Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.

Ülésnapok - 1927-185

Az országgyűlés képviselőházának 185. ülése 1928 június 13-án, szerdán. 33 a Magánalkalmazottak Biztosító. Intézetének igazgatósága állapítsa meg- a rendkívüli erőhataloui következtében beálló okokból nem fizetett járulék beszámítását. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur óhajt nyilatkozni. Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Az egyik megelőző paragrafusnál hasonló értelmű indítványra adtam már választ, amely körülbelül ugyanaz, mint amit most adhatnék. A rendkívüli erőhatalom következtében előálló esetekben tudniillik a kérdés rendezésére van szükség, és valóban nem volna semmiképen sem indokolt, az előbb előadottak értelmében sem, hogy ezt az igazgatóságra bizznk. Tiszteletteljes nézetem szerint sakkal helyesebb, ha a ministeriumra vagy a ministerre bizatik ez a feladat. Reméljük, hogy ez a feladat nagyon ritkán fog előfordulni, mert hiszen f valamennyiünknek kívánom, hogy mindenféle természeti, elemi, vagy egyéb csapástól és megrendüléstől mentesen folytathassa működését ez az intézmény évtizedeken keresztül, de ha mégis előfordulna az ilyen eset, épen a rendkivüliségénél fogva, a magasabb fórum elbírálására érdemes. Kérném tehát a javaslat változatlan elfogadását. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A 42. § eredeti szövegével szemben áll Györki képviselő ur módositó indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 42. § eredeti szövegét elfogadni, szemben Györki képviselő ur módositó indítványával, igen-e vagy nem? {Igent) A Ház az eredeti szöveget fogadta el, igy a módositó indítvány elesett. Következik a 43. §. Gubicza Ferenc jegyző Colvas sa a 43. §-t): Rothenstein. Mór! Rothenstein Mór: T. Ház! Én azt hiszem, a 43. § a legkellemetlenebb része a javaslatnak, amit csak fel lehet fedezni. A 43. § arról szól, hogyha a biztosított után valamely naptári évben 13-nál kevesebb heti járulékot róttak ki, a biztosított várománya megszűnt, ehhez képest érvénytelenekké válnak az érte annak az évnek végéig lefizetett összes járulékok, amely évben a kirótt járulékok nem érték el a váromány fentartásához e szakasz rendelkezései értelmében szükséges legalacsonyabb számot. Kérdem az igen t. minister úrtól, hogy milyen jogcímen lehet csak egy befizetett heti járulékot is megsemmisíteni. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Azt hiszem, hogy mindazok a hetek, amelyekért munkaadó és munkás a lerótt járulékot beszolgáltatta az intézetnek, számitandók. Tessék csak meggondolni, egy, a sors által üldözött munkás — mondjuk — három éven keresztül minden évben csak 12 hetet képes befizetni. Háromszor tizenkettő, az harminchat hét, akkor tehát nemcsak ezt a 36 hetet vesziti el, de még az abban az évben esetleg befizetett járulékokat is. Miért? (Propper Sándor: Itt MathuzsáJlemnek kell lenni!) Nem az a helyzet, hogy a munkások minden évben töibbet dolgoznak, mint 13 hetet. (Propper Sándor: Mathuzsáíemek biztosításai — Zaj.) Ezt én nem tudom megérteni. A betegségi ágazatban a Munkásbiztosito Pénztár annyi hetet számol el, amennyit befizetnek. Itt ugyanaz a helyzet. Miért nem számítják itt is ugyanúgy? A matematika nem kívánhatja, hogy csak akkor számitsanak a befizetett hetek, ha egy munkás legalább 13 hetet fizetett be. (Györki Imre: Magyar királyi pénzmegtartó intézet lesz belőle!) Én azt hiKÉPVISELÖHAZI NAPLÓ. xrv. szem, hogy itt valamilyen tévedés lehet. (Propper Sándor: Dehogy tévedés!) Lehetetlen, hogy a munkáisok és munkáltatók által befizetett járulékok elvesszenek abban az esetben, ha ezek egy évben minimálisan 13 hetet el nem érnek. Tudjuk, hogy — sajnos — nagyon na-v számban lesznek ezek az esetek. Ez tehát igazán olyasvalami, amit — különösen magyarázat nélkül — egyáltalában nem lehet elfogadni, épen ezért ennél a szakasznál azt javaslom, hogy a 43. § egész terjedelmében töröltessék. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Kéthly Anna! Kéthly Anna: T. Képviselőház! Hozzájárulok Rothenstein t. képviselőtársamnak előbb benyújtott módosításához, és indokolásul figyelmeztetem a t. Házat épen arra, amit az előadó ur előadói beszédében a háztartási alkalmazottakkal kapcsolatban mondott. Amikor a háztartási alkalmazottak kötelező biztosításának felfüggesztéséről volt szó, akkor azt mondotta: félő, hogy ezek <a biztosításból korábban kiválnak, mielőtt bármelyik hiztositási esemény bekövetkeznék, s akkor az ezek által befizetett járulékok az intéimény részére jogosulatlan gazdagodást jelentenek. (Györki Imre: Hogyan akarják? Egyszer ugy? Máskor ugy?) Azt hiszem, hogy ha az ő indokolását alkalmazom ennél a szakasznál, akkor még több jogosultsággal mondhatom, mint amennyi jogosultsággal ő mondta, hogy ezekkel a járulékokkal az intézmény jogosulatlan gazdagodáshoz jut. (Györki Imre: Egy szájból egyszerre hideget is, meleget is fújni, ez a politika.) Ez szerintem teljesen méltánytalan azokkal szemben, akik saját hibájukon kívül kerülnek abba a rettenetes helyzetbe, hogy egy esztendőben még a javaslat által követelt 13 heti befizetést sem tudják teljesíteni. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Csik József! Csik József: T. Ház! Egy szempontból megértem a törvényjavaslat intencióját, tudniillik a befizetések folytonosságát akarja biztositani, azonban ennek ellenére mégis az a felfogásom, hogy oly értelemben kell rendelkezni, hogy ezek az összegek, ha nem is egészükben, — mondjuk az adminisztráció részére valamit megtartanának, — de nagy részben a befizetőnek utaltassanak vissza, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Miért?) amennyiben a biztosítás megszakadna a befizetés elmulasztásával. Oly értelemben fogom fel ezt az egész esetet, hogy én is méltánytalannak tartom, hogy ez a pénz a befizetőre nézve elvesszen. Amennyiben a biztosítási kötelezettség megszakad, legalább bizonyos mértékben vissza kell fizetni azt az összeget, amelyet az illető befizetett. Nagyon célszerűnek tartanám továbbá, ha olyan rendelkezés is történnék, hogy amennyiben újból biztositási kötelezettség alá esne az illető, akkor újjáélednének azok a járulékok, amelyeket előzőleg már befizetett. (Vass József népjóléti- és munkaügyi minister: Ez megvan!) Csak ezekre nézve voltam bátor a népjóléti minister ur figyelmét felli ivni. Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Esztergályos János! Esztergályos János: T. Ház! Teljes egészében hozzájárulok Rothenstein t, képviselőtársam javaslatához. Én eddig ehhez, a javaslathoz nem igen szóltam hozzá- azonban ennél a szakasznál, amelyet kiméletlennek és antiszociálisnak tartok, feltétlenül kell, hogy én is 5