglalkozni újból és újból a járadékok revíziójánál. A revíziók rendszere, az akták termelése az intézet gyors adminisztrációját megbénitjiai, sőt lehetetlenné teszi. Az a költségtöbblet; amely elő álla na a reviziós munka folytán, sokkal nagyobib, mint az a teher, amely a Társadalombiztosító Intézetre háramlanék a befizetetlenül maradt járadékokból. Én nem tudom, hogy nem a munkaadók aggodalmát honorálta-e a t. minister ur, mi-