Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.
Ülésnapok - 1927-185
32 Az országgyűlés képviselőházának 185. ülése 1928 június 13-án, szerdán. iratok között érdeklődni, megfogja találni a minister ur, hogy mi történt egy detektív részéről, aki súlyos beteg, lázas embereket pofozott meg. Ezek otthagyták a szanatóriumot és ennek az lett a következménye a gyakorlatban, hogy a munkásbiztositó megfosztotta őket a táppénzsegélyektől és hozott egy olyan intézkedést, hogy ezeket az embereket többé szanatóriumban elhelyezni nem lehet. (Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Nagyon helyesen!) Ha a munkásbiztositó intézet az ilyen betegekkel szemben bizonyos retorzióval kivánna élni, erről lehetne beszélni, (Propper Sándor: Nemhiába vannak ott szolgabirák, csendőrök!) de semmiféle jogalapja nincs annak, hogy ezeket az intézkedéseket a rokkantsági és öregségi biztositás rendszerével kapcsolatban megvalósítsuk. Annyit hivatkoznak itt a matematikára. Ha hivatkoznak a matematikára és megáll a matematika az egyik oldalon, akkor megáll ezen az oldalon is. Ezek az emberek befizették bizonyos hetek után a biztositási járulékot, ez a biztositási járulék és az annak alapján való szolgáltatás független attól, hogy betegség esetére való biztositás esetén összeütközésbe került-e az illető az orvosi szabályzattal, amelyet kiadtak, igen vagy nemi Erre megvan a retorzió a betegség esetére való biztosításnál. További retorzió az öregség és rokkantság esetére való biztositásnál teljesen helytelen és lehetetlen. Ezért kérem, méltóztassék a 41. § második pontját törölni. Elnök: Kivan még valaki szólni 1 ? Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur óhajt nyilatkozni. Vass József népjóléti és munkaügyi minister: T. Ház! A kapcsolat igenis megvan az 1927. évi XXI.'te. és e törvényjavaslat között ezen a ponton, mert hiszen, aki egészsége helyreállítását szándékosan késlelteti, nem engedelmeskedik a megfelelő orvosi előírásoknak, az előidézheti megrokkanását, ennek következtében terhére válhatik ennek a biztositási ágazatnak. Ami most már Györki t. képviselőtársam állításait illeti, azokkal szemben bátor vagyok megállapítani, hogy ezek között a betegek között turbulens elemek vannak, akik nem a mi iskolánkból származnak. Turbulens elemek, akik minden alkalmat felhasználnak arra, hogy megzavarják az intézmény belső békéjét, szembeszálljanak az intézet vezetőségével, mindent kifogásoljanak és elégedetlenkedjenek mindennel, ami nekik nyujtatik. Én megvizsgáltam a konkrét esetet és megállapítottam azt, hogy sem az intézet vezetőjének bánásmódja^ ellen, sem az orvosi kezelés ellen, sem az ellátás ellen senkinek semmiféle jogos, indokolt kifogása nem lehet. Elismerem, hogy különösen a tüdőbajban szenvedők fokozottabb mértékben ingerlékenyek, ellenben azt is megállapíthatom, hogy ingerlékenységük igen jelentékeny fokát nem betegségük okozza, hanem azt máshonnan vitték oda, és jelentékenyen be is állították azután turbulens mivoltukat az intézet belső rendjének megbontásába. A magam részéről, amennyiben befolyá- . som van, a legszigorúbban járok el minden ilyen esetben (Propper Sándor: A betegek ellen!) azokkal szemben, akik egy ilyen szanatóriumnak, vagy hasonló intézménynek belső rendjét minden elfogadható ok nélkül megbontják. (Györki Imre: Nem engedik magukat öszszeveretni!) Nem fogadhatom el azt a nézetet, bogy a beteg maga válogassa meg, hogy ebbe a szanatóriumba Vagy abba a szanatóriumba megy-e, hogy ő maga ítélje meg, vájjon az a dietikus koszt, az az élelem, amelyet neki nyújtanak, jó-e vagy nem jó. Ezt nem fogadhatom el. 1 Végre is az intémény vezetősége, amely állandó ellenőrzés alatt áll fegyelmi és orvosi szempontból, feltétlenül hivatottabb arra, hogy ezeket a kérdéseket szakszerűen elbirálja, mint az a munkás, aki egészen az önmaga szubjektív, nagyon sokszor elfogult, sőt az intézettel szemben ellenséges érzéseitől vezettetik és igy igazítja saját cselekedeteit. (Propper Sándor: Szóval ezért pofon jár! — Esztergályos János: De szabad-e verni, minister ur?) Hogy mi jár érte, t. képviselőtársam, nagyon, bölcsen méltóztatik tudni, mert egyike azoknak, akik az 1927 : XXI. tcikket legjobban ismeri. Hogy vájjon mi jár azután kriminális utón, ehhez nekem igazán semmi közöm, mert hiszen nem vagyok belügyminister és nem vagyok igazságügy minister. Én kizárólag csak a munkásbiztositó intézet szempontjából beszélek és ebből a szempontból birálom el a kérdést. (Esztergályos János: De abból a szempontból sem tűrheti meg, hogy a rendőrök menjenek a betegek közé!) Én ismételhetem, hogy mindem rendelkezésemre álló eszközzel támogatni fogom a, munkásbiztositó ' intézet vezetőségét abban a törekvésben, hogy abszolút rendet tartson ezekben a (kiváló intézetekben, amelyek valóságos mintái (Propper Sándor: Ahol pofozzák a munkáisokat!) az egészségügyi intézményeknek Magyarországon. (Esztergályos János: Rendőri porozással!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Esztergályos János: így mégsem lehet és mégsem szabad!) Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Tisztelettel kérem méltóztassék a paragrafust elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A 41. §. eredieti szövegével szemben áll Györki ' képviselő ur indítványa, aki a második pont törlését javasolja. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 41. • \-t • eredeti szövegében fogadni el, szemben Györki képviselő ur indítványával, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az eredeti szöveget fogadta el, Györki képviselő ur indítványa, tehát elesett. Következik a 42. §. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a &t §-t): i— Györki Imre! I Györki Imre: T. Ház! A 42. §. felhatalmazást ad a népjóléti minister urnák arra, hogy azokat a rendkívüli eseteket, amikor olyan ; heteket, amelyekre járulékot rendkívüli erő: hatalom: következtében beálló okokból fizetnek, járulékhetekként kell tekinteni, rendelettel állapitsa meg. A javaslat későbbi szövegezé,:sénél, amikor az önkormányzat kérdését tárgyaljuk, beszélni fogunk részletesebben az önkormányzat hatásköréről, itt azonban, 'amikor egy ilyen csekély rendelkezésről van szó, szeretném, ha legalább ebben a vonatkozásban a I minister ur megkezdené azt, hogy az önkormányzatnak is ad valami hatáskört, mert az, ahogyan az önkormányzatnak hatásköre ebben a törvényjavaslatban benfoglal tátik, az, egyenlő , a semmivel. Legalább azt/kérem a minister úrtól, hogy ezt a rendelkezést, illetőleg ezt a be1 számítási lehetőséget ne tartsa fenn saját magának, hanem tartsa fenn az intézet igazgatóinak és ezért kérem, méltóztassék az eredeti szöveghez azt a módosítást elfogadni, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet, illetőleg
